Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: nyugdíjas (öregségi) ügyvezető után, aki megbízási jogviszonyban látja el teendőit 0 forintért, kötelező-e megfizetni a 7110 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot? Nevezett illető nem tulajdonosa a kft.-nek. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas dolgozónkat határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztattuk. A belépés dátuma 2013. 09. 02. Munkaviszonyát felmondással szeretné megszüntetni 2017. 05. 31. napjával. Kérdésem: a 35 napos felmondási idő jár részére, vagy dolgoznia kell 2017. 05. 31-éig? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel: F. E.
Tisztelt Adózóna! Egy amerikai-magyar kettős állampolgárságú magánszemély Amerikában kapja a nyugdíját, Magyarországon egyáltalán nem szerzett szolgálati időt. 1947-ben született, így az öregségi nyugdíjkorhatárt rég betöltötte. Magyarországon él pár éve, és ahhoz, hogy egészségügyi ellátásra legyen jogosult, fizeti havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az önök által megjelentetett cikkben (A nyugdíjkorhatár betöltésének következményei) olvasottak után elbizonytalanodtam. Önök arra hivatkoznak, hogy az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) k., pontja alapján "egészségügyi ellátásra jogosult az, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át". Kérdésem ezek után az, hogy kell-e ennek a magánszemélynek fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot ahhoz, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult legyen? Továbbá, ha esetleg valóban nem kötelezett ennek megfizetésére és leáll a fizetéssel, ugyanolyan szinten lesz továbbra is jogosult ellátásra, mint ha ezt a járulékot megfizetné? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása miatt 2017. április 14-e (péntek) munkaszüneti nap. Erre tekintettel a Magyar Posta Zrt. által a nyugdíj-kifizetési naptárban adott korábbi tájékoztatáshoz képest módosul a rendszeres ellátás kifizetése.
Tizenhárom megyében több mint négyszáz embert károsított meg egy rossz minőségű mosószerrel üzletelő férfi. A rendőrség vádemelést javasol ellene – tájékoztatta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.
A nyugdíjas nyugdíja mellett egyéni vállalkozó. Beteg lett. A kieső napokra ugye nem kell fizetnie a napi 237 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Az orvos felvette táppénzre, ugyan táppénzt nem kap, de a táppénzes lapokat be kell-e küldenie az OEP-hez, vagy elegendő megőrizni és az lesz az 53-as bevallás alapbizonylata, mivel a betegnapokra nem fizeti meg a járulékot?
Tisztelt Szakértő! Adott egy nyugdíjas hölgy, aki közalkalmazottként ment nyugdíjba, és jelenleg a nők 40 évnyi szolgálati ideje alapján részesül ellátásban. Az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Van módja katás egyéni vállalkozást indítani anélkül, hogy a nyugdíjának folyósítása ne szűnjön meg? Ha igen, mennyit számlázhat katás egyéni vállalkozóként? Figyelembe kell venni a minimálbér 18-szorosáról szóló rendelkezést? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Nyugdijas űgyvezetőnek, ha semmi juttatást nem kap, kell-e a 7110 forintot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kisvállalati adóval kapcsolatban kérdeznék. Mi lesz a kiva alapja, ha a kft.-nek mindkét tagja nyugdíjas, és alkalmazott sincs? Gyakorlatilag nincs bérköltség. Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjasként – 15 napon túl – nem voltam jogosult táppénzre. Ugyanakkor ezt meghaladóan rehabilitációs ellátásban részesültem, nem dolgoztam. Ez lehet fizetett szabadság vagy csak fizetés nélküli szabadságnak számolható el? Ha így történik igénybe vehetem-e az egészségpénztárban lévő megtakarításomat a kieső jövedelmem pótlására?
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm szépen válaszát, de szeretném kérdésemet (ahogy javasolta is) konkrétabban feltenni. Ügyfelem nyugdíjas, adószámos magánszemély, őstermelő. 2016-ban a következő bevételei voltak az általa termesztett szőlő eladásából: nettó 5 679 000 forint, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 9 325 864 forint vissza nem térítendő támogatást kapott fagykárra, illetve mezőgazdasági fejlesztésre. Ezen kívül mint magánszemély a tulajdonában álló ingatlant bérbe adta egy kft.-nek bruttó 990 000 forintért. A tételes költségelszámolást választja, évközbeni költségei fedezik a szőlő eladásból származó bevételét. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os bevételei után mikor és milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mivel a bevétele meghaladja az Ön által említett 4 000 000 forintot, így e felett a nettó bevételét jövedelemnek kell tekinteni a költségek levonása nélkül és mindent (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szja) meg kell fizetnie utána és bevallania az év végi adóbevallásában? Köszönöm előre is a segítségét!!!
54-ben született nő, aki a nők 40 éves szolgálati idejére vonatkozó lehetőség alapján nyugellátásban részesül, be akar lépni egy kata szerint adózó társaságba. Ő utána 25 ezer vagy 50 ezer adót kell-e fizetni?
Tisztelt Szakértők! Kft. vezető tisztségviselője, aki korábban a gyerekeire ruházta a tulajdonosi részesedését, a kft.-ben maradt mint ügyvezető. (Nem tag, nem tulajdonos.) Eddig munkaviszonyban állt a társaságnál és a személyes közreműködésért és a vezető tisztségviselésért munkabért kapott. Időközben nyugdíjas lett. Kérdésünk, hogy a kft. nem tulajdonos ügyvezetője társas vállalkozónak minősül-e, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében? És mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó fizetheti-e a járulékokat? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alább linkelt cikkben kifejtettek szerint, ha valaki nyugdíjas katás egyéni vállalkozó, a katával mintegy "megfizette" az egészségügyi szolgáltatási járulékot, így a kft. ügyvezetőjeként ezt a járulékot nem kell megfizetnie. http://adozona.hu/2017_es_valtozasok/Tevedesek_es_nem_szabalyozott_kerdesek_a_ki_SS6M6D A NAV más állásponton van. Szerinte a nyugdíjas katás vállalkozó nem is tartozik a Tbj. hatálya alá, egészségügyi szolgáltatási járulékot egyáltalán nem is kellene fizetnie, így – mivel nincs megfizetve az egészségügyi szolgáltatási járulék – a kft. ügyvezetőjeként meg kell fizetnie ezt. Ez idén havi 7110 forint pluszt jelent. Kérem válaszát, hogy milyen gyakorlatot kell követni ebben az esetben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték