Egyenes ági leszármazottak nem örökölhetik a felhalmozott vagyont a régi-új nyugdíjrendszerben. Akik a pénztáruknál maradnak, nem kapnak majd állami nyugdíjat a 2012 utáni szolgálati éveikre, akik viszont 2011-ben kezdenek el dolgozni és belépnek egy pénztárba, már a 2011-es munkaévükre sem kapnak nyugdíjjogosultságot.
Matolcsy György gazdasági miniszter mai bejelentését sokan úgy értelmezik, jövő februártól nem lesz állami nyugdíja annak, aki nem lép vissza az állami pillérbe, ám a szerzett jogok - ily módon a nyugdíjjogosultság - védelme a hatályos törvények szerint mindenkit megillet.
A magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint ez nemcsak az alkotmányos alapjogokat, hanem az emberi méltóságot is sérti.
Az a nő, akinek legalább 40 év jogosultsági ideje van és a nyugdíj-megállapításának időpontjában befejezte a keresőképes tevékenységét, öregségi nyugdíjra jogosult a kormány pénteken benyújtott törvényjavaslata értelmében. De mi tartozik a jogosultsági időbe?
Előrehozott öregségi nyugdíjra, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel korábban, 63. életévük betöltésétől szerezhetnek jogosultságot az 1956 után születettek, feltéve, ha van legalább 37 év szolgálati idejük és nem állnak biztosítási jogviszonyban. A férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj.
Kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik - jelentette be a kabinet döntését a kormányszóvivő. A rendelkezés 2011-től érvényes.
Elfogadta az Országgyűlés szerdán azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét. Az alkotmánymódosításról történő szavazást vita kísérte, miután a gépi szavazás eredménye szerint annak elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Mivel négy kormánypárti képviselő szavazógépe nem működött, és ezt még az eredmény kihirdetése előtt jelezték, a házbizottság úgy döntött: az Országgyűlés elfogadottnak tekinti a módosító javaslatot.
Nem változik lényegesen a magyarországi vállalkozások adóterhelése jövőre a csütörtökön alakult új szakmai szervezet, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) szerint, amely úgy véli, hogy mérsékelni kellene a vállalkozásokat - főleg a munkát - terhelő adókat, és a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni, milyen speciális szabályozásokkal kell számolni, milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak? Olvasóink kérdéseire az Adózóna nyugdíj-szakértője, Molnár László válaszol - a konkrét kérdések mellett általános tájékoztatást is adva.
Az állam 2011-ben 540 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott készpénzforrást akar bevonni a költségvetési, immáron 6 százalékos deficit csökkentésére. Csakhogy Angyal József okleveles adószakértő szerint több probléma is van ennek az 540 milliárd forintos magánvagyonnak a felhasználásával.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott alighanem rátalált a magánnyugdíjpénztárak bajainak fő okozóira, a „luxushasznot” bezsebelő vagyonkezelőkre, akiket ettől hamarosan megfosztanak. A Hírszerzőnek adott interjúban a fideszes képviselő a nyugdíjügyek más vonatkozásairól is beszélt.
Az Országgyűlés hétfőn megvitatta, majd el is fogadta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslatát. A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett javaslatot. A szocialisták nem vettek részt a szavazáson, míg a kormánypártok és a Jobbik igennel, az LMP pedig nemmel szavazott.
Tévhit, hogy az állam elvonja a magánnyugdíj tagdíjat, csupán annak mértékét változtatja meg. Emiatt a téves kommunikáció miatt érdeklődik mindenki a kompenzációról.
Veszélyben a nyugdíjak kifizetése - ezzel is magyarázza a Fidesz a magánpénztári járulékok eltérítését -, noha az utóbbi években ez a kérdés egyszer sem merült fel komolyan, hisz a 13. havi nyugdíj bevezetése után éppen a mostani kormány javasolta a tizennegyedik havi ellátás bevezetését.
Zseniális kommunikációs trükkel viszi véghez Orbán Viktor nyolc évvel ezelőtti nyugdíjreform terveit, pedig a választások előtt a Figyelő cikke nyomán hatalmas felháborodást keltettek a svéd nyugdíjrendszer bevezetésére vonatkozó találgatások.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték