Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat, stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, a reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Adva van egy adószámos magánszemély, aki tételes átalányadózást választott fizetővendéglátásában. A bejelentett adózási mód TEÁOR kódja 552006, a NAV csak ezt fogadta el, mert az 559001 kód alatt végezhet 90 napon túli vendéglátást is, igaz, ekkor azt már nem e terminológiával írják le. Az 552006 TEÁOR kód online pénztárgépköteles. A magánszemély minden bevétele banki átutalással folyik be egy közvetítőn keresztül, aki nem a saját nevében jár el. Kérdésem a következő: kizárólag akkor járunk el helyesen, ha számlát állítunk ki, és azt a NAV-nak jelentjük? A pénztárgép csak azért, hogy álljon, és naponta ki-be kapcsolgassuk, teljesen felesleges (100 ezer forint nagyságrendű kiadás), hiszen az ellenérték banki átutalással történik. Válaszát köszönöm előre is.
Tisztelt Cím! Cégünk lapkiadással foglalkozik, melyben hirdetések is jelennek meg, magányszemélyeknek és cégeknek egyaránt. A reklámtörvény 3. paragrafus (1) bekezdése szerint a számlán a nyilatkozat vagy arról szól, hogy az adót bevallottuk és megfizettük, vagy arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett. Kérdésem az, hogy ha azt a tényt nyilatkozzuk le a számlán, hogy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett, ez a nyilatkozat is mentesíti a partnereinket a bevallási és befizetési kötelezettségtől? Köszönöm előre is a gyors válaszukat.
Tisztelt Cím! Cégünk havonta reklámújságot jelentet meg – nem ez a fő profilunk, csak közvetítők vagyunk, a hirdetőknek számlázunk, s ebből éves szinten nettó 2 millió forint bevételünk származik. Augusztus 15-e után történő számlakibocsátáskor nyilatkozatot adunk a számláink mellé. A nyilatkozat szövege: A reklámadó törvény 3. § (3) bek ezdése alapján nyilatkozom, hogy a …..(számlakibocsátó azaz a cégünk neve)…..-t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Van-e még további teendőnk? Mentesülünk a bevallás alól? A bevallásra kötelezettek körének pontosítása érdekében kérdezem: ki tartozik a Ratv. 5. § (1) bekezdés szerinti 0 %-os sávba? Előre is megköszönöm válaszukat: Czotter Kati
A reklámadó-törvénnyel kapcsolatban szeretném kérdezni: a Facebook-reklám költsége a vállalkozás érdekében felmerült költség lehet-e? Ha a havi költség meghaladja a 2,5 millió forintot, megfizetjük a 20 % reklámadót, de a törvény szövegéből úgy tűnik, hogy nyilatkozat hiányában a 20 % reklámadó megfizetése mellett is társaságiadóalap-növelő tétel lesz az ilyen, jellemzően külföldi szállítónak fizetett reklámköltség. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Köntös Antónia Badacsonyörs
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyomdaipari termékek gyártásával foglalkozik. Megrendelőink részére gyártunk az új reklámadó törvény hatálya alá tartozó reklámhordozó és sajtótermékeket is. Az egyik megrendelőnk a reklámadó megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot kért be tőlünk, és ezzel kapcsolatban lennének kérdéseink: – Terhel-e minket reklámadó-fizetési kötelezettség, mint gyártót? A törvény szerint az adó alanya a sajtótermék kiadója. A gyártó kiadónak minősül? – Mit kell pontosan tartalmaznia a nyilatkozatunknak, amit a megrendelő kért tőlünk, mert a törvényből sajnos ez nekünk nem egyértelmű? – Kell-e a kiadott számlákon valami megjegyzést/záradékot feltüntetni a továbbiakban? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Köszönöm az előzőekben kapott választ.(Reklámadó Facebook-hirdetés után). Pontosításra volna szükségem, tekintettel az alábbiakra: amennyiben a közzétevő személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget (pléldául Facebook) , akkor a reklám közzétételének megrendelője (adóalany) havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. Ezen esetben a reklám közzétételének megrendelőjének (adóalanynak) nem kell alkalmazni az adókötelezettség teljesítése során a Ratv. 7. § (1)-(8) bekezdéseiben és a 9. §-ban foglaltakat. Márpedig éppen a 7. § egyik pontja ad felmentést a nullás bevallás alól.... Nem világos a jogalkotó szándéka, de úgy tűnik, ha nem kapunk nyilatkozatot, pont akkor kell havonta a nullás bevallást benyújtani. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Czotter Kati
A reklámadóval érintetteknek a napokban kell elkészíteniük az adókötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatukat. Mi szerepeljen ezen, hogyan kell értelmezni az előírásokat? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő könyvvizsgálónk válaszolt.
Közzétette az állami adóhatóság honlapján a behajtási költségátalányra vonatkozó adójogi és számviteli iránymutatását. Vissza-visszatérő kérdés, vajon mi értelme van a szabálykövető vállalkozások életét megkeserítő, érdemi hasznot nem hozó előírásoknak?
Tisztelt Szakértő! A reklámadó törvény 3. § (3) pontja szerinti nyilatkozattal kapcsolatosan szeretnénk a véleményüket kérni. Társaságunk nyomtatott hirdetési újságot jelentet meg, a tevékenységből származó éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Értelmezésünk szerint társaságunkat terheli az adókötelezettség, csak éppen 0 százalékos adómértékkel. Emiatt szerintünk az általunk kiállított számlákon fel kell tüntetnünk, hogy az adókötelezettség bennünket terhel, és az adóbevallási és fizetési kötelezettségünknek eleget teszünk. Helyesen gondoljuk-e, hogy erről kell nyilatkoznunk, és nem arról, hogy a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terhel bennünket? Üzleti szempontból aggaszt bennünket, hogy ha arról kell nyilatkoznunk, hogy az adókötelezettség nem terhel bennünket, akkor kellemetlenséget okozunk partnereinknek azáltal, hogy megrendelőként nekik kell esetleg reklámadót fizetni. Ugyanakkor a fent említett paragrafuspontot úgy is lehet értelmezni, hogy bármit nyilatkozunk (terhel, vagy nem terhel az adó), a megrendelőnket mentesítjük az adó alól, mert a nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesítése esetén lép be a megrendelő kötelezettsége és nem a nyilatkozat tartalmától függően. Előre is köszönjük szíves segítségüket a törvény értelmezésében.
Tisztelt Szakértő! A társaság termékimport után fizetendő általános forgalmi adó önadózásra feljogosító engedéllyel rendelkezik. A társaság közvetett vámjogi képviselet is végez. Harmadik országból érkező import vámkezeltetését a társaság végzi. Az importőr harmadik országos vállalkozás, Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, magyar adószámot kért. A harmadik országos importőr Magyarországon pénzügyi képviselővel is rendelkezik. Az importáló helyett társaságunk, mint közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonási jogát, ha rendelkezik az adólevonási jog engedélyezéséről szóló nyilatkozattal (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés). Kérdésem a következő: A harmadik országos importőr magyarországi pénzügyi képviselője kiadhatja-e az importáló nevében a nyilatkozatot (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés)? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Szabóné
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a vállalkozásnak bérbe adja a lakását. Év elején leadott nyilatkozata alapján ehót nem kellett vonni tőle, most viszont megváltoztatta a nyilatkozatát, ami alapján már vonni kell tőle azt is. Kérdésem az lenne, hogy azokra a hónapokra, amelyekre utólag meg kell fizetnie az ehót, a magánszemélynek kell elvégeznie a módosításokat (befizetnie a hozzájárulást és majd jövő májusban előlegként vallani az szja bevallásában), vagy a vállalkozásnak kell lemódosítania az összes 1408-as bevallását, utólag visszafizettetni a magánszeméllyel az összeget és befizetni az adóhatóságnak? Köszönettel, Nagyné Mészáros Katalin
Első alkalommal idén február 25-éig kell nyilatkozniuk (meghatározott esetekben vallaniuk) 2013-as bevételeikről a katásoknak. Érdemes már most megismerkedni az ezt szolgáló nyomtatvánnyal, mert évközi adónem-váltás, átmeneti szabályok és egyéb okok miatt meglepetések érhetik a katást.
A munkavállalók kérhetik, hogy munkáltatójuk állapítsa meg személyi jövedelemadójukat, ha megfelelnek az ehhez szükséges feltételeknek és a cég ezt vállalja; a dolgozóknak erről január 31-éig kell nyilatkozniuk munkahelyükön.
Február 15. (17.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték