A munkavállalóknak 2015. február 2-áig nyilatkozniuk kell arról, kérik-e munkáltatójuktól adójuk megállapítását, illetve a bevallás elkészítését. A NAV ebben az évben is elkészíti a bevallást azoknak, akik ezt igénylik.
Aki nem utólag szeretné megkapni 2015-ben a rendszeres jövedelmének adóját, járulékait csökkentő családi kedvezményt, még az első kifizetés számfejtését megelőzően nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizető a járandóság adóelőlegének, járulékainak megállapításánál vegye figyelembe ezt a kedvezményt. Mire figyeljenek az érintettek?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében valamely cégnek, mint megrendelőinknek, a termékeit népszerűsítjük. Ehhez igénybe veszünk például molinogyártást, terembérlést, kisebb értékben valamilyen reklámtárgyak gyártását, melyeket a helyszínen osztogatunk, stb. A megrendelő felé pedig rendezvényszervezésről számlát állítunk ki. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mi vagyunk az alanyai a reklámadónak, és amennyiben igen, akkor a számlára rá kell írnunk a nyilatkozatot? Valamint az igénybe vett szolgáltatások esetében, nekem figyelnem kell-e arra, hogy a molino, a nyomtatás, stb számlán rajta legyen a nyilatkozat? Ha nincs rajta, és alanya vagyok az adónak, akkor az adóalapomat meg kell növelnem? Avagy nekem az 500 millió forintos határba a kimenő és a bejövő számlák összege együttesen beletartozik? Válaszát előre is köszönöm!
A NAV honlapján megjelent iránymutatás szerint, ha a jogosult a Ptk. 6:46 §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás összegét kéri be a kötelezettől, és a főtartozás összegének beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. Kérdésem a következő: Ha a kötelezett az év végi szállítói egyenlegközlőben a behajtási költségátalányt nulla összeggel szerepelteti, és a szállító által visszaigazolandó jogcímek között nem szerepelteti a behajtási költségátalányt, viszont az alábbi nyilatkozatszöveget tünteti fel az egyenlegvisszaigazoláson: "továbbá nyilatkozunk, hogy a fentiekben közölt követeléseken kívül további követelésünk nincs". vagy: "továbbá nyilatkozunk, hogy behajtási költségátalány jogcímen *követelésünk van / nincs *a megfelelő választ kérjük aláhúzni. Ha van, akkor összege a csatolt részletezés szerint:: ………………… Ft Fenti 1., illetve 2. nyilatkozatszöveg aláírása megfelel-e a behajtási költségátalányról való lemondás követelményének? Ha nem, akkor mit kellene a szállítói egyenlegközlőben szerepeltetni, ami alapján a kötelezett a behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként könyvelheti le? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely 2014. április 10-én 5 000 e forintot adott át végleges pénzeszköz-átadásként "B" Kft. részére egyéb jogcímen. "B" Kft. ezen dátummal adott részére nyilatkozatot, hogy várhatóan a kapott támogatás nélkül az adózás előtti eredménye nem lesz negatív. "B" Kft. most év végén úgy döntött, hogy él a látványcsapat-sport támogatás adókedvezményi lehetőséggel, ezért adott 2014. december 15-én 2 000 e forintot erre a célra. "B" társaság 2014. évi adózás előtti eredménye az alábbiak szerint alakul: – kapott támogatás (rendkívüli bevétel): 5 000 eFt – adott látványcsapat-sport támogatás (rendkívüli ráfordítás): - 2 000 eFt – egyéb tevékenységekből eredő adózás előtti eredménye: + 1 000 eFt Tehát a 2014. évi adózás előtti eredménye: 4 000 eFt. Kérdésünk: ebben az esetben jól értelmezzük-e a társasági adó törvényt és a 2010.07.15-én kiadott NAV-állásfoglalást, amely alapján "B" Kft. nem adhat "A" Kft.-nek nyilatkozatot arról, hogy a kapott támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye negatív, mivel a fenti számok alapján - 1 000 eFt lenne az eredménye? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy fordított áfában érintett vasbolt ügyében szeretnék kérdezni. A bolt kiküldte a nyilatkozatokat a fordított áfában érintett ügyfeleinek. Amennyiben nem kap választ a nyilatkozatra, mi a teendő? Alkalmazhatják-e a fordított áfát, vagy csak áfával növelt értéken kaphat árut a vevő? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm! Budapest, 2014.12.12. Tisztelettel: Bende János
Alig egy hónapja van a kiértesített vállalkozóknak arra, hogy számlavezető bankjuknál nyilatkozzanak a társaság tényleges tulajdonosáról. Minderre egy tavaly elfogadott jogszabályváltozás kötelezi a vállalkozásokat. Amennyiben a bankjuk által értesített cégek december 31-éig elmulasztják megtenni nyilatkozatukat, január elsejétől a pénzintézet nem tudja megbízásaikat teljesíteni. Ez azt is jelentheti, hogy az érintett cég januárban nem tud majd például bért utalni.
Tisztelt Szakértő Segítségét szeretném kérni szellemi szabadfoglalkozású személy által kiállított számla utáni kifizetői kötelezettséggel kapcsolatban. Weblap és webshop frissítésre kötött szerződésben a megbízott szellemi szabadfoglalkozású adószámos és számlaképes magánszemély. 1. Nekünk, mint kifizetőnek, a számla alapján (27 000 forint/hó), mint önálló tevékenységből származó jövedelem után kell szja-t és ehót megállapítanunk és bevallanunk? 2. Milyen nyilatkozatot kell elkérni a magánszemélytől a költség elszámolásával kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Külföldről (EU) kaptunk marketing-/reklámköltség-számlát. Kérdezném, hogy erre is vonatkozik a reklámadó törvény? Tőlük is meg kell követelnem a számla záradékolását, hogy elszámolhassuk költségként? Ezen számlákat sem kell bevallanunk, mivel az értékhatárt nem lépjük át? Köszönettel!
Társasházunk a tulajdonosok közös tulajdonában lévő homlokzati ingatlanrészét, reklámfelület elhelyezése céljából bérbeadja gazdálkodó szervezeteknek. Az ügyletről számlát állítunk ki, melyet bérleti díjként adózunk. A tőlünk bérelt felületen a megrendelő helyezi el a saját tulajdonában álló neon reklámfeliratát, tábláját, egyéb reklámcélú eszközét. Egyik megrendelőnk kéri, hogy a kiállított számlánkon tegyünk nyilatkozatot a reklámadótörvény előírásai alapján. Kérdésünk, Önök szerint társasházunk reklámközzétevőnek minősül-e a leírt esetben, kell-e nyilatkoznia a számlán annak ellenére, hogy nem reklám közzétételéből származik bevétele? Köszönettel: vbtax
Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat, stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, a reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia. Válaszukat köszönöm.
Adva van egy adószámos magánszemély, aki tételes átalányadózást választott fizetővendéglátásában. A bejelentett adózási mód TEÁOR kódja 552006, a NAV csak ezt fogadta el, mert az 559001 kód alatt végezhet 90 napon túli vendéglátást is, igaz, ekkor azt már nem e terminológiával írják le. Az 552006 TEÁOR kód online pénztárgépköteles. A magánszemély minden bevétele banki átutalással folyik be egy közvetítőn keresztül, aki nem a saját nevében jár el. Kérdésem a következő: kizárólag akkor járunk el helyesen, ha számlát állítunk ki, és azt a NAV-nak jelentjük? A pénztárgép csak azért, hogy álljon, és naponta ki-be kapcsolgassuk, teljesen felesleges (100 ezer forint nagyságrendű kiadás), hiszen az ellenérték banki átutalással történik. Válaszát köszönöm előre is.
Tisztelt Cím! Cégünk lapkiadással foglalkozik, melyben hirdetések is jelennek meg, magányszemélyeknek és cégeknek egyaránt. A reklámtörvény 3. paragrafus (1) bekezdése szerint a számlán a nyilatkozat vagy arról szól, hogy az adót bevallottuk és megfizettük, vagy arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett. Kérdésem az, hogy ha azt a tényt nyilatkozzuk le a számlán, hogy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettségünk nem keletkezett, ez a nyilatkozat is mentesíti a partnereinket a bevallási és befizetési kötelezettségtől? Köszönöm előre is a gyors válaszukat.
Tisztelt Cím! Cégünk havonta reklámújságot jelentet meg – nem ez a fő profilunk, csak közvetítők vagyunk, a hirdetőknek számlázunk, s ebből éves szinten nettó 2 millió forint bevételünk származik. Augusztus 15-e után történő számlakibocsátáskor nyilatkozatot adunk a számláink mellé. A nyilatkozat szövege: A reklámadó törvény 3. § (3) bek ezdése alapján nyilatkozom, hogy a …..(számlakibocsátó azaz a cégünk neve)…..-t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Van-e még további teendőnk? Mentesülünk a bevallás alól? A bevallásra kötelezettek körének pontosítása érdekében kérdezem: ki tartozik a Ratv. 5. § (1) bekezdés szerinti 0 %-os sávba? Előre is megköszönöm válaszukat: Czotter Kati
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték