A köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény 31/A. §-ának (3) bekezdése alapján
dr. Kondorosi Ferencet -2004. december 2-i hatállyal -kormányzati főtisztviselővé kinevezem.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
A Kjt. 91. §-a szerint a 2004. október 31-ig lejárt mandátum miatt, illetve a 2004. október 31-ét követően tartott közalkalmazotti tanács választások eredménye alapján 2005. március 31-ei hatállyal megállapított reprezentativitást irányadónak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor működő közalkalmazotti tanács megszűnésének időpontjáig, de legkésőbb 2008. március 31-ig. A reprezentativitást 2005. március 31-ét követően minden harmadik év m...
Az Országgyűlés a közszférában töltött életpálya elismerésének és méltó lezárásának lehetővé tétele, valamint a feladat-alapú közigazgatás megteremtéséhez való rugalmas alkalmazkodás biztosítása érdekében, továbbá a közszférán kívül a munka világából történő fokozatos távozás lehetőségének biztosítására a következő törvényt alkotja.
E törvény hatálya kiterjed:
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre, kö...
1. A munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2005/2002. (I. 11.) Korm. határozatból adódó feladatok végrehajtására a Kormány elfogadja és e határozat mellékleteként közzéteszi a munkavédelem országos programja 2005. évi intézkedési és ütemtervét, elrendeli annak végrehajtását.
Felelős: érintett miniszterek
a koordinációért: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Határidő: a mellékletben foglalta...
Az oktatási miniszter előterjesztésére - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben
2005. január 1. napjával
dr. Fehér Istvánt, a Szent István Egyetem egyetemi docensét
kinevezem egyetemi tanárrá.
Budapest 2004. december 30.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
KEH ügyszám: V-2/4937/2004.
A felperes a 2001. április 12-én benyújtott keresetében az alperesnek a foglalkozási megbetegedésből eredő kárai megfizetésére való kötelezését kérte, jogcímként a vájvégi vájári munkakörben elért kereset és a tényleges jövedelem közötti különbözetet jelölte meg, és egyéb vagyoni károkat érvényesített (hűségjutalom, szénjárandóság ellenértéke), keresetét utóbb módosította. A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest a 2001. július 6-ától 2002. október 31-éig terjedő időre marasztalta elmaradt ...
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, különösen sérelmes, hogy az ítélet az alperes megbízásából eljáró, tehát nem független ellenőr tanúvallomásán alapul. A felperes álláspontja szerint a bezárás alatt álló vendéglátóipari egységbe...
Az alperes 2001. február 16-ától 2001. május 15-éig, 2001. május 16-tól 2001. december 31-ig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazta a felperest közalkalmazotti jogviszonyban, asszisztens munkakörben. Az alperes 2001. december 13-án levélben arról tájékoztatta a felperest, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2002. január 15-éig meghosszabbítja, ezt követően azonban nem kívánja a felperest foglalkoztatni. Közölte, hogy ha a felperes a szerződéshosszabbítást nem írja alá, a határozott időr...
A felperes az Mt. 3. § megsértése, továbbá a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó elvi kérdésben történő állásfoglalás miatt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság iratellenesen hagyta figyelmen kívül a munkaszerződésnek azt a rendelkezését, miszerint az alperes köteles bejelenteni azt az új munkáltatót, akinél munkaviszonyt (egyéb jogviszonyt) létesített. Kirívóan okszerűtlennek minősítette a másodfokú bíróságnak az alperes által a munkaviszonya megszűn...
A felperes munkáltató a keresetében az alperes munkavállaló munkaszerződés-módosítása érvénytelenségének semmisségének) megállapítását és az alperesnek a felvett munkabér-különbözet visszafizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes ügyvezetője, aki az alperes férje, a munkaszerződést az alperes alapítójának hozzájárulása nélkül módosította.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította az említett munkaszerződés-módosítások érvénytelenségét, ezt meghaladóan a keresetet el...
A felperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében az alperest jogosulatlanul felvett személyi jövedelemadó előleg, magánnyugdíjpénztári járulék és tagdíj, egészségbiztosítási járulék, valamint munkavállalói járulék és ezek kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
A városi bíróság a végzésével elrendelte a keresetlevél áttételét a munkaügyi bírósághoz, mert megállapítása szerint a felperes követelése munkaviszonyon alapul.
A munkaügyi bíróság végzésével szintén megállapította hatáskör...
A felperes keresetében a 2003. március 12-én kelt, rendszeres szociális járadék iránti igényét elutasító jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes utolsó munkaviszonya 1994. május 31-én megszűnt, ezt követően 1998. ...
A felperes keresetében a vele szemben 1 300 000 forint munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a törvény nem tiltja a munkaerő továbbkölcsönzését. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a jogszabály téves értelmezésére hivatkozva. Fenntartotta és részletesen kife...
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a rendes felmondás egyik indoka visszavonására vonatkozó megyei bírósági döntést, és a "munkaerő-racionalizálás" alapján a jognyilatkozata jogellenességének megállapítását tekintette jogellenesnek a Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésére, és az MK 95. számú állásfoglalásra hivatkozással. Érvelésének lényege szerint a felperes számára világos volt, hogy a munkaerő-racionalizálás mit jelent (létszámcsökkentés), ezért a másodfokú bíróság a kereseti kére...
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 174. § (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést jelölt meg. Álláspontja szerint a felperes az együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, az üzemorvos ezért nem szerezhetett tudomást természetes kórokú gerincbetegségéről. Az alperesnek továbbá az Mt. 77. § (1) bekezdés miatt nincs lehetősége a háziorvosi iratok beszerzésére, következésképpen ennek hiányát is jogszabálysértéssel értékelte a terhére a megyei bíróság. Az alperes fentieken kívül...
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték