Tisztelt Szakértő! Adott egy nyugdíjas magánszemély, aki egy kft. tagja 40 százalékban, egyben ügyvezetője is. A másik tag cégvezető. A magánszemély egy bt. beltagjaként kisadózóként is tevékenykedik, ahol nyugdíjasként havi 25 000 Ft-ot fizet. A kft.-ben egyébként tevékenységet nem végez. A kft.-ben milyen fizetési kötelezettsége van, ha jövedelmet nem vesz fel, és mit fizet, ha évi egyszeri 50 000 Ft-ot vesz fel december hónapban?
A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis az egyenlő bánásmód követelményébe ütközne. Kérdés-válasz útján tekintjük át a legfontosabb rendelkezéseket.
Tisztelt Szakértők! Ha egy társas vállalkozásban több tulajdonos is van. Az egyikük öregségi nyugdíjas, nem ügyvezető, és nem is vesz részt a társaság tevékenységében. Kötelező-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
A Magyar Posta hírével kapcsolatban, miszerint a nyugdíjasokat megillető Erzsébet-utalványok több mint 90 százalékát kézbesítették, illetve megkísérelték kézbesíteni, több olvasónk is jelezte, hogy ő utalványt és értesítést sem kapott.
„A vállalt határidő előtt” teljesítette a Magyar Posta a nyugdíjasok számára küldendő Erzsébet-utalványok kézbesítését.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalást adott ki a nyugdíjasok részére juttatott Erzsébet-utalvány utáni közterhekről.
Tisztelt Szakértő! Társasági szerződés szerint két ügyvezető van, de a munkáltatói jogok gyakorlásával név szerint az egyik ügyvezetőt bízták meg. Ő mondott fel a másik ügyvezetőnek, aki már több mint egy éve nyugdíjas. Az ügyvezetői tisztségét oly módon gyakorolhatja, hogy akarata szerint bármikor bejöhet, és az eszközöket íróasztal, számítógép, telefon stb. használhatja, és a cég életébe betekinthet. Kérdésem, hogy ezek alapján jogszerű volt-e felmondás? Köszönöm szépen válaszát.
Automata berendezéseken, fokozott biztonsági ellenőrzés mellett készítik és csomagolják az Erzsébet-utalványokat - írta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében, hozzátéve: mindez garanciát jelent arra, hogy sértetlen borítékokba, megfelelő értékű utalványok kerüljenek.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., amelynek az ügyvezetője megbízással ügyvezető, nem tulajdonos. A megbízási díja havi bruttó 30 ezer forint. E mellett ő öregségi nyugdíjas (1951-es születésű). Kell-e utána szochót fizetni? Biztosított-e? Egyáltalán mit kell utána fizetni? Kisösszegű kifizetés? Válaszát előre is köszönöm.
Megállapodott a Magyar Posta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal a nyugdíjasok számára küldendő Erzsébet-utalványok kézbesítéséről – közölte a posta csütörtökön az MTI-vel.
Nem kell adóbevallást készíteni a nyugdíjasoknak járó Erzsébet utalványok után – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tisztelt Szakértő! Több írást olvastam itt is, máshol is, ami egyértelműnek tekinti, hogy a nyugdíjas munkavállalónak nem jár végkielégítés és nem szükséges indoklás. Az Mt. is írja. Ez rendben is van. De nem teljesen egyértelmű, mi alapján ítéli meg a munkáltató, mi alapján dönt erről, hiszen nem ő számítja ki a szolgálati időt (lásd lentebb). Konkrét eset: magánszféra, irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, vélhetően bőven megvan a 20 év szolgálati idő, magam nem kérem nyugdíjazásom. Az Mt. 294. § kimondja, hogy fentebb írt 2 feltétel esetén nyugdíjasnak minősülök. Azonban úgy tudtam, hogy a szolgálati idő kiszámítása nem annyira egyszerű (például a "TB kiskönyv" önmagában nem ad választ - fizetés nélküli szabadság, részmunkaidő), és ez nem a munkáltató, hanem az illetékes szerv feladata. Hogyan ítélheti meg akkor a munkáltató, hogy nyugdíjasnak számítok, alkalmazva ezzel fentebbi következményeket? Nem tudom mennyire írtam érthetően a dilemmáról. Lehet, hogy van az Mt.-ben vagy máshol egy részletszabály, amiről nem tudok (például, hogy a munkavállaló kötelezhető arra, hogy a nyugdíjfolyósító szervtől kérje szolgálati idő megállapítását - kérdéses számomra, vajon mi történik, ha nem tesz ennek eleget a munkavállaló). Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint minden jövedelem adóköteles, ha nincs az adómentességet kimondó külön törvényi rendelkezés. Kérdés, hogy mi a helyzet a nyugdíjasoknak karácsonyra szánt 10 ezer forint Erzsébet utalvány adókötelezettségével? Az idén kiosztott utalványokat meddig lehet felhasználni, pénzre át lehet-e váltani?
Tisztelt Szakértő! Most vettük át egy betéti társaság könyvelését. A bt. beltagja az ügyvezető, a kültag nyugdíjas. Jelen pillanatban egyikük után sem fizetnek bért, illetve járulékot, egészésgügyi szolgáltatási járulékot. Az ügyvezető életvitelszerűen harmadik országbeli államban él, ott is dolgozik, már végleges letelepedési engedélye is van. Magyarországra egy évben 2-3 alkalommal jön, akkor a családdal van, és intézi a céggel kapcsolatos aktuális ügyeket, amelyekben csak személyesen tud eljárni. Magyarországnak nincs azzal az állammal együttműködési megállapodása. A cég kereskedelemmel foglalkozik, itt felvásárol általában bútorokat, és hajóval szállítják ki. Az ügyvezető e-mailben – esetenként személyesen – rendel, angol nyelven állítja ki a számlát az ország áfakulcsa szerint. Van kint bankszámlaszáma a cégnek, és USA dollárban fizetnek a vevők. Természetesen itthon is van céges bankszámla. Kérdéseim : 1.) Ha kint tartózkodik az ügyvezető, és ott a bt.-től függetlenül van munkaviszonya is, akkor Magyarországon az ügyvezetési feladatokért – amelyek elvégzésének időtartama lehet , hogy csak havi kb. 5-10 óra – kell-e valamilyen jövedelmet a bt.-nek fizetnie (munkabér, megbízási díj) neki, vagy csak a kötelező minimálbér járulékait kell leróni, és nem kell neki felvennie a nettó összeget, ha nem akarja? (Egyáltalán van-e ilyen lehetőség?) 2.) Ha az ügyvezető itthon a cég által nem fizet semmit, de mint magánszemély fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot (7050 forintt), és be van jelentve az OEP-nél, hogy külföldi foglalkoztatója van, és ott fizet biztosítást, az így jó?
Tisztelt Adózóna! Két különböző jogviszonyban foglalkoztatunk két rokkantnyugdíjas dolgozót. Egyikük óraadó tanár, megbízási jogviszonyban, másikuk takarító, munkaviszonyban. Kérdésünk az lenne, hogy mely esetben kell/nem kell levonni tőlük a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Válaszukat előre is köszönjük!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték