Tisztelt Szakértő! A kft. személyesen közreműködő tagja a nyáron nyugdíjba megy. A kft. tovább fog működni, és a tag is dolgozni fog. Kell-e változásbejelentőt kitölteni, vagy a változást bejelenteni valahova? Köszönettel: Bleier Györgyi
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője tagi jogviszonyban nem vesz fel bért, csak járulékot fizet. A kiva alapja ebben az esetben a minimálbér 112,5%-a? Amennyiben már nyugdíjas, fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, továbbra sem vesz fel bért, a kiva alapja ekkor is a minimálbér 112,5%-a? [Katv. 20. § (2) bek.] Köszönöm: Nagyariné
Szülő ápolására ápolási díjat kaphat-e a nyugdíjas gyermek? Egy lakcímen laknak, mindketten nyugdíjasok, van-e jövedelemhatár, vagyis függ-e a nyugdíjuktól? A másik kérdésem, hogy az unoka jogosult-e ápolási díjra, ha gyesen van, és van-e jövedelemkorlát? Nyugdíjat kap az ápolt, gyest az unoka. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjasunk nem szüntette meg az önkéntes nyugdíjpénztári számláját. Éves keresete várhatóan meghaladja a kereshető maximumot (2017-ben 2295000 Ft-ot). Év végén adományként kaphat-e juttatást az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, illetve van-e ennek korlátja? Szakképzettséget igénylő munkakör esetén is a sima minimálbér 18-szorosa a kereshető éves összeg? Válaszát előre is köszönöm!
Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre – derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége készített megbízói körében.
Ki kaphat ápolási díjat, és hogyan, mennyit dolgozhat mellette? című, dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő által írt cikkre hivatkozva kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy saját jogán nyugdíjas gyermek szülője ellátása esetén igényelhet-e ápolási támogatást.
Átverés vagy jó lehetőség a nyugdíjasoknak és a munkáltatóknak? A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról is vitáztak ma az országgyűlési képviselők.
Összeszedtük, milyen speciális szabályok vonatkoznak a nyugdíjas munkavállaló, az evás, az ekhós, az egyszerűsített foglalkoztatott, az őstermelő, továbbá a felszolgálási díjban részesülő személy tb-ellátási alapjára.
Nyugdíjas ügyvezető igazgató társas vállalkozói jogviszonyban látja el feladatát. Az iroda a lakásán van, amire ingatlan bérleti díjat vesz fel. Megbízási díjat pedig az ügyvezetői feladatok ellátásáért, amire kifizeti az szja és szocho kötelezettségeket. Mivel vesz fel juttatást, már nem vontunk egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Attól fogva, hogy nem vett fel jövedelmet már természetesen vontuk. Helyesen jártunk-e el?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló a 15 nap betegszabadság letelte után is táppénzen lesz. Az lenne a kérdésem, hogy a táppénz idejére, amíg nem kap ellátást, kell-e szüneteltetni a munkaviszonyt (mint például fizetés nélküli szabadság esetén)? Válaszát köszönöm!
40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nő munkaviszony keretében – nem közszférában – történő foglalkoztatásakor kell-e 3%-os pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és a 1,5%-os munkaerő piaci járulékot levonni?
Visszasegítené a munkaerőpiacra a nyugdíjasokat a Harrach Péter KDNP-s és Kósa Lajos fideszes képviselők úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozásának elősegítésére tett törvényjavaslata. A szövetkezeti taggá váló nyugdíjasoknak vagyoni hozzájárulást is kellene fizetniük.
Tisztelt Szakértő! Olyan megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatunk, akinek a rokkantsági ellátását, öregségi nyugdíjként folyósítják tovább, mivel betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárt. Korábban 67 százalékos munkaképesség-csökkent volt. 2012-ben nem volt komplex felülvizsgálaton, mert a nyugdijkorhatárt 5 éven belül betöltötte. Figyelembe lehet-e venni a rehabilitációs hozzájárulásnál, megváltozott munkaképességűként, ha napi 4 órában végez munkát?
2016. évben kilépett a bt. beltagja nyugdíjazása miatt. Vele el kell számolni, a vagyoni betét vissza lett fizetve. Részesedése a bt.-ben 95%. Mivel családtag – a fia a kültag, aki bt.-beltaggá vált, míg a kilépő beltag felesége lett a bt. kültagja. A kilépő beltag részére az elszámolt osztalék vagy vagyoni jövedelem akkora, hogy a bt. nem tudja azt kifizetni. Kérdéssem: van-e az új Ptk. szerint lehetőség arra, hogy a részesedés mértékétől függetlenül hozzanak döntést kevesebb összegről, amit majd a következő években esetleg ki tudna fizetni a bt.? Vagy lemondhat-e az elszámolt osztalékjövedelemről mint elengedett követelésről adó- és illetékmentesen? Válaszukat és útbaigazításukat előre is köszönöm. Könyvelő
Bt. rokkantnyugdíjas beltagja után milyen járulékot kell fizetni? A bt.-nek nincs árbevétele, a beltag nem végez munkát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték