Az ICS2 3. fázisának közúti és vasúti szállítási módban történő bevezetése 2025. április 1-jétől 2025. szeptember 1-ig tartó telepítési ablakban valósul meg. 2025. április 1-jétől az ICS2 használata kötelező azoknak a fuvarozóknak, akik a belépési gyűjtő árunyilatkozatokat még nem tudják az új rendszerben benyújtani, halasztást kell kérniük – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkoznia a NAV felé az adóévben megszerzett katás bevételéről. (Ha a kisadózói adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kellett megtenni.) Ismertetjük, mi minősül bevételnek, és mi nem, mikor kell különadót fizetni.
Célszerű már az első bérszámfejtés előtt nyilatkozni az adóalap-kedvezményekről, hogy a munkáltatók már a januári fizetésben is figyelembe vegyék a munkavállalóknak járó kedvezményeket, a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás az online nyilatkozat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-nek küldött közleményében.
Ha a magánszemély év közben adóalapcsökkentő kedvezményt kíván érvényesíteni, illetve a költségelszámolásról szeretne nyilatkozni, akkor azt a munkáltató, kifizető részére átadott adóelőleg-nyilatkozattal teheti meg – emlékeztet honlapján a NAV.
Meddig terjedhet a NAV jogköre jogkövetési vizsgálat során? Kérheti-e a cég dolgozóitól – akár a cégtől már kilépett dolgozótól is – a céges iratokat, nyilatkoztathatja-e őket céges ügyekben? Az Adózóna olvasói kérdésére dr. Juhász Péter jogász-adószakértő, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. munkatársa válaszolt.
A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), közölte az MTI.
Jól értelmezem-e, hogy a nyilatkozattal történő átvállalásnál abban az esetben, ha a körforgásos termék 65%-a kimegy külföldre, de a maradék 35%-ot belföldön adom el, akkor azután sem kell megfizetni az EPR-díjat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték