Tisztelt Szakértő! Cégünknél munkaviszonyban foglalkoztatunk értékesítő kollégákat, akik heti két nap dolgoznak a cég székhelyén, a fennmaradó 3 nap otthonról ügyfelekhez mennek üzleti tárgyalásokra, a székhelyre nem jönnek be dolgozni. Ilyen esetben kell-e belföldi napidíjat fizetni részükre, illetve kiküldetési rendelvényt kiállítani az utazásokkal kapcsolatban? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem 5 napra külföldön történő munkavégzésre megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel. A megbízási díjon felül (a megbízási díj számfejtése a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével történik) napi 60 euró napidíj kifizetésében is megállapodtak. A kérdésem az, hogy a napidíj számfejtésénél az igazolás nélkül elszámolható költségeknél figyelembe vehetem-e a 30 százalékos költséghányadot, de maximum a 15 eurónak megfelelő forintösszeget? Köszönettel: Kauker Zsoltné
A bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályozza a munkabérből történő levonás eseteit, annak lehetséges mértékét, a minimummentességet, a sorrendet. Ugyanakkor egyes esetek még a munka törvénykönyvét segítségül hívva is okozhatnak fejtörést. Több letiltás esetén milyen arány az irányadó? Levonhatunk-e a napidíjból? Mikor esedékes a végrehajtási költség?
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban – amely arról szólt, hogy cégünk 3,5 tonna alatti gépjárművel (furgonnal) végez árufuvarozást, esetenként Lengyelországba is szállít, ahonnan a munkavállaló szállásdíjról hozott a cég nevére szóló számlát – szeretném megkérdezni, hogy a külföldi útra a munkavállalónak adható valamilyen juttatás (napidíj, ellátmány)? Vagyis a szállásdíj fedezetére? Köszönöm.
Külföldi napidij után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a munkavállalónak és egyéb külsős megbízottnak,illetve a munkáltatónak és kifizetőnek?
Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. burkoló munkát vállal Németországban. A kft. alkalmazottja végzi el a munkát kiküldetési rendelvénnyel. - a kft. euróban számláz a német cégnek áfamentesen kell számláznia az unióban végzett munka miatt - az alkalmazott forintban kapja meg a munkabérét ezt havonta a 08-as bevallásban jelenteni kell?Kiküldetés címén mennyi napidíjat kell fizetni az alkalmazottnak, ez adómentes-e? Szállás stb. elszámolható-e költségként? - kell-e még a fentiekkel kapcsolatban valamire figyelni? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetén, ha a munkavállaló részére biztosított az étkezés, kell-e napidíjat fizetni? Feltéve, hogy minden más költségét számlával igazolja. Van-e olyan szabály, hogy a biztosított étkezések számának arányában csökkenteni kell a kifizetett napidíjat 30 százalékkal? Magánszemély esetében lehet-e alkalmazni a 172/2012. kormányrendelet 43. § (6) pontját?
Tisztelt Szakértő! Cégünk harmadik országba küldi ki dolgozóját 12 napra. A napidíj nettó 28 euró/nap. Az indulástól kezdve a hazaérkezésig minden napra megkapja a napidíját. Szerinte a külföldön eltöltött hétvégékre – amelyeket munkával tölt – plusz szabadság is megilletné. Cégünk szerint – mivel kap napidíjat – ez az igény nem jogos. Ha meg jogos, akkor választhatja-e, hogy napidíjat kap vagy szabadságot vesz ki, miután hazaérkezik? Létezik esetleg valami törvényi szabályozás, amelyben le van írva, hogy tényleg jár a szabadság pluszban? Köszönettel.
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a társas vállalkozó számolhat-e el napidíjat azon felül, ha a szállásköltség a cég nevére szóló számlával már elszámolásra került. Segítségét előre is megköszönve!
Kérdésem a letiltás alapjának meghatározására irányulna. Mentes a letiltás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Ugyanakkor a letiltás alapja bármely munkából eredő olyan díjazásból, juttatásból, amelyet rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kap. Számos állásfoglalásban az szerepel, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető mentes jövedelemnek, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem a végzett munka anyagi elismerését szolgálja. A konkrétan, a tehergépkocsi-vezetőknek juttatott belföldi/külföldi napidíj összege beleszámít-e a letiltás alapjába vagy nem? Elviekben ez egy (bizonyos összegig) adómentesen adható a munkavállaló költségeinek fedezetére szolgáló juttatás (a munkáltató más ktg-et nem számol el, például szállás stb.), és nem az elvégzett munka díjazása, ugyanakkor rendszeres, hiszen minden hónapban kapja. Van-e különbség a napidíj megítélésében, hogy a letiltás gyerektartás vagy bármilyen más letiltás, például hiteltartozás?
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy társas vállalkozó külföldi tartózkodása esetén a társas vállalkozás címére kiállított szállásdíjszámla elszámolása lehetséges-e? Ezen kívül számolható-e el napidíj is 15 euróig?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy köztisztviselőnek milyen jogszabály alapján jár külföldi kiküldetés esetén napidíj, illetve lemondhat-e róla?
Tisztelt Szakértő! Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. 1. 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális, illetve minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap minden nap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kivétele nélkül? Ha nem, akkor mi a teendő? 2. Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttattásokat kell számfejteni?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték