Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    122 találat a(z) pihenőnap cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Hajdu-Dudás Mária! A "Mindent a munkaidőkeretről" című cikkében számomra úgy tűnik, mintha egy kicsit összekeveredtek volna a szabadságra vonatkozó részben a nyilvántartás szabályai. Azzal egyetértek, hogy kétféle módon lehet nyilvántartani, de éven belül ez nem változtatható meg. Ami a napokban történő nyilvántartást illeti, érdemes lenne kitérni arra az esetre, amikor – a példabeli esetnél maradva – mondjuk, hétfő-keddre ad ki szabadságot a munkáltató, azaz a kiegyenlítő napot közvetlenül megelőző napra/napokra, mert az erre adott válasz világítana rá pont a lényegre, jelesül, hogy a szerdai pihenőnapra is szabadságot kell kiírni. Ami az órában történő nyilvántartást illeti, szerintem nem helyes az a megállapítás, hogy hétfőtől péntekig tartó szabadság esetén hétfőre, keddre, csütörtökre, péntekre 10-10 órát, szerdára 8 órát kell kiírni. Ha szerdára is számolnánk el szabadságórát, annak ellenére, hogy ezen a napon nem kellett volna dolgoznia a munkavállalónak, akkor több szabadsága fogyna el, mintha általános munkarendben dolgozna, ez pedig ellentétes lenne a törvénnyel. Véleményem szerint erre az elszámolási módra az egyszerűen megfogalmazott szabály az, hogy annyi szabadságórát kell kiírni, amennyit a beosztása szerint kellett volna dolgoznia a munkavállalónak. Köszönettel. Pap Attila

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egyik munkáltató tevékenységi köre étteremüzemeltetés, vendéglátás, ezért vasárnap is üzemel. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben vasárnapra adható-e ki rendes szabadság a munkavállalónak, ha a heti pihenőnapot már megkapta. Előre is köszönöm válaszukat! Kiss Beáta

    Cikk

    Pihenőnapján hívja be dolgozni a munkáltató a munkavállalót, milyen extra költségeket (utazás, lemondott program) kell számára megtéríteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Főnököm a pihenőnapon telefonon megkért, hogy menjek be a céghez dolgozni. Eleget is tettem a kérésnek. Ezek kapcsán kérem segítségét: 1. Több órát kellett utaznom, mert nem otthonról érkeztem. Úgy tudom, szabadság megszakítása esetén meg kell téríteni a költségeket. Ez viszont pihenőnap lett volna. Ez esetben milyen költségtérítési kötelezettsége van a munkáltatónak, ha van? Amellett, hogy nem otthonról mentem dolgozni, egy rendezvényen vettem volna részt, amire a jegyet előre megvettem. Ezt meg kell térítenie a munkáltatónak? Az Mt. 51. §-a ír költségtérítésről, de szűkszavúan és a 2010-es rendelet sem ír sokat erről a részről. 2. Az utazási idő ez esetben sem számít munkaidőnek vagy az a többlete, ami abból ered, hogy hosszabb volt az út, mint ha nem pihenőnap mentem volna be? 3. (A jövőre nézve): milyen esetekben lehet megtagadni a pihenőnapon történő munkavégzést? (Nem az első eset, hogy teljesen váratlanul, aznap hívnak be, és fel szeretnék erre készülni.) Segítségét köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk spárgatermesztéssel foglalkozik. A spárga szedésére 120 napra idénymunkásokat alkalmaz. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy idénymunka esetén is ki kell adni a hétvégi pihenőidőt? Vonatkozik rájuk az 5 munkanap+2 szabadnap? Ha igen, ezeknek feltétlenül hétvégére kell esnie? Szabadság jár nekik erre az időre? Van-e valami különleges esete a munkában töltött idő után járó munkaközi szünetnek? Vagy 6 órát meghaladja a munkaidő, akkor elég a 20 perc munkaközi szünet? Köszönöm: Jakus Tünde

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink 2018.04.21. helyett 2018.04.14-én dolgoznának. (Így a 04.21-ét megkapnák pihenőnapnak.) Kell nekik bérpótlékot fizetnünk? Köszönettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik dolgozó kötetlen munkarendben dolgozik, viszont felmerült egy projekt munka, amibe szeretnénk bevonni őt is. Megállapodásunk alapján a következő hónapokban havi egy hétvégét dolgozna ezen a feladaton, szombaton és vasárnap 8 és 4 órában. Ezt a munkát külön díjaznánk természetesen. Megállapodhatunk erről a dolgozóval vagy elég egy túlóra elrendelő? Ez esetben a kötetlen munkarendje ellenére értelmezhető a rendkívüli munkavégzés, és fizethetek túlórát ezen napokra? Elvileg nem értelmezhető a kötetlen munkarendnél a pihenőnap. De ebben az esetben pihenőnapnak kell tekintenem a szombatot és vasárnapot nála, és 100 százalék pótlékot kell adnom, vagy mehet 50 százalékkal? Illetve kell vasárnapi pótlékot fizetnem? Köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egyhavi munkaidőkeretben, megszakítás nélküli [(4+1; 4+1; 4+2), (heti 40 óra), A,B,C,D műszak)] munkarendben, foglalkoztatott munkavállalók esetén a leírtak alapján mi a helyes bérszámfejtés. A munkáltatónál nincs kollektív szerződés, irányadók az Mt. rendelkezései. Bérezés / havibéres: Alapbér + mindenórára vetített 30 százalékos fix műszakpótlék = havi bruttóbér. Gyakorlati példa: Általános munkarend szerint 2018. február hónap 20 munkanapból és 8 pihenőnapból áll. A munkarendből adódóan van olyan műszak, ahol a példánál maradva a 8 pihenőnap helyett 7 pihenőnap van kiadva, így 21 munkanapot, munkaidőkeret alapján 160 óra helyett 168 órát dolgozott a munkavállaló. Helyesen járok-e el ebben az esetben, ha a munkaidőkeret és a ténylegesen ledolgozott idő közötti különbséget (8 óra – túlóra) a heti pihenőnapra vonatkozó 100 százalékos pótlékkal számolom el a munkavállalónak? A további kérdésem, hogy a munkáltató jogszabályszerűen jár-e el, hogy csak 7 pihenőnap kerül kiadásra a 8 helyett? Az Mt.-t tanulmányozva, jól értelmezem-e, hogy az általános munkarend szerinti pihenőnapot ki kell adni, de a fent leírt munkarend szerint is a 8 pihenőnapot a tárgy hónapban ki kell adni és abból 1–nek kell vasárnapra esni? Várom gyors válaszát. Üdvözlettel: VM

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy ipari parkban irodákat, kisebb üzemcsarnokokat ad bérbe. Igény merült fel a bérlők részéről a 24 órás portaszolgálat biztosítására hétköznap és hétvégén is. Számításunk szerint 4 fő portás alkalmazásával tudjuk ezt megoldani. Kollektív szerződésünk nincs. Kérdésem, hogy milyen munkarendben foglalkoztathatjuk a portásokat, milyen pótlékokat kell fizetnünk nekik, illetve milyen pihenőnap biztosítási kötelezettségünk van. Köszönöm: Mikro

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alkalmazott heti 10 órában bejelentve, kedden és csütörtökön dolgozik 9-14-ig. Munkaidőkeretként kell kezelni? Vagy jó az a megoldás, hogy a tájékoztatóban a heti munkaidő úgy van lefektetve: heti 10 óra és kedd, csütörtök 9-14 óráig. Ha ez jó így akkor a jelenlétin mit írok a hét többi napjára? Ha munkaidőkeretként kell kezelni, akkor szombatra és vasárnapra pihenőnapot írok és a többi napra mit írok a jelenlétin? A szabadságot keddre és csütörtökre adom ki és órában tartom nyilván? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Pánti Etelka

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Labdarúgó sportegyesületünk a csapatok edzőit részmunkaidő keretében foglalkoztatja (havi 40, ill. 48 óra, napi 4 óra, így 10, ill. 12 nap). A munkaidő-beosztásuk hétköznapra (edzések) és hétvégére (vasárnapra, bajnoki fordulók ezen a napon vannak)) is esik. Éppen ezért gondoljuk – és ebben az önöktől kapott korábbi kérdéseinkre feltett válaszok meg is erősítenek –, hogy a munkakör jellege alapján rendeltetésünk folytán vasárnap is működő munkáltató vagyunk. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is vonatkozik-e ránk a zMt. 105. § (4) pontja, azaz "munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani." Hisz az idézett 101. § (1) f) pontja csak a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik – ez ránk nem igaz, mert nem csak szombaton és vasárnap foglalkoztatjuk az edzőket, hanem ahogy fent említettem, hétköznap is. Vagyis annak ellenére, hogy minden vasárnap van bajnoki forduló (nyilván a nyári és téli bajnoki szüneten kívül), az edzőknek ettől függetlenül legalább egy vasárnapot mégis pihenőnapként kell kiosztani? Előre is köszönöm a választ.

    Cikk

    A nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete szerint négy négynapos hosszú hétvége lesz 2018-ban a munkanapok átrendezése révén, és pihenőnap lesz december 24. és december 31. is, miután mindkét nap hétfőre esik jövőre. Karácsonykor így öt, szilveszter, újév táján pedig négy egymást követő napon pihenhetnek az általános munkarend szerint dolgozók.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kft. által készpénzben adott támogatás önkormányzati rendezvényre

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Betegszabadság

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Táppénz megállapítása utólag rögzített hiányzás esetén – jogszerű levonás kérdése

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media