194 találat a(z) részvény cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott valaki az anyacégtől, amelyet három évig nem adhatott el. Tavaly eladta. Valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Hol kell ezt vagy kell-e ezt szerepeltetni az szja-bevallásban, és milyen adókulccsal adózik? Segítségüket előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kft. partnerünk 2017 elején két magánszemélytől megvásárolta egy zrt. részvényeinek jelentős részét. A tranzakcióval kapcsolatban előzetesen nem jeleztük a vevő felé, hogy a felmerülő szja és eho összegét le kell vonniuk a vételárból és ezt a vételár kiegyenlítését követően a 08-as bevallásban sem számfejtettük. Az éves zárásnál észleltük a hibát, amit jeleztünk a cégnek. A szükséges önellenőrzést elkészítettük, a le nem vont adó összegét az eladóktól a cég visszakapta. Felelősségbiztosítónk felé bejelentettük a kárt, azonban arra hivatkozva, hogy adótanácsadás nem szerepel a két fél között létrejött szerződésben, elutasították azt. A szerződés idevágó része: "a kapcsolódó törvények – különös tekintettel az adótörvényekre – és a kormányrendeletekben előirt főkönyvi és részletező nyilvántartások vezetése, beszámolók és bevallások határidőre történő elkészítése, az adó- és járulékfizetésekhez kapcsolódó banki átutalásokhoz lista, vagy a banki átutalási megbízások elkészítése". Tekintettel arra, hogy a 08 önellenőrzésére volt szükség, véleményünk szerint nem helytálló a biztosító megállapítása. Kérem véleményüket fentiekkel kapcsolatban. Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy zrt. saját részvényeit elajándékozná a többi részvényesnek (magánszemélyek). Kérdésem, hogy a részvények ajándékozásának milyen adó- illetve illetékvonzata van a zrt. és a magánszemélyek részéről? Köszönöm!

Cikk

Távozik a Tesla igazgatótanácsának éléről Elon Musk, de a vállalat vezérigazgatója marad; ő és a vállalat 20-20 millió dollár büntetést fizet, mert a cégvezető a Twitteren a cég részvényárfolyamát befolyásoló, félrevezető üzenetet tett közzé – tudatta helyi idő szerint szombaton a megállapodás részleteit az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC).

Kérdés

Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea

Cikk

2,4 milliárd dollárra emelte év végi EBITDA-célkitűzését a korábbi 2,2 milliárd dollárról a Mol, miután az elő félévben – hasonlóan 2017 azonos időszakához – 1,3 milliárd dolláros szinten maradt a Mol-csoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján ma közzétett jelentésből.

Kérdés

A zrt.-nek (nem ingatlantársaság) két magánszemély tagja van. A külföldi tag el akarja adni a tulajdonrészét névértéken annak a külföldi társaságnak, ahol ő a 100 százalékos tulajdonos. Van-e társaságunknak teendője ezzel kapcsolatosan? Van-e társasági adó, személyi jövedelemadó és illeték-fizetési kötelezettség Magyarországon ? Kedvezményes vagyonátruházást milyen nyomtatványon kell a NAV-nak bejelenteni?

Kérdés

Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba

Cikk

Az MNB 3 millió forint bírságot szabott ki az NVT Cooperation Zrt.-re az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Emellett 26 millió forint bírsággal sújtotta a társaságban vezető tisztséget betöltő magánszemélyt is, aki a zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlotta nyilvános értékesítésre.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártyára történő utalás visszavonása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Koszovói állampolgár családi adókedvezménye

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink