Nyugdíjasként – 15 napon túl – nem voltam jogosult táppénzre. Ugyanakkor ezt meghaladóan rehabilitációs ellátásban részesültem, nem dolgoztam. Ez lehet fizetett szabadság vagy csak fizetés nélküli szabadságnak számolható el? Ha így történik igénybe vehetem-e az egészségpénztárban lévő megtakarításomat a kieső jövedelmem pótlására?
Tisztelt Lepsényi Mária! Köszönöm szépen válaszát, de szeretném kérdésemet (ahogy javasolta is) konkrétabban feltenni. Ügyfelem nyugdíjas, adószámos magánszemély, őstermelő. 2016-ban a következő bevételei voltak az általa termesztett szőlő eladásából: nettó 5 679 000 forint, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 9 325 864 forint vissza nem térítendő támogatást kapott fagykárra, illetve mezőgazdasági fejlesztésre. Ezen kívül mint magánszemély a tulajdonában álló ingatlant bérbe adta egy kft.-nek bruttó 990 000 forintért. A tételes költségelszámolást választja, évközbeni költségei fedezik a szőlő eladásból származó bevételét. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os bevételei után mikor és milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mivel a bevétele meghaladja az Ön által említett 4 000 000 forintot, így e felett a nettó bevételét jövedelemnek kell tekinteni a költségek levonása nélkül és mindent (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szja) meg kell fizetnie utána és bevallania az év végi adóbevallásában? Köszönöm előre is a segítségét!!!
54-ben született nő, aki a nők 40 éves szolgálati idejére vonatkozó lehetőség alapján nyugellátásban részesül, be akar lépni egy kata szerint adózó társaságba. Ő utána 25 ezer vagy 50 ezer adót kell-e fizetni?
Tisztelt Szakértők! Kft. vezető tisztségviselője, aki korábban a gyerekeire ruházta a tulajdonosi részesedését, a kft.-ben maradt mint ügyvezető. (Nem tag, nem tulajdonos.) Eddig munkaviszonyban állt a társaságnál és a személyes közreműködésért és a vezető tisztségviselésért munkabért kapott. Időközben nyugdíjas lett. Kérdésünk, hogy a kft. nem tulajdonos ügyvezetője társas vállalkozónak minősül-e, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében? És mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó fizetheti-e a járulékokat? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alább linkelt cikkben kifejtettek szerint, ha valaki nyugdíjas katás egyéni vállalkozó, a katával mintegy "megfizette" az egészségügyi szolgáltatási járulékot, így a kft. ügyvezetőjeként ezt a járulékot nem kell megfizetnie. http://adozona.hu/2017_es_valtozasok/Tevedesek_es_nem_szabalyozott_kerdesek_a_ki_SS6M6D A NAV más állásponton van. Szerinte a nyugdíjas katás vállalkozó nem is tartozik a Tbj. hatálya alá, egészségügyi szolgáltatási járulékot egyáltalán nem is kellene fizetnie, így – mivel nincs megfizetve az egészségügyi szolgáltatási járulék – a kft. ügyvezetőjeként meg kell fizetnie ezt. Ez idén havi 7110 forint pluszt jelent. Kérem válaszát, hogy milyen gyakorlatot kell követni ebben az esetben.
2014-től kiegészítő tevékenységű (öregségi) nyugdíjas vagyok, TEAOR számom: 6622 (biztosítás ügynöki tevékenység). Kérdéseim: 1./ Lehetek-e átalányadózó ebben a tevékenységemben? 2./ A bevétel hány %-a költséghányad (40%)? 3./ 2016-ban bővítettem a vállalkozásomat ingatlan-bérbeadással, és ezen tevékenységből is átalányadót fizettem. Helyesen jártam-e el? Lehet-e az ingatlan-bérbeadás átalányadós, ha nem, hogyan tudom utólag helyesbíteni? Ebben az esetben hány % az elszámolható költség?
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy 70 éves nyugdíjas kiegészítő tag értékesítette a kft. telephelyét, így nyeresége lett, amit osztalékként vesz ki. De még maradt a kft. bankszámláján 5 millió Ft, és szeretné 2017-ben kivenni tagi jövedelemként. Természetesen leadózná 10% nyugdíjjárulék és 15% szja megfizetésével. Lehet-e ezt így megoldani? Ugyanis a kora miatt már továbbadná a céget a lányának és kilépne a kft.-ből. Miután minden adót megfizetett, tartozása nincs. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek 2 tagja van, osztalékra 50-50 százalékban jogosultak. Az egyik tag életvitelszerűen Németországban él, ott van rendszeres jövedelme, ott biztosított és ott adózik. A másik tag saját jogú nyugdíjas, ő itt él Magyarországon, utána fizetik a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2016. év terhére osztalékot szeretnének fizetni. Kérdésem, hogy milyen adó terheli a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm. Üdv. Polákné
Nyugdíjasként egy orosz cég nemzetközi pénzügyi tranzakciójához nyújtottam tanácsadói segítséget, amelyért – szerződésben rögzített módon – jutalék illet meg. Ennek nagyságrendje a tranzakcióhoz képest elenyésző, annak volumene (több száz millió euró) miatt mégis óriási, forintra átszámítva meghaladja az egymilliárdot. Kérdés: mekkora szja-, egyéb adó- és járulékteher megfizetése hárul rám? A pénzt egyösszegben a cég ciprusi – az orosz adóhatóságnak bejelentett – számlájáról utalják az én magyarországi magánszámlámra. A NAV ügyfélszolgálaton azt a tájékoztatást adták, hogy a 10 százalék átalánnyal csökkentett összegből 15 százalék szja-n kívül csak 4+3 százalék ehót kell fizetnem, egy szakértő szerint azonban szochót és akár helyi adót is. Szerintem ilyesmi mással is előfordulhat, kérem mielőbbi válaszukat. Köszönettel: Nagy Gábor
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, evás bt. beltagja esetében milyen lehetőség van a 0,5%-os évenkénti nyugdíjkiegészítés igénybevételére? Amennyiben lehetséges, mi képezi a 0,5%-os számítás/igénylés alapját?
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózónak kell-e 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie, ha megfizeti 2016. évre a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Nyugdíjas munkavállalónk úti üzemi balesetet szenvedett. Saját jogú nyugdíjas, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Munkaviszonya mellett a nyugdíj folyósítását nem szünetelteti. Jár-e neki az a baleseti táppénz?
A 2017.02.12-én megjelent Letiltás postai csekken, illetve nyugdíjas munkavállalótól cikkhez http://adozona.hu/munkajog/Letiltas_postai_csekken_illetve_nyugdijas_m_RTGJKP#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed lenne kérdésem. Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária! Pontosítaná ezt a részt: "Erről a kérdésről kifejezetten nem rendelkezik a Vht. A munkabérből és a nyugdíjból is külön-külön 33 százalékot lehet vonni. Mivel ezek egymástól elkülönülő jövedelmek, külön-külön is levonható a követelés. Azonban mivel egyik esetben sem lehet a munkabér, illetve a nyugdíj összegének 50 százalékánál többet levonni, szakértőnk álláspontja szerint az 50 százalékos szabályt (mintegy összeadva a nettó jövedelmeket) együttesen is alkalmazni kell, tehát a munkáltató a 33 százalékon felül csak további 17 százalékot vonhat le." Úgy értsem, hogy össze kellene adni a nyugdíjat és a nettó munkabért, és ezek együttes összegének 33 százalékát a nyugdíjigazgatóság 17 százalékát pedig a munkáltató vonja? ,Köszönöm! Bodor Mária
Kit terhel annak a költsége, ha a volt házastárs postai csekken kéri a gyermektartásdíjat, illetve a nyugdíj mellett dolgozónak a nyugdíjából vagy a munkaviszonyból eredő jövedelméből, esetleg mindkettőből történik-e a letiltás? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték