Ki kaphat ápolási díjat, és hogyan, mennyit dolgozhat mellette? című, dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő által írt cikkre hivatkozva kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy saját jogán nyugdíjas gyermek szülője ellátása esetén igényelhet-e ápolási támogatást.
Átverés vagy jó lehetőség a nyugdíjasoknak és a munkáltatóknak? A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról is vitáztak ma az országgyűlési képviselők.
Összeszedtük, milyen speciális szabályok vonatkoznak a nyugdíjas munkavállaló, az evás, az ekhós, az egyszerűsített foglalkoztatott, az őstermelő, továbbá a felszolgálási díjban részesülő személy tb-ellátási alapjára.
Nyugdíjas ügyvezető igazgató társas vállalkozói jogviszonyban látja el feladatát. Az iroda a lakásán van, amire ingatlan bérleti díjat vesz fel. Megbízási díjat pedig az ügyvezetői feladatok ellátásáért, amire kifizeti az szja és szocho kötelezettségeket. Mivel vesz fel juttatást, már nem vontunk egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Attól fogva, hogy nem vett fel jövedelmet már természetesen vontuk. Helyesen jártunk-e el?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló a 15 nap betegszabadság letelte után is táppénzen lesz. Az lenne a kérdésem, hogy a táppénz idejére, amíg nem kap ellátást, kell-e szüneteltetni a munkaviszonyt (mint például fizetés nélküli szabadság esetén)? Válaszát köszönöm!
40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nő munkaviszony keretében – nem közszférában – történő foglalkoztatásakor kell-e 3%-os pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és a 1,5%-os munkaerő piaci járulékot levonni?
Visszasegítené a munkaerőpiacra a nyugdíjasokat a Harrach Péter KDNP-s és Kósa Lajos fideszes képviselők úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozásának elősegítésére tett törvényjavaslata. A szövetkezeti taggá váló nyugdíjasoknak vagyoni hozzájárulást is kellene fizetniük.
Tisztelt Szakértő! Olyan megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatunk, akinek a rokkantsági ellátását, öregségi nyugdíjként folyósítják tovább, mivel betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárt. Korábban 67 százalékos munkaképesség-csökkent volt. 2012-ben nem volt komplex felülvizsgálaton, mert a nyugdijkorhatárt 5 éven belül betöltötte. Figyelembe lehet-e venni a rehabilitációs hozzájárulásnál, megváltozott munkaképességűként, ha napi 4 órában végez munkát?
2016. évben kilépett a bt. beltagja nyugdíjazása miatt. Vele el kell számolni, a vagyoni betét vissza lett fizetve. Részesedése a bt.-ben 95%. Mivel családtag – a fia a kültag, aki bt.-beltaggá vált, míg a kilépő beltag felesége lett a bt. kültagja. A kilépő beltag részére az elszámolt osztalék vagy vagyoni jövedelem akkora, hogy a bt. nem tudja azt kifizetni. Kérdéssem: van-e az új Ptk. szerint lehetőség arra, hogy a részesedés mértékétől függetlenül hozzanak döntést kevesebb összegről, amit majd a következő években esetleg ki tudna fizetni a bt.? Vagy lemondhat-e az elszámolt osztalékjövedelemről mint elengedett követelésről adó- és illetékmentesen? Válaszukat és útbaigazításukat előre is köszönöm. Könyvelő
Bt. rokkantnyugdíjas beltagja után milyen járulékot kell fizetni? A bt.-nek nincs árbevétele, a beltag nem végez munkát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: nyugdíjas (öregségi) ügyvezető után, aki megbízási jogviszonyban látja el teendőit 0 forintért, kötelező-e megfizetni a 7110 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot? Nevezett illető nem tulajdonosa a kft.-nek. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas dolgozónkat határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztattuk. A belépés dátuma 2013. 09. 02. Munkaviszonyát felmondással szeretné megszüntetni 2017. 05. 31. napjával. Kérdésem: a 35 napos felmondási idő jár részére, vagy dolgoznia kell 2017. 05. 31-éig? Köszönöm segítségüket. Tisztelettel: F. E.
Tisztelt Adózóna! Egy amerikai-magyar kettős állampolgárságú magánszemély Amerikában kapja a nyugdíját, Magyarországon egyáltalán nem szerzett szolgálati időt. 1947-ben született, így az öregségi nyugdíjkorhatárt rég betöltötte. Magyarországon él pár éve, és ahhoz, hogy egészségügyi ellátásra legyen jogosult, fizeti havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az önök által megjelentetett cikkben (A nyugdíjkorhatár betöltésének következményei) olvasottak után elbizonytalanodtam. Önök arra hivatkoznak, hogy az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) k., pontja alapján "egészségügyi ellátásra jogosult az, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át". Kérdésem ezek után az, hogy kell-e ennek a magánszemélynek fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot ahhoz, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult legyen? Továbbá, ha esetleg valóban nem kötelezett ennek megfizetésére és leáll a fizetéssel, ugyanolyan szinten lesz továbbra is jogosult ellátásra, mint ha ezt a járulékot megfizetné? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása miatt 2017. április 14-e (péntek) munkaszüneti nap. Erre tekintettel a Magyar Posta Zrt. által a nyugdíj-kifizetési naptárban adott korábbi tájékoztatáshoz képest módosul a rendszeres ellátás kifizetése.
Tizenhárom megyében több mint négyszáz embert károsított meg egy rossz minőségű mosószerrel üzletelő férfi. A rendőrség vádemelést javasol ellene – tájékoztatta a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték