adozona.hu
Szociális szövetkezetben végzett munka adózása, járulékterhei
//adozona.hu/altalanos/Szocialis_szovetkezetben_vegzett_munka_adoz_8ONIVV
Szociális szövetkezetben végzett munka adózása, járulékterhei
A szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról kért útmutatást olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
"Milyen adó-, illetve járulékteher tartozik a szociális szövetkezetben folytatott tagi munkavégzés keretében szerzett jövedelemhez (élelmiszer, illetve pénzbeli kifizetés esetén)? És, ha a szövetkezet tagja megbízási vagy munkaszerződés alapján végez tevékenységet a szövetkezetben, másképp adózik-e, mintha csak sima, tagi munkavégzés során részesülne jövedelemben?" – kérdezte olvasónk.
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszony jön létre, ha a szövetkezet tagja, a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Kivételt képez ez alól, azaz nem lesz biztosított az a tag, aki a szociális szövetkezetnek tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja. Azaz akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ha a szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében végzi a munkát.
Társadalombiztosítás
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja után havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, és a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Kivételek:
– A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fenti tb-közteher fizetésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
– A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése
A szociális szövetkezet mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25, a harmadik évben 50, a negyedik évben 75, az ötödik évtől pedig a 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy másik szociális szövetkezet nem érvényesít utána kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt.
A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget nem eredményez.
Személyijövedelemadó-fizetés a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy személyes közreműködése alapján
A munkaviszony, megbízási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke, valamint a személyes közreműködés (tagi munkavégzés) alapján pénzben kifizetett összeg adóköteles jövedelemnek minősül, amelyből le kell vonni a 16 százalék személyijövedelemadó-előleget.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.24. alpontja értelmében amennyiben a szociális szövetkezet nem közhasznú jogállású, utalvány formájában adómentesen a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben lehet számára a tagi munkavégzés ellenértékeként fizetni.
Ezen felül a tag a minimálbér 75 százalékáig kaphat élelmiszer, illetve a szociális szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak formájában (természetben) adómentes fizetséget, azzal, hogy ezek értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, annak hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
Amennyiben a szociális szövetkezet közhasznú jogállású, a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tagnak, vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel szintén adómentes.
Az előzőek mellett a szövetkezet tagja részére a Szja tv. 71. paragrafus (2) bekezdésének d) pontja értelmében béren kívüli juttatásként is adható még a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként az adóévben a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.
E korlátig a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 14 szzalék ehót, míg a korláton felüli rész után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie a szövetkezetnek, a magánszemélyt pedig nem terheli adó, illetve más közteher.
Olvasónk azt szerette volna még megtudni, jól gondolja-e, hogy amennyiben nem tagi munkavégzés formájában végzi a tevékenységét a szövetkezet tagja, hanem munkaviszony, vagy megbízási szerződés alapján, akkor a kifizetett bérre az általános szabályok vonatkoznak (16 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és 27 százalék szocho)?
Szakértőnk megerősítette az olvasónk által gondoltakat, miután biztosítási jogviszony jön létre, ha a szövetkezet tagja a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot csak munkaviszony esetén kell megfizetni.
Hozzászólások (0)