Közzétette az állami adóhatóság honlapján a behajtási költségátalányra vonatkozó adójogi és számviteli iránymutatását. Vissza-visszatérő kérdés, vajon mi értelme van a szabálykövető vállalkozások életét megkeserítő, érdemi hasznot nem hozó előírásoknak?
Tisztelt Szakértő! A reklámadó törvény 3. § (3) pontja szerinti nyilatkozattal kapcsolatosan szeretnénk a véleményüket kérni. Társaságunk nyomtatott hirdetési újságot jelentet meg, a tevékenységből származó éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Értelmezésünk szerint társaságunkat terheli az adókötelezettség, csak éppen 0 százalékos adómértékkel. Emiatt szerintünk az általunk kiállított számlákon fel kell tüntetnünk, hogy az adókötelezettség bennünket terhel, és az adóbevallási és fizetési kötelezettségünknek eleget teszünk. Helyesen gondoljuk-e, hogy erről kell nyilatkoznunk, és nem arról, hogy a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terhel bennünket? Üzleti szempontból aggaszt bennünket, hogy ha arról kell nyilatkoznunk, hogy az adókötelezettség nem terhel bennünket, akkor kellemetlenséget okozunk partnereinknek azáltal, hogy megrendelőként nekik kell esetleg reklámadót fizetni. Ugyanakkor a fent említett paragrafuspontot úgy is lehet értelmezni, hogy bármit nyilatkozunk (terhel, vagy nem terhel az adó), a megrendelőnket mentesítjük az adó alól, mert a nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesítése esetén lép be a megrendelő kötelezettsége és nem a nyilatkozat tartalmától függően. Előre is köszönjük szíves segítségüket a törvény értelmezésében.
Tisztelt Szakértő! A társaság termékimport után fizetendő általános forgalmi adó önadózásra feljogosító engedéllyel rendelkezik. A társaság közvetett vámjogi képviselet is végez. Harmadik országból érkező import vámkezeltetését a társaság végzi. Az importőr harmadik országos vállalkozás, Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, magyar adószámot kért. A harmadik országos importőr Magyarországon pénzügyi képviselővel is rendelkezik. Az importáló helyett társaságunk, mint közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonási jogát, ha rendelkezik az adólevonási jog engedélyezéséről szóló nyilatkozattal (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés). Kérdésem a következő: A harmadik országos importőr magyarországi pénzügyi képviselője kiadhatja-e az importáló nevében a nyilatkozatot (Áfa tv. 129. § (1) és (2) bekezdés)? Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Szabóné
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a vállalkozásnak bérbe adja a lakását. Év elején leadott nyilatkozata alapján ehót nem kellett vonni tőle, most viszont megváltoztatta a nyilatkozatát, ami alapján már vonni kell tőle azt is. Kérdésem az lenne, hogy azokra a hónapokra, amelyekre utólag meg kell fizetnie az ehót, a magánszemélynek kell elvégeznie a módosításokat (befizetnie a hozzájárulást és majd jövő májusban előlegként vallani az szja bevallásában), vagy a vállalkozásnak kell lemódosítania az összes 1408-as bevallását, utólag visszafizettetni a magánszeméllyel az összeget és befizetni az adóhatóságnak? Köszönettel, Nagyné Mészáros Katalin
Első alkalommal idén február 25-éig kell nyilatkozniuk (meghatározott esetekben vallaniuk) 2013-as bevételeikről a katásoknak. Érdemes már most megismerkedni az ezt szolgáló nyomtatvánnyal, mert évközi adónem-váltás, átmeneti szabályok és egyéb okok miatt meglepetések érhetik a katást.
A munkavállalók kérhetik, hogy munkáltatójuk állapítsa meg személyi jövedelemadójukat, ha megfelelnek az ehhez szükséges feltételeknek és a cég ezt vállalja; a dolgozóknak erről január 31-éig kell nyilatkozniuk munkahelyükön.
Február 15. (17.)
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás adószámmal rendelkező magánszemélytől bérel ingatlant. Az ingatlanban a házastársak tulajdoni hányada 50-50 százalék. A bérleti szerződést a Kft. a feleséggel kötötte meg, ő az aki a számlát kiállítja, tőle kerül levonásra az szja-előleg. Kérdésem az, hogy szükséges-e akár a bérleti szerződésben, vagy külön megállapodásban csatolni a tulajdonostársnak - jelen esetben a férjnek - a nyilatkozatát, melyben hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadási tevékenységet a feleség végezze, így az adókötelezettség is őt terhelje. Válaszát előre köszönöm.
Többen jelezték, hogy a munkáltatójuk azt kérte, nyilatkozzanak arról, hogy 2012. évi jövedelmük mekkora hányadára kérnek kiegészítő adóalapot. Volt olyan munkáltató is, aki azt közölte munkavállalójával, hogy ha a havi jövedelme meghaladja a 202 ezer forintot, akkor a teljes jövedelmére kell kérnie a kiegészítő adóalapot. Ezek a tájékoztatások a jogszabály téves értelmezésén, illetve a hibás 1208-as kitöltési útmutatón alapulnak.
Január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.
Az adóhatóság az adónyilatkozathoz („söralátét”) egy újabb kitöltési útmutatót tett közzé, amivel elismerte, hogy az adózóna szakértőjének volt igaza korábbi adónyilatkozatot bíráló írásában. A korrigált kitöltési útmutató miatt kitölthetetlenné vált a munkáltatói igazolás, de létezik megolás.
Az Adózóna már pénteken felhívta a végtörlesztők figyelmét, milyen trükkös záradékot ne írjanak alá soha. A PSZÁF pedig vizsgálatának lefolytatásáig megtiltotta a Magyarországi Volksbank Zrt.-nek az általa a rögzített árfolyamú végtörlesztési kérelemhez alkalmazott nyilatkozat használatát.
A magánszemélyek önálló tevékenységből származó bevétel esetén az adóelőleg-alap meghatározásánál nyilatkozhatnak elismert és igazolható költségeikről, de alkalmazható bevételükkel szemben a 10 százalék költséghányad levonása is a jövedelem megállapításakor.
A családi kedvezményről szóló nyilatkozat munkáltatónak való benyújtása a napokban zajlik. Ha hibásan lett kitöltve a nyilatkozatot, visszamenőleg nem érvényesíthető a kedvezmény erre a hónapra, de ettől még nem kell végleg lemondani róla, mert akkor is járhat a kedvezmény, ha nincs szabályszerű nyilatkozat.
A családi adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatban naponta merül fel újabb és újabb kérdés. Jár-e három egyetemista után, s mit tehet a várandós egyetemista? Utánajártunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték