Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    338 találat a(z) napidíj cimkére

    Kérdés

    Egy külföldi cégcsoporthoz tartozó, nem fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás a külföldi kiküldetés idejére a munkavállalóknak járó napidíjat az anyavállalat erre vonatkozó szabályzata alapján svéd koronában határozza meg. A napidíj teljes összegét az utazást megelőző munkanapon előlegként, forintban utalja át a munkavállalóknak, az átutalás napjára közzétett HUF/SEK MNB-árfolyamon átszámítva. Az adómentes és adóköteles rész meghatározásához az átutalt napidíjat az átutalás napján érvényes HUF/EUR MNB-árfolyamon számítja át euróra. Az adómentes rész forintra történő visszaszámítása az előző hó 15-ei MNB-árfolyamon történik, és ezt vonja le a ténylegesen kifizetett forintösszegből. Az adóköteles rész után levonandó adók és járulékok meghatározása a hó végén történik, így azon munkavállalók esetén, akik jelentősebb összegű napidíjat kaptak a hónap folyamán, jelentősebb összegű levonás keletkezik. Ezt kiküszöbölendő felmerült, hogy a napidíjnak csak például a 70 százalékát utalják át előlegként a munkavállalóknak, a fennmaradó összeget pedig a számfejtést követően a nettó bérrel kapják meg. Kérdésem, hogy ez esetben mely napi árfolyamon kell a még ki nem fizetett napidíj forintösszegét meghatározni? Lehet-e ez a vállalkozó döntése, és lehetséges-e a fizetett előleggel összhangban az annak átszámításához használt árfolyamokat alkalmazni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. belföldi fuvarozást végző tevékenységet folytat, közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkezik. Gépjárműveik 3,5 tonna felettiek. Kérdés,hogy a gépjárművezető, illetve az árukísérő részére adható-e a napidíj (3000 Ft/nap), igazolása a menetlevél. Válaszát előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünknél munkaviszonyban foglalkoztatunk értékesítő kollégákat, akik heti két nap dolgoznak a cég székhelyén, a fennmaradó 3 nap otthonról ügyfelekhez mennek üzleti tárgyalásokra, a székhelyre nem jönnek be dolgozni. Ilyen esetben kell-e belföldi napidíjat fizetni részükre, illetve kiküldetési rendelvényt kiállítani az utazásokkal kapcsolatban? Előre is köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem 5 napra külföldön történő munkavégzésre megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel. A megbízási díjon felül (a megbízási díj számfejtése a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével történik) napi 60 euró napidíj kifizetésében is megállapodtak. A kérdésem az, hogy a napidíj számfejtésénél az igazolás nélkül elszámolható költségeknél figyelembe vehetem-e a 30 százalékos költséghányadot, de maximum a 15 eurónak megfelelő forintösszeget? Köszönettel: Kauker Zsoltné

    Cikk

    A bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályozza a munkabérből történő levonás eseteit, annak lehetséges mértékét, a minimummentességet, a sorrendet. Ugyanakkor egyes esetek még a munka törvénykönyvét segítségül hívva is okozhatnak fejtörést. Több letiltás esetén milyen arány az irányadó? Levonhatunk-e a napidíjból? Mikor esedékes a végrehajtási költség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban – amely arról szólt, hogy cégünk 3,5 tonna alatti gépjárművel (furgonnal) végez árufuvarozást, esetenként Lengyelországba is szállít, ahonnan a munkavállaló szállásdíjról hozott a cég nevére szóló számlát – szeretném megkérdezni, hogy a külföldi útra a munkavállalónak adható valamilyen juttatás (napidíj, ellátmány)? Vagyis a szállásdíj fedezetére? Köszönöm.

    Kérdés

    Külföldi napidij után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a munkavállalónak és egyéb külsős megbízottnak,illetve a munkáltatónak és kifizetőnek?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. burkoló munkát vállal Németországban. A kft. alkalmazottja végzi el a munkát kiküldetési rendelvénnyel. - a kft. euróban számláz a német cégnek áfamentesen kell számláznia az unióban végzett munka miatt - az alkalmazott forintban kapja meg a munkabérét ezt havonta a 08-as bevallásban jelenteni kell?Kiküldetés címén mennyi napidíjat kell fizetni az alkalmazottnak, ez adómentes-e? Szállás stb. elszámolható-e költségként? - kell-e még a fentiekkel kapcsolatban valamire figyelni? Köszönöm a segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetén, ha a munkavállaló részére biztosított az étkezés, kell-e napidíjat fizetni? Feltéve, hogy minden más költségét számlával igazolja. Van-e olyan szabály, hogy a biztosított étkezések számának arányában csökkenteni kell a kifizetett napidíjat 30 százalékkal? Magánszemély esetében lehet-e alkalmazni a 172/2012. kormányrendelet 43. § (6) pontját?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk harmadik országba küldi ki dolgozóját 12 napra. A napidíj nettó 28 euró/nap. Az indulástól kezdve a hazaérkezésig minden napra megkapja a napidíját. Szerinte a külföldön eltöltött hétvégékre – amelyeket munkával tölt – plusz szabadság is megilletné. Cégünk szerint – mivel kap napidíjat – ez az igény nem jogos. Ha meg jogos, akkor választhatja-e, hogy napidíjat kap vagy szabadságot vesz ki, miután hazaérkezik? Létezik esetleg valami törvényi szabályozás, amelyben le van írva, hogy tényleg jár a szabadság pluszban? Köszönettel.

    Cikk

    Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.

    Kérdés

    Kérdésem a letiltás alapjának meghatározására irányulna. Mentes a letiltás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Ugyanakkor a letiltás alapja bármely munkából eredő olyan díjazásból, juttatásból, amelyet rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kap. Számos állásfoglalásban az szerepel, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető mentes jövedelemnek, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem a végzett munka anyagi elismerését szolgálja. A konkrétan, a tehergépkocsi-vezetőknek juttatott belföldi/külföldi napidíj összege beleszámít-e a letiltás alapjába vagy nem? Elviekben ez egy (bizonyos összegig) adómentesen adható a munkavállaló költségeinek fedezetére szolgáló juttatás (a munkáltató más ktg-et nem számol el, például szállás stb.), és nem az elvégzett munka díjazása, ugyanakkor rendszeres, hiszen minden hónapban kapja. Van-e különbség a napidíj megítélésében, hogy a letiltás gyerektartás vagy bármilyen más letiltás, például hiteltartozás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy társas vállalkozó külföldi tartózkodása esetén a társas vállalkozás címére kiállított szállásdíjszámla elszámolása lehetséges-e? Ezen kívül számolható-e el napidíj is 15 euróig?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Áfabevallásban mentes számlák

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Vagyonszerzési illeték belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    Csed, gyed és szabadság harmadik gyermek előtt

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media