Helsinki Bizottság: nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez

Megosztás Tetszik

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését sértené a már megszerzett kedvezményes nyugellátás csökkentése, megvonása, vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása - figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság.

Pénteken Lázár János és Balsai István törvényjavaslatot nyújtott be a hatályos Alkotmány módosítására. A módosítás lehetővé tenné, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást törvény csökkentse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntesse.

A Helsinki Bizottság ennek kapcsán arra figyelmeztet: egy ilyen tartalmú törvény nagy eséllyel ütközne az Emberi Jogok Európai Egyezményébe, amelynek Első Kiegészítő Jegyzőkönyve az 1. cikkben rögzíti: „Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek […] szerint történik.”

A Helsinki Bizottság figyelmeztet: az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Bíróság) esetjoga egyértelmű abban a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez. A strasbourgi Bíróság számos döntésében kimondta azt is: a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását, vagy jelentős korlátozását formálisan szabályszerű törvényben vagy más jogi normában mondja ki az adott ország megfelelő jogalkotó szerve, hanem az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó, vagy korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzálisan kötelező elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság (amelyből értelmeszerűen következik a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is).

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: „egy olyan rendelkezés, amely a már megszerzett nyugellátást az érintettre nézve jelentős hátrányt okozva átalakítja, érdemben csökkenti, vagy akár el is vonja, az előreláthatóság hiánya miatt nyilvánvalóan nem felel meg a 'törvényesség' strasbourgi értelemben vett követelményének, így tömeges egyezménysértést eredményezhet.”

A benyújtott módosító javaslatot az országgyűlés még nem fogadta el, az azon alapuló törvény javaslat formájában sem létezik, így jelenleg nem lehet megjósolni, miként alakul a szabályozás. Amennyiben azonban olyan megoldás születik, amely a Helsinki Bizottság megítélése szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, a szervezet jogi segítséget nyújt az érintetteknek alapjogaik érvényesítéséhez.