353 találat a(z) nyugta cimkére

Nyugta vagy számla? Kérdés

Fogorvos számlaadási kötelezettsége Kérdés

Készpénzfizetési számla, pénztárgépes nyugta: együtt vagy külön? Cikk

Nehéz elszakadni a jól megszokott gyakorlattól: a számlamásolat és a pénztárgépes nyugta összetűzése. Szabályszerű ez így? Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Zöldségbolt nyitása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi esetben: alanyi mentes, nyugdíjas egyéni vállalkozó főtevékenysége a piaci kiskereskedelem, zöldség-gyümölcs értékesítés, 2020. 04. 27-étől melléktevékenységként üzlethelyiséget is bérel és zöldség-gyümölcs boltot nyit, alkalmazottat vesz föl a boltba (de főtevékenység továbbra marad a piaci értékesítés). Az üzletbe pénztárgépet vásárol, a napi forgalmat itt rögzíti, de a piaci forgalmát ahol eddig nyugtát, számlát adott hogyan kell? A kérdés az, hogy maradhat-e a piacra továbbra is a nyugta számla, és a boltba a pénztárgép-használat vagy a piaci értékesítéseit adott nap végén be kell ütni a pénztárgépbe? Hogyan jár el ebben az esetben szabályosan? Ugye nem kell kettő pénztárgép? Köszönöm!

Nyugtatömb Kérdés

Tisztelt szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy 2020.07.01-jétől továbbra is használhatják-e a nyugtatömböt azon vállalkozók, akik nem pénztárgépköteles tevékenységet végeznek, valamint ettől az időponttól kell-e a közösségen belüli szolgáltatásnyújtásról adatot szolgáltatni, vagy csak a belföldön adószámmal rendelkezőkre vonatkozik. Ha az utóbbi, akkor a kézi számla továbbra is maradhat a közösségen belüli szolgáltatás nyújtásra? Válaszát Köszönöm szépen!

Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!

Pénztárgép – személyi edző Kérdés

Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG

8622-es TEAOR Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az a kft., amelynek tevékenysége 8622 szakorvosi járóbeteg-ellátás, 8690 egyéb humán egészségügyi ellátás, idáig nyugtát állított ki. 2020. 07. 01-jétől ez hogyan fog változni az ő esetében? A tevékenysége között szerepel még 7311 reklámügynöki tevékenység, amit nem használ jelenleg. Azt vagy megszüntetné vagy ha kiállítana számlát, akkor azt jelenteni kellene. Mi a helyes megoldás ennél a kft.-nél? Köszönöm a válaszukat.

Utazásszervezés, jegyértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssal kapcsolatosan kérném szíves tájékoztatását. Egy alanyi adómentes tevékenységet folytató egyéni vállalkozó bővíteni szeretné tevékenységi körét. Utazással kapcsolatos szolgáltatását szeretne végezni, ami azt foglalja magában, hogy magányszemélyektől az utazás, szállás, étkezés stb. szolgálatásért egy bizonyos pénzösszeget szed, átvételi elismervény alapján. Ebből az összegből fedezi az említett szolgáltatások összegét, és a beszedett összeg magában foglalja a saját jutalékát. A magánszemélyek felé nyilvántartással tételesen elszámol, illetve a szállás, utazás stb. költségekről a számla az egyéni vállalkozó nevére szólna. Helyes-e ez az eljárás, illetve az utasok részére kell-e számlát kiállítania, vagy elegendő a nyugta is? Hogyan bizonylatolja le szabályszerűen az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos bevételeket, mivel a beszedett összeg nem az ő bevétele, csak annak egy része marad nála. Egyáltalán helyes-e ez az alképzelés, vagy vannak egyéb szabályok erre a tevékenységre? Katás adózási mód szóba jöhet-e, vagy célszerűbb a tételes költségelszámolás választása? Kérném mielőbbi szíves válaszukat, mivel néhány napon belül el kell indítani ezt a tevékenységet. Kérem, hogy részletes leírást szíveskedjenk adni, hogy egy kezdő egyéni vállalkozó is megértse, akinek egyébként művelődésszervezői szakképesítése van, de most olyan tevékenységi körökre gondol, amihez nem szükséges szakképesítés, mivel idegenforgalmi képesítése nincsen.

Katás egyéni vállalkozónál elfogadható-e a nyugta? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy fodrász és pedikűrös esetében a kataelszámoláshoz elegendő-e a nyugta?

Üzletben nyilvántartott készpénz pénztárgéphasználat esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Használtcikk-kiskereskedelem, különbözeti adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő, tanácsát szeretném kérni. Ügyfelem kérte, hogy vegyem fel a tevékenységek közé a használtcikk-kiskereskedelmet, mert idéntől szeretne magánszemélyektől bizományba vagy adásvételi szerződéssel venni kerékpárokat, amit ő különbözeti adózással eladna. Kérdéseim egy konkrét példán keresztül: megvesz 50 ezer forintért egy biciklit, és eladja 80 ezer forintért, a bt. áfakörös. Azt értem, hogy csak az árrés után kell megfizetni a 27 százalékos áfát. Azt nem értem, hogyan kell kiszámlázni. 1. ) Ha számlát kérnek: akkor a bruttó eladási árról 80 000 Ft-ról állítom ki a számlát, és a számlára ráírom, hogy különbözet szerinti adózás, vagy a számlán meg kell bontanom, és 2 sorban számlázom, első sor 50 000 Ft különbözeti áfával, és második sorban 30 000 Ft 27%-kal? Melyik a helyes számlázás? 2.) Ha nem kérnek számlát, csak nyugtát, vagyis értem ez alatt, hogy beütjük az online pénztárgépbe, akkor ezt hogyan teszem meg? Be kell állíttatnom pénztárgép szervizessel egy különbözet szerinti adózás kulcsot? Vagy hogy ütöm be a pénztárgépbe? 3.) Az adóhatóság felé be kell-e jelentenem a 20T201T, hogy viszonteladó leszek, és különbözeti adózást választok? Előre is köszönöm a választ! Üdv

Fenyőfa-árusitás Kérdés

Egy bt.-nek a tevékenységi körében szerepel az "egyéb nem bolti kiskereskedelem". Decemberben fenyőfa árusitással is akar foglalkozni. Az árusitáshoz elegendő-e a nyugtaadás, és a kézi számla? A fő tevékenysége – amellyel foglalkozik nem kereskedelmi tevékenység – pénztárgépet nem használ. Köszönettel!

Online számlázóprogram, pénztárgép és számlajelentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy kivás optikában a készpénzes és a bankkártyás vásárlásokat is beütjük az online pénztárgépbe, a nyugtát pedig természetesen odaadjuk a vevőnek. Esetenként a vásárlók számlát kérnek a vásárlásról, melyet benyújtanak majd az egészségpénztár vagy a munkáltatójuk felé. Ezeket a számlakéréseket átutalásos vagy készpénzes számlatömbökből teljesítjük jelenleg. Ezeket a számlákat külön nem jelentjük le a PTGSZLAH nyomtatványon, mert ezeket is beütjük a pénztárgépbe. Helyesen járunk el jelenleg? A jövőben szeretnék egy online számlakiállító programból (például szamlazz.hu) kiállítani a számlákat, melyeket az adatok megadása után ott helyben kinyomtatnánk és átadnánk a vevőnek. Ezeket a vásárlásokat továbbra is beütnénk a pénztárgépbe. Ebben az esetben az így kiállított számlákat le kell jelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon következő hónap 15-éig? Jellemzően nincsenek 100 ezer forint áfatartalmú számlák a normál üzletmenet során. Hogyan alakul ilyenkor a NAV online adatszolgáltatási kötelezettségünk? Előre is köszönjük a választ.

Számla vagy nyugta? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyesen járok-e el, ha még mindig a készpénzfizetési számla mellé odatűzöm a gépi nyugtát? Nap végén az összes készpénzzel történt eladást a pénztárgépszalag tartalmazza, ez kerül be a könyvelésbe bevételként. Havi tételes összesítő készül a szalagokról, a könyvelő egyösszegben viszi fel bevételként. Egyéni vállalkozásról van szó. Hibázok-e, ha továbbra is így kezelem a bolti értékesítést, nem pedig aszerint, hogy vagy nyugta vagy számla, és ez esetben a számlákat, valamint a pénztárgépes nyugtás eladásokat külön kell összesíteni naponta? Kiskereskedelemben nap végén ez nagy adminisztrációs odafigyelést igényel, mert ha beütöm a pénztárgépbe, biztos, hogy nem marad ki egy készpénzzel fizetett számla sem. Előre is köszönöm válaszukat!.