NAV: módosultak egyes tájékoztatások Cikk
Módosult a NAV két, vámmal kapcsolatos tájékoztatása, közölte honlapján az adóhatóság.
Módosult a NAV két, vámmal kapcsolatos tájékoztatása, közölte honlapján az adóhatóság.
Egyik partnerünk 2018. márciustól kataalany, azonban a számláin nem tüntette fel a kisadózó feliratot. Ezt a hiányosságot egy 2019. februárban kiállított nyilatkozattal kívánta (kívánja) pótolni felénk. A vállalkozó felé kataalanyiságának időszakában vállalkozásunk 1 millió forintot meghaladó kifizetést teljesített, így jelentési kötelezettségünk lenne. Elfogadható-e ez a nyilatkozat vagy más módon kellene rendezni ezt a helyzetet? Illetve lehet-e utólag bármilyen módon javítani a kisadózó felirat elmaradását? Segítségüket előre is köszönöm.
Múlt év óta az egyházak számára szóló szja 1 százalékának megfelelő felajánlásokat automatikusan figyelembe veszi a következő években is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A magánszemélyek idén május 20-áig visszavonhatják, illetve módosíthatják felajánlásukat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője végzést kapott a Cégbíróságtól, amelyben közlik a kényszertörlési eljárás miatti teendőket. Két dolog nem világos számomra: 1. Felhívják az ügyvezetőt, hogy a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozóan nyújtson információt. 2. Gondoskodjon a cég iratainak elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét igazolja. Kérdésem, hogy a 2. pontban szereplő igazolást, illetve az 1. pontban szereplő információt milyen formában kell megtenni, létezik formanyomtatvány, esetleg kötetlen formában, vagy elegendőek a beadott bevallások és beszámoló, valamint a cég iratőrzési helyének aktualizálása? Postán vagy elektronikus formában? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2019. évi adóelőleg-nyilatkozatokat.
Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Egy magánszemély 2009. évben kötött NYES-re szerződést pénzintézettel. Erre a számlára teljesített befizetéseket, az éves szja-bevallások során a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeget – természetesen a NYESZ-t vezető pénzintézet által kiadott igazolás alapján – az adóhatóság átutalta a megadott NYESZ-re. Ez a magánszemély 2017. évben rendes öregségi nyugdíjba ment. 2018. évben is, már nyugdíjas ként, volt szja-köteles jövedelme, amit be is vallott és meg is fizetett. A kérdésem az, hogy ha a NYESZ számláját nem szüntette meg, és annak terhére semmilyen szolgáltatást nem vett igénybe, ugyanakkor a NYESZ-re 2018. évben is befizetett 900 ezer forintot, a 2018. évi szja-bevallásában jogosult-e nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot tenni, és kérni 130 ezer forint átutalást? A 2018. évben eddig befizetett szja összege ezt lehetővé tenné.
Tisztelt Szakértő! A GDPR szabályozását is figyelembe véve, ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, meddig kell a személyes adatairól szóló nyilatkozatokat, személyiokmány-másolatokat megőrizni? Illetve ha ugyanezen okmányok cafeteria juttatás miatt kerültek elkérésre a munkavállalóktól, akkor hány év ezen iratok (másolatok, személyes adatokat tartalmazó, például az egészségpénztári belépési nyilatkozatok) megőrzési ideje a jogosultság megszűnése után? Válaszát előre is köszönöm!
A kapcsolt vállalkozásoknak rendkívüli bejelentési kötelezettségeik vannak az adózással összefüggésben, és a társasági adókötelezettséghez kapcsolódóan más tájékoztatási teendőkkel is számolniuk kell.
A családi pótlékra, családi kedvezményre jogosultság szempontjából fordulópontot jelent, ha a gyermek befejezi a tanulmányait, illetve esetleg tovább tanul. Írásunkban összegezzük, mire figyeljenek az érintett szülők.
Felkerült a kormány honlapjára a NAV-ot vezető államtitkár, Sors László vagyonnyilatkozata – írja a hvg.hu.
A NAV tájékoztatót adott ki a de minimis támogatásnak minősülő reklámadó-mentességhez kapcsolódó nyilatkozat megjelenéséről.
Tisztelt Szakértő! Egy adózónál bevallások utólagos ellenőrzését folytat az állami adóhatóság. Nyilatkozattételre szólították fel az adózó könyvelőjét. A NAV által feltett kérdések nagy részénél a könyvelő úgy érzi, hogy azok nem, vagy csak áttételesen kapcsolódnak az eredeti áfavizsgálathoz, az adózó személyéhez. Például: "Adózó kapcsolatban állt a vizsgált időszakban 'A' céggel. 'A' cég rendszeresen utalt a könyvelőnek, mint magánszemélynek (nyilatkozatot tevőnek). 'A' cég milyen jogcímen, milyen szerződés, dokumentum alapján utalt, mi lett az átutalt összeg sorsa?" Van-e a könyvelőnek (nyilatkozatot tevőnek) jogorvoslati, panasztételi, avagy információkérési (miért tették fel ezt a kérdést?) lehetősége az általa nem relevánsnak megítélt kérdésekkel kapcsolatban? Megtagadhatja-e az ilyen kérdésekre adott válaszait a könyvelő, ennek milyen szankciói lehetnek? Van-e ez irányú változás a 2018 előtti, és a most hatályos Art. rendelkezéseiben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Nyilatkozhatnak a külföldi illetőségű magánszemélyek a személyijövedelemadó bevallási kötelezettség alóli mentesülésükről – közölte tájékoztatójában a NAV.
Tisztelt Szakértő! A kapott válaszból számomra nem egyértelmű, hogy a könyvelőt terheli-e felelősség vagy sem. Az világos, hogy az A1 igazolás bemutatás a hatóság (!) részére elengedhetetlen, HA ellenőrzésre kerül a sor, azonban a kérdés, hogy ha az ügyfél megfelelő tájékoztatást kapott az igazolás természetéről, annak hiányának esetleges jogkövetezményeiről, és ezután kifejezetten arra utasítja a könyvelőt, hogy a járulékbevallást úgy készítse el, hogy ő rendelkezik az A1-el, akkor a könyvelőt terheli-e például büntetőjogi felelősség azért, mert fizikai valójában nem látta az igazolást? A NAV-tól kapott tájékoztató szerint ők nem vizsgálják, nem is vizsgálhatják a könyvelő felelősségét. Ezzel szemben a Btk. költésgvetési csalás törvényi tényállása a valótlan tartalmú nyilatkozattal már formailag megvalósulhat, még ha a szándékosság hiányát az ügyfél nyilatkozata alapján elvileg könnyen bizonyítani lehetne (de ki akar ide eljutni). Másrészt minden bevallás az ügyfél nyilatkozatára épül, hiszen az A1 igazolást is legfeljebb egy alkalommal kéri be a könyvelő és nem minden havi bevalláshoz külön kér igazolást. Például az ügyfél másik biztosítotti jogviszonyának megszűnéséről sem kapunk információt csak ha az ügyfél ezt átadja, annak hiányában pedig megtörténhet, hogy ismét valótlan tartalmú nyilatkozatot teszünk (önhibánkon kívül persze) és formailag előáll a Btk.-s tényállás. Tagadjuk meg az ügyfél kérését a járulékbevallásait illetően, amíg nem kapjuk kézhez az A1-et vagy ez azért túlzás?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől