Egy magyar kft. a Magyarországon bejelentett munkavállalóival, EU tagországban végez szolgáltatást. A munkavállalók részére fizethető 15 euró kiküldetési díj és a kilométerenkénti 15 forint munkába járási költség bizonylat nélkül és adózatlanul? munkába járás
Tisztelt Szakértő! A következő jogszabályok értelmezésében kérjük a segítségüket, -1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról törvény alapján a forintra történő átszámításnál a kifizetést megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB árfolyamot kell alkalmazni [szja tv. 6. § (4) bekezdés]. - a 46. § (1) és a 46.§ (6) bekezdés figyelembe vétele alapján, „munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni” itt elsősorban az érdekelne, ha az adóelőleg megfizetése így történik, akkor a külföldi napidíj átváltásához, ez hogyan viszonyul. - továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-a alapján, de főként a (6) bekezdés szerint, hogyan értelmezzük a jogszabályokat az adott kérdés tekintetében? Kérdésünk a következő: A külföldi jövedelem és egyéb jövedelmek (külföldi napidíj) kifizetése esetén, ha az a novemberi bérszámfejtés, de a munkavállalónak december elején történő utalás esetén, a fentiek alapján mit tekintünk a kifizetés hónapjának, illetve a novemberi bérszámfejtés során akkor melyik hónap (október 15. vagy november 15-ei) árfolyamon kerül átszámolásra a novemberi bérlapon a napidíj összeg? Hogyan kell összehangolni a törvényeket, illetve kell-e ezt együttesen vizsgálni? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású társas vállalkozó a társaságtól díjazásban nem részesül, az adott esetben azonban külföldi kiküldetés miatt napidíjat kapott. Az szja-számításnál figyelembe vett jövedelem ez a napidíj. A járulékalap számítása során rá minimum járulékfizetési előírások vonatkoznak. Kérdésem, hogy ha a kapott napidíj összesen kevesebb, mint a rá vonatkozó minimálbér vagy annak 1,5-szerese, akkor is csak a minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti meg a járulékokat, vagy a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelmet nulla forintként értelmezve megfizeti a minimálbér utáni összeget, és a napidíjra ezen felül fel kell-e számolnia a járulékokat külön? Válaszát előre is köszönöm!
Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem külföldi kiküldetéssel kapcsolatban a következő: kft. havidíjas alkalmazottja –ügyvezető – 4 napos külföldi kiküldetésen volt, ami csütörtöktől vasárnapig tartott. A 4 napra járó kiküldetési napidijon felül szombat vasárnapra jár-e neki munkabér vagy túlóra, vagy a szombat-vasárnapi munkavégzésért jár-e plusz pihenőnap? Mivel külföldi kiküldetésen volt, az utazási időre jár-e dijazás? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Ausztriában végez munkát. A munkásokat egy-egy, a munkások közül kijelölt gépkocsivezető viszi dolgozni, saját személygépkocsival. Adható-e neki 60 euró naponta és ezen felül az üzemyagagnorma és a kilométerenkénti 15 forint adómentesen? A nem gépkocsivezető dolgozók részére hány euró adható naponta adómentesen? Köszönettel!
Tisztelt Adózóna! A szja törvény 2017. 06. 20-án úgy változott, hogy bármely gépkocsivezető kaphat adómentesen napidíjat. Jól értelmezzük tehát, hogy ezt bármely vállalkozás – vagyis nem csupán fuvarcégek – saját gépkocsi vezetője megkaphatja adómentesen, aki egy adott vállalkozás saját előállítású termékeit szállítja például sütőipari termékeket, vegyi anyagokat stb? Ebben az esetben maximum mennyi lehet az adómentes napidíj?
Külföldön kiküldetésben dolgozó részére együttesen fizethető-e adómentesen a napidíj és a szállás (reggeli étkezéssel) együtt?
Egy külföldi cégcsoporthoz tartozó, nem fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás a külföldi kiküldetés idejére a munkavállalóknak járó napidíjat az anyavállalat erre vonatkozó szabályzata alapján svéd koronában határozza meg. A napidíj teljes összegét az utazást megelőző munkanapon előlegként, forintban utalja át a munkavállalóknak, az átutalás napjára közzétett HUF/SEK MNB-árfolyamon átszámítva. Az adómentes és adóköteles rész meghatározásához az átutalt napidíjat az átutalás napján érvényes HUF/EUR MNB-árfolyamon számítja át euróra. Az adómentes rész forintra történő visszaszámítása az előző hó 15-ei MNB-árfolyamon történik, és ezt vonja le a ténylegesen kifizetett forintösszegből. Az adóköteles rész után levonandó adók és járulékok meghatározása a hó végén történik, így azon munkavállalók esetén, akik jelentősebb összegű napidíjat kaptak a hónap folyamán, jelentősebb összegű levonás keletkezik. Ezt kiküszöbölendő felmerült, hogy a napidíjnak csak például a 70 százalékát utalják át előlegként a munkavállalóknak, a fennmaradó összeget pedig a számfejtést követően a nettó bérrel kapják meg. Kérdésem, hogy ez esetben mely napi árfolyamon kell a még ki nem fizetett napidíj forintösszegét meghatározni? Lehet-e ez a vállalkozó döntése, és lehetséges-e a fizetett előleggel összhangban az annak átszámításához használt árfolyamokat alkalmazni?
Tisztelt Szakértő! A kft. belföldi fuvarozást végző tevékenységet folytat, közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkezik. Gépjárműveik 3,5 tonna felettiek. Kérdés,hogy a gépjárművezető, illetve az árukísérő részére adható-e a napidíj (3000 Ft/nap), igazolása a menetlevél. Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél munkaviszonyban foglalkoztatunk értékesítő kollégákat, akik heti két nap dolgoznak a cég székhelyén, a fennmaradó 3 nap otthonról ügyfelekhez mennek üzleti tárgyalásokra, a székhelyre nem jönnek be dolgozni. Ilyen esetben kell-e belföldi napidíjat fizetni részükre, illetve kiküldetési rendelvényt kiállítani az utazásokkal kapcsolatban? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem 5 napra külföldön történő munkavégzésre megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel. A megbízási díjon felül (a megbízási díj számfejtése a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével történik) napi 60 euró napidíj kifizetésében is megállapodtak. A kérdésem az, hogy a napidíj számfejtésénél az igazolás nélkül elszámolható költségeknél figyelembe vehetem-e a 30 százalékos költséghányadot, de maximum a 15 eurónak megfelelő forintösszeget? Köszönettel: Kauker Zsoltné
A bírósági végrehajtásról szóló törvény részletesen szabályozza a munkabérből történő levonás eseteit, annak lehetséges mértékét, a minimummentességet, a sorrendet. Ugyanakkor egyes esetek még a munka törvénykönyvét segítségül hívva is okozhatnak fejtörést. Több letiltás esetén milyen arány az irányadó? Levonhatunk-e a napidíjból? Mikor esedékes a végrehajtási költség?
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban – amely arról szólt, hogy cégünk 3,5 tonna alatti gépjárművel (furgonnal) végez árufuvarozást, esetenként Lengyelországba is szállít, ahonnan a munkavállaló szállásdíjról hozott a cég nevére szóló számlát – szeretném megkérdezni, hogy a külföldi útra a munkavállalónak adható valamilyen juttatás (napidíj, ellátmány)? Vagyis a szállásdíj fedezetére? Köszönöm.
Külföldi napidij után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a munkavállalónak és egyéb külsős megbízottnak,illetve a munkáltatónak és kifizetőnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték