46 találat a(z) orvosi igazolás cimkére
Táppénzjogosultság két munkaviszony esetében
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kérem szives válaszát. A munkavállaló munkaviszonya 2020.01.31-én megszűnt, 2020 február 1-jén két munkáltatónál munkaviszonyt létesített, folyamatosan táppénzen van. Jár-e táppénz mind a két munkahelyéről, ha erről orvosi igazolása van? Kell-e az orvost tájékoztatni, hogy két munkahelyen is biztosított, az orvosnak valóban 2 db igazolást kell kiállítania (a munkaviszonyokra tekintettel)? Ilyen tájékoztatást kaptunk a Kincstártól.
Az orvosoknak január 31-éig kell adatot szolgáltatniuk a NAV felé
Cikk
A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóból vehető igénybe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján tájékoztat arról, hogy a háziorvosoknak, szakorvosoknak, a tavaly kiállított személyi kedvezményre jogosító igazolásokról 2020. január 31-éig kell elektronikusan adatot szolgáltatniuk.
Orvosi igazolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van olyan munkavállalónk, akinek a háziorvosa a munkavégzés helyétől távoli lakóhelyén van, ezért betegség miatt a helyi orvos – aki egyébként a cég üzemorvosa is – látta el, és erről nem az "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről" című igazolást adta neki, hanem egy sima orvosi igazolást arról hogy "ettől a naptól ettől a napig beteg volt". Azt mondta, csak a háziorvos veheti betegállományba, akihez ezért nem utazik haza, miután ellátták és meggyógyult. Kérdés, hogy ilyen igazolás alapján számfejthetünk-e neki betegszabadságot (azon belüli a napok száma)? Köszönettel: Jászné
Szja, személyi kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Laktózintolerancia megállapítására (kilégzéses vizsgálat) vonatkozó orvosi igazolás dátuma 2019. április. A dolgozó rendelkezik egy igazolással a Synlab Diagnosztikai Központtól, hogy örökletes laktózintoleranciában szenved. Kérdésem, hogy ennek alapján elvégezhető-e az önellenőrzés az előző évekre vonatkozóan, vagy csak a kilégzésses teszt alapján, 2019. áprilistól lehet igénybe venni a kedvezményt. Válaszát előre is köszönöm.
Beteg a munkavállaló: így kell igazolni, nekik jár táppénz
Cikk
Többször lehet hallani olyan esetekről, amikor a beteg nem kap keresőképtelenségi igazolást az orvosától, mert táppénzre már nem jogosult, holott továbbra sem tudja ellátni a munkáját ellátni. Cikkünkben részletezzük, mikor és hogyan kell a keresőképtelenséget igazolni – kitérve az idén hatályba lépett új szabályra is –, továbbá bemutatjuk, miként alakul a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség alatt.
Orvosi igazolás elszámolása
Kérdés
Egynapos kórházi ambuláns kezelés miatt orvosi igazolást kaptam. Bérszámfejtés szempontjából ez táppénzes napnak számítt-e?
Szja személyi kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cég tulajdonosa (nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködésért kap jövedelmet és osztalékot vesz fel) hosszabb ideje cukorbeteg, eddig nem vette figyelembe az szja bevallásában az ehhez kapcsolódó személyi kedvezményt. A törvény azt írja, hogy akkor jogosult az igénybevételre, ha az igénybevétel időpontjában rendelkezik a megfelelő orvosi igazolással. Az a kérdés, hogy az orvos által most 2018-ban kiállított igazolással, ami tartalmazza, hogy például 2000 óta cukorbeteg, és feltünteti az igazoláson a személyi kedvezményre jogosító cukorbetegség kódot, akkor visszamenőleg 5 évre önellenőrzéssel igénybe vehető a személyi kedvezmény? Milyen orvosi igazolás kell a személyi kedvezmény igénybevételéhez? Minden évben új igazolás kell, ha nem véglegesítették az állapotát? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lászlók Éva Virtus Kft
A szemüveg adómentes költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem segítségét: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM-rendelet alapján a munkáltató térítheti az éles látáshoz szükséges szemmüveg árának egy részét. Ezt megteheti adómentesen, egyes maghatározott juttatáshoz kötődő adózással vagy adók és járulékok megfizetésével. Az a kérdésem, hogy ha adómentesen szeretnénk juttatni a szemüveget, abban az esetben milyen igazolást kell a dolgozónak beszereznie a cég nevére szóló számlán kívül? Ehhez külön igazolás szükséges, vagy elegendő, ha az üzemorvos az időszaki üzemorvosi igazolás, munkaköri korlátozáshoz felvezeti, hogy "képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveggel"? A másik kérdésem pedig az, hogy jól értem-e, abban az esetben ha a dolgozó a mindennapi éltben is használ szemüveget, mert a közellátása és a távollátása is korrekcióra szorul, ezt a szemüveget használja a napi munkavégzéséhez, és látásromlásra hivatkozva kéri, hogy a munkáltató utalja be üzemorvosi, valamint szemész szakorvosi vizsgálatra, aminek eredménye az, hogy szükséges az új szemüveg, hogyan számolhatja el a munkáltató a szemüvegtérítést? Köszönettel.
Jól figyelje meg, milyen dátumot írt az orvos az igazolására!
Cikk
Beteg volt a munkavállaló, majd a munkáltató portáján hagyta az orvos igazolását, hogy mikortól állhat ismét munkába. Ám az igazoláson az szerepelt, hogy az igazolás benyújtásakor már több mint két hete keresőképes volt, miközben nem jelentkezett munkavégzésre. A munkáltató azonnali hatállyal felmondott neki, a munkavállaló bírósághoz fordult.
Egészségügyi alkalmatlanság
Kérdés
Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!
Súlyos fogyatékosság adókedvezménye
Kérdés
Adózóna cikkben olvastam: "Ha valaki a korábbi adóévekben már jogosult lett volna a kedvezményre, de azt nem érvényesítette, az igazolás beszerzését követően az elévülési időn belül benyújtott önellenőrzéssel utólag igénybe veheti azt." Kérdésem ezek alapján: ha a betegség kialakulása 2015., de 2015-ben csak munkanélküli segélyben részesült, nem dolgozott a súlyos fogyatékkal élő, akkor abból visszamenőleg érvényesíthető-e a súlyos fogyatékosság adókedvezménye? Ha igen, kell-e időarányosítani, akkor ha a betegség (orvosi igazolás) 2015.06.10-től áll fenn? Mennyi a cikkben említett elévülési idő, 5 év?
Táppénz a hónap végén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kevés létszámú munkahelyen vagyok könyvelő, bérszámfejtő. Telefonbemondás alapján tudtam, hogy a munkatársam betegállományban van 2016.08.29-től, sőt azt is, hogy ez már 15 nap utáni, tehát táppénz. Nálunk a bérszámfejtés a hónap utolsó napján történik, tehát most augusztus 31-én, a bérek átutalása pedig 1-2 nappal később, jelen esetben szeptember 2-án. Mivel az orvosi igazolást nem kaptam meg, ezért rendes munkabért számfejtettem augusztus 29-31-ig három munkanapra. Kérdésem: helyesen jártam-e el, vagy "feltételezve", a bejelentés alapján már nem lett volna szabad elszámolnom a munkabért? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik István Gyuláné.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapota
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán szeretném kérdezni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotáról milyen papírok, dokumentumok fogadhatók el igazolásként? Ugyanis mindenféle ezer évvel ezelőtti orvosi szakvéleményeket, rokkantnyugdíjas papírokat és minden egyebet behoznak a munkavállalók, ami alapján nehéz eldönteni, hogy ma megváltozott munkaképességű munkavállalóként a kötelező foglalkoztatási szintnél figyelembe lehet-e őket venni. Én pedig nem tudom elmondani nekik, hogy milyen elnevezésű nyomtatványt, igazolást vagy szakvéleményt kell bekérni, illetve egyáltalán mely szervtől kell kérni ezeket. Ezzel kapcsolatosan szeretnék iránymutatást kérni, hogy hol van ez esetleg leírva? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Személyi adókedvezményre való jogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A véleményét szertném kérni a következő esettel kapcsolatban: Dolgozónkat 2008 óta gondozzák M3490, M340 (Szisztémás sclerosis, Progresszív szisztémás sclerosis) diagnózissal. Ezt a diagnózist, a 335/2009. számú kormányrendelet tartalmazza, mint súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséget, viszont szakorvosától erről igazolást nem kap, mondván egészségkárosodása nem éri el az 50 százalékos mértéket. Mi nem találunk arra utaló momentumot, hogy ebben a betegségtípusban az egészségkárosodás százalékos meghatározása kritérium lenne a személyi kedvezmény jogosultsága szempontjából. A NAV is így fogalmaz: „Bizonyos betegségtípusok után személyi kedvezmény illeti meg a magánszemély adózót. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben (335/2009. XII.29.) említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.” Az orvos véleménye és a NAV, illetve a kormányrendelet megfogalmazása véleményünk szerint nincs összhangban. Mit gondol, esetleg valamit mi félre értelmezünk? Jól van ez így? Csak akkor azt nem értjük, hogy például az inzulin dependens szövődmények nélküli cukorbetegség vagy például övsömör után hogyan lehetséges a személyi kedvezmény érvényesítése? Ott miként értelmezhető a százalékos egészségkárosodás? Véleményét előre is köszönöm!
Ezt az szja-kedvezményt ne hagyja veszni! A munkáltatója is jól járhat
Cikk
Egy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni – a munkavállalók demográfiai összetételétől függően –, hogy tartós betegséggel élő személyekként ők maguk szja-kedvezményre, míg az őket alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult. Az érintett magánszemélyek éves szinten több mint 60 ezer forintnyi adót spórolhatnak meg, munkáltatójuk viszont majdnem egymillió forintot nyerhet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
