Evás kft. tulajdonosa főállású anya. Járulékfizetési kötelezettsége van? Illetve, ha az ügyvezetést nulla forint megbízási díjért végzi, akkor van-e valamilyen kötelezettség? Nyugdíjas tulajdonos személyesen munkát végez az evás kft.-ben. A 7050 forintot minden hónapban fizetnie kell? Akkor is, ha nem végez tevékenységet minden hónapban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalását. Egy 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező hölgy katás egyéni vállalkozóként 25 ezer forint katát fizet-e? Kell-e neki figyelnie az innen származó jövedelemnél a minimálbér 18-szorosát elérő összeget? A nyugdíj melletti jövedelemkorlátnál a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelni, ha jól tudom, így például a bérbeadásból, osztalékból származó jövedelmet – véleményem szerint – nem kell figyelembe venni, viszont nem tiszta a katás jövedelem ilyen irányú számbavétele.
Akik sajátjogú öregségi nyugellátásuk mellett keresőtevékenységet folytattak a tavalyi év folyamán már benyújthatják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti úgynevezett „félszázalékos” nyugdíjnövelésre a kérelmüket.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. végelszámolás alá került. Kérdésem, hogy a beltagnak, aki saját jogán nyugdíjas, kell-e járulékot fizetnie a végelszámolási időszakban?
Januártól nő a minimálbér és a garantált bérminimum is, bár jogszabályban még nem hirdették ki az erről kötött egyezséget. Mindez a fizetendő járulékok miatt sokba lesz a vállalkozóknak. Természetesen vannak, akik számára előnyt hoz az emelés.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas katás egyéni vállalkozó 25 ezer forint átalányadót fizet havonta. Kérdésem, hogy kell-e neki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie az egyéni vállalkozásában? Köszönőnettel
Tisztelt Szakértő! Lengyelországban nyugdíjas személy egy magyar kft. tagja és ügyvezetője, kell-e Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Azt szeretném megtudni, hogy egy társas vállalkozás német állampolgárságú, 90 százalékban tulajdonos ügyvezető igazgatóját Magyarországon milyen módon kell bevallani a 1508-as bevalláson, ha az illető Németországban nyugdíjas, Magyar országon nincs állandó lakóhelye, és nem tartózkodik 183 napot az országban? Jelenleg nem kap semmilyen jövedelmet. Amennyiben a későbbiekben kifizetés történik számára, annak milyen adó- és járulékvonzata lesz? Köszönettel várom válaszukat.
40 éves jogosultsági idővel, kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó vagyok. 2016. január 1-jével egy kft.-ben (melyben kisebbségi tulajdonos vagyok) szeretnének nyugdíjasként foglalkoztatni, havi 130 ezer forintos fizetéssel, az egyéni vállalkozásomhoz képest teljesen más területen. Kérdéseim: A kft-s foglalkoztatás mellett maradhatok katás kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is? Ha igen, hol, illetve hogyan érvényesül a kereseti korlát? Köszönettel: Barabás Gergelyné
Tisztelt Szakértő! Ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége szempontjából nincs különbség akkor, ha az ügyvezető rendelkezik a kft.-ben tulajdonnal, vagy nincs abban tulajdona? Továbbá mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető nyugdíjas? Emellett részmunkaidős ügyvezetői tevékenység (nyugdíjas, illetve nem nyugdíjas) esetén milyen szabályokat kell betartani? Kiegészítését előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Korhatár előtti ellátás megszüntetésével kapcsolatban szeretném kérdezni a következőt: 2010. októberétől az egyik kft.-tag korhatár előtti ellátásban részesül. Egy kft.-ben munkaviszony keretében ügyvezető (napi 2 óra), amit a társasági szerződésben is rögzítettek. 2016. januárban betölti a 63. életévét. A kérdésem, hogy hol kell kezdeményezni, hogy 2016. januártól már nyugdíjas. Milyen bevallási kötelezettsége van, mint magánszemélynek, és mint kft.-tagnak. Köszönöm a segítségüket. Margit
Egy katás nyugdíjas egyéni vállalkozó egy katás betéti társaságban, mint kültag működik közre. Az lenne a kérdésem, hogy mind a két helyen meg kell-e fizetni a 25 000 forintot? (A bt. beltagja főállású).
Egy takarékszövetkezet a saját nyugdíjasainak 8 ezer forintos étkezési utalványt szeretne adni. Ez lehetséges-e? Ha igen, milyen adófizetési kötelezettség terheli a takarékszövetkezetet? Ha nem, milyen egyéb juttatás adható a saját nyugdíjasainak, és milyen adókötelezettség terheli?
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas munkavállalónk (2012.05.01-jétől) 2014. 08.01-jétől keresőképtelen állományba került – részére a 15 munkanap betegszabadságot számfejtettük, majd havonta számfejtéskor – táppénzre nem jogosultként rögzítettük. Kérdésem lenne; – az ő esetében is figyelem a 365 nap keresőképtelenséget, mely 2015. augusztus 18-án lejárt, ha igen, mi a munkavállaló munkajogi helyzete, mint munkáltató mi a kötelezettségem jelenleg – munkaviszony megszüntetése, felmondás, szabadság 2015. évre? Sajnos keresőképtelensége hosszabb ideig tart, neki is kellett volna a 240 napon túli keresőképtelenségét felülvizsgáltatni a háziorvosnak? Köszönöm válaszát.
Magyarországon a legtöbb 65 év feletti lakos szinte kizárólag az állami nyugdíjra bízza magát, és a lakosságnak mindössze 3 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár számításai szerint.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték