Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint belföldi kiküldetés esetén a napidíj mértéke – a fuvarozók kivételével – 500 forint. Terheli-e adófizetési kötelezettség ezt az "összeget" a jelenleg hatályos adózási szabályok szerint?
Vállalatunk fuvarozást végez, melynek során saját árut szállít, illetve bérfuvarozást is végez. Kérdésem, hogy a belföldi napidíj mikor számolható el? Bérfuvarra is adható?
Bérelt munkaerőnek kiküldetési napidíjat fizetne a bérlő munkáltató. Lehet-e e jogviszony keretében ilyet fizetni, és ha igen, akkor milyen adókat kell fizetni utána?
Gyakori kérdés, hogy EU-tagállamba történő külföldi kiküldetés esetén a magyar bér és a fogadó ország kötelező bére közötti különbözet adható-e napdíjként, és ha igen, milyen közterhekkel kell számolni.
A 437/2015. kormányrendelet 4. paragrafusa értelmében a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére hat órát meghaladó kiküldetés esetén 3000 forint napidíjátalány adható, feltéve, hogy a munkáltató egyéb átalányt, illetve a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad. Mit jelent pontosan a 6 órát meghaladó kiküldetés fogalma? Engedélyköteles fuvarozók esetében csak azt kell vizsgálni az időtartamot tekintve, hogy a munkakezdés és befejezés (fuvarozás megkezdése és befejezése) között legalább 6 óra elteljen? Tehát, ha a tachográfadatok feldolgozása után kinyert adatok alapján a napi munkavégzés meghaladja a 6 órát (és a munkavállaló ténylegesen nem a társaság székhelyén/telephelyén végezte a munkáját, hanem belföldön fuvarozott), akkor adható a napi 3000 forint? Van olyan idő, ami ebbe a 6 órába nem számítható bele? Például fuvarozáson belüli egyéb munkavégzés (rakodási idő), napi pihenőidő stb.
Teherfuvarozással foglalkozó cég 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművekkel végzi tevékenységét. A cég belföldi fuvarozási tevékenységet lát el Magyarország teljes területén és a sofőrök a teljes munkaidőben munkaviszony alapján juttatott munkabérükön túlmenően semmilyen költségtérítésben nem részesülnek, munkájukat napi 6 órát meghaladó munkaidőben látják el. Kérdésünk az, hogy amennyiben a fuvarozó cég a fentiekben jelzett sofőrjeinek a 43/2015. kormányrendelet 5. §-a alapján 3000 forint napidíjátalányt/napidíjat fizet, ezen napidíjátalányt/napidíjat mely esetekben milyen mértékű közterhek (szja, járulékok) terhelik? Segítségüket és munkájukat megköszönve
Munkavégzésük során gyakran utaznak az ország különböző településeire a munkavállalók. Milyen esetek számítanak kiküldetésnek, melyek munkába járásnak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.
Tisztelt Szakértő! hivatkozva az alábbiakban kapott válaszra: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_24_Osztrak_munkavegzes_wxu kérdésem az lenne, hogy akkor a két ország minimális bérére eső különbözet egy része betudható napdíjként, és ennek az igazolás nélkül elszámolható költségnek mennyi a napi összege? Másrészt akkor, mivel ez költségként számolódik el, ezután sem a munkáltatót, sem a munkavállalót semmilyen adó- és járulékteher nem terheli? Ez így akkor szabályos, nem mond ellent semmilyen EU-s rendelkezésnek, ha az adott országban elvárt minimális napibér egy részét kiküldetési napidíjként számoljuk el? Köszönöm!
Társaságunk tevékenységét az ország egész területén végzi. A feladatok egy részét a társaság munkavállalói végzik el. A munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként Magyarország egész területe került megjelölésre, a munkaidő pedig heti 40 órában került meghatározásra. A munkavállalók a legtöbb esetben a lakó/tartózkodási helyükről indulva keresik fel a helyszíneket, így van, hogy egy-két hét alatt csak 1 munkanapot töltenek a társaság székhelyén. Utazás a társaság tulajdonában álló gépjárművel történik. Kérdéseink a következők: A fenti körülmények esetén a munkavégzés A) belföldi kiküldetésnek minősül-e vagy tekinthetjük úgy, hogy B) a különböző helyszínekre utazások munkába járásnak minősülnek, esetleg lehetséges-e C) változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíteni? A) Amennyiben kiküldetésnek minősül: akkor folyamatos kiküldetésnek számít-e? szükséges-e minden esetben elrendelni a kiküldetést vagy elegendő azt egyszer megtenni például a munkaköri leírásban? Amennyiben el kell rendelni, akkor elegendő heti/havi megbontásban azt elkészíteni? Napidíj kifizetése mely esetekben szükséges? B) Amennyiben munkába járásnak minősíthető, abban az esetben van-e ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettsége a társaságnak? C) Amennyiben változó munkahelyen történő munkavégzésnek minősíthető, hogyan, milyen formában lehetséges az utazásokkal kapcsolatos esetlegesen felmerülő szállás és étkezési költségek rendezése a munkavállalók számára (például költségtérítéssel)?
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatosan az alábbi kérdéseim lennének: Mennyi a munkavállalónak járó napidíj minimum mértéke 2018-ban? A napidíjon felül jogosult-e a munkavállaló plusz juttatásra? Maximálisan hány napot tölthet kinn a munkavállaló egy huzamban külföldön? A törvény maximálisan évi 44 beosztás szerinti munkanapot említ, illetve azt, hogy a felek kölcsönösen megállapodhatnak ennél hosszabb időtartamban is. Ez azt jelentené, hogy ebben az esetben nincs maximalizálva az időtartam? Akár több évet is dolgozhat külföldön megszakítás nélkül? Válaszukat előre is köszönöm!
Egyes olvasói kérdések arra utalnak, hogy az adószabályok alkalmazása során sokan helytelenül értelmezik – a hétköznapi szóhasználattal – napidíj fogalmát. Cikkünkben rámutatunk egyes tipikus félreértésekre.
Tisztelt Szakértő! Gépkocsivezetőink csak az adómentes határig kapnak külföldi napidíjat. Ezt az összeget fel kell-e tüntetni a 17M30 nyomtatványon?
Tisztelt Adózóna! Magyarországi gazdasági társaság saját áru szállítását alkalmazottjai végzik (mind belföldre, mind külföldre). Kötelező-e napidíjat fizetni az alkalmazottnak? Ha igen, mennyit? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Kedves Adózóna! A most megjelent cikkben van egy ilyen mondat: "Külföldi kiküldetés esetén nincs kötelező előírás, így a felek (a cég és a munkavállaló) megállapodásától (helyi szabályozástól) függ, hogy melyikük, milyen formában és mértékben viseli a kiküldetés költségeit." Ez sajnos félrevezető, mert adójogilag nincsen, de Mt. szerint: Mt. 51. § (2) (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Vagyis minden felmerülő költséget a munkáltatónak kell viselnie, csak az indokoltság a kérdés (mehet a Sheratonba vagy Ibis hotel is jó...). Vagyis a feleknek nem azt kell szabályozniuk, hogy ki milyen költséget visel, hanem azt, hogy mit jelent az indokoltan felmerült. Illetve azt, hogy ezeket a költségeket átalány formájában (napidíj) vagy konkrét számlák formájában (például étkezési számlák) térítek meg. Elnézést, hogy ebbe beleokoskodom, de szerintem az egész kérdéskör megközelítése szempontjából ez egy fontos kiindulópont. Sajnos a magyar csavaros gondolkodás alapján az Önök mondatába még az is belefér, hogy mindent a munkavállalónak kell fizetnie. Üdv. Nagy Péter NP Audit Kft.
Tisztelt Szakértő, vélemyényét kérem. Abban az esetben, ha a cégnek vannak 24 tonnás és 3,5 tonna alatti gépkocsijai is, és van fuvarozói engedélye, akkor adható a kis autót vezető sofőrnek a 3000 forintos napidíj adómentesen? Előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték