adozona.hu
BH+ 2005.2.92
BH+ 2005.2.92
Ha a munkaköri feladatok szétosztásával a teljes munkaidős munkakör részmunkaidős munkakörre való módosítására irányuló javaslatot a képviselő-testület határozattal jóváhagyta, e felsőbb döntés keretében végrehajtott átszervezés a felmentés jogszerű indokául szolgál [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történt megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a felmentés indoka nem felelt meg valóságnak. Az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását kérte, majd 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetését igényelte. Utóbb arra is hivatkozott, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta a felmentési jogát, ami azzal függött össze, hogy a férje is polgármester jelöltként indult az ut...
BH+ 2005.2.92 Ha a munkaköri feladatok szétosztásával a teljes munkaidős munkakör részmunkaidős munkakörre való módosítására irányuló javaslatot a képviselő-testület határozattal jóváhagyta, e felsőbb döntés keretében végrehajtott átszervezés a felmentés jogszerű indokául szolgál [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes keresetében közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történt megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a felmentés indoka nem felelt meg valóságnak. Az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását kérte, majd 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetését igényelte. Utóbb arra is hivatkozott, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta a felmentési jogát, ami azzal függött össze, hogy a férje is polgármester jelöltként indult az utolsó helyi önkormányzati választáson.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes felmentő határozata jogellenes, és az alperest a felperes javára 108 272 forint elmaradt munkabér, ennek kamatai, továbbá 5 havi, 441 210 forint átlagkereset, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint az alperesnél élelmezésvezető munkakörben dolgozó felperest az alperes igazgatója mint a munkáltatói jogkör gyakorlója 2002. november 28-án arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a 2002. november 21-ei határozatával döntött az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátásával kapcsolatos átszervezésről, amely érinti az általa ellátott élelmezésvezetői munkakört is, és ennek folytán a munkaköre négy órás munkakörre módosul december 1. napjától. Az alperes igazgatója felajánlotta a felperes számára e munkakör betöltését. A felperes írásban közölte, hogy e munkakört nem fogadja el. Ezt követően a munkáltatói jogkörgyakorló a 2002. december 2-án kelt intézkedéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2003. április 30. napjával felmentéssel megszüntette arra hivatkozva, hogy a fenntartó önkormányzat döntése folytán átszervezéssel megszüntette a felperes által betöltött nyolc órás élelmezésvezetői munkakört, és ehelyett négy órás élelmezésvezetői munkakört létesített. Ezt, mint felajánlott munkakört a felperes nem fogadta el.
A munkaügyi bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesnél 2003. január 1. napjától nincs élelmezésvezető munkakör, azonban négy órás élelmezésvezetői munkakört sem létesített az alperes, ehelyett egy személyt adminisztrátor munkakörbe nevezett ki napi négy órás munkaidővel. A könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy az étkezési létszám mellett egy fő élelmezésvezető alkalmazása volt indokolt. Utalt a képviselő-testület október 30-ai ülésére is, amelyen határozattal megbízták az igazgatót, hogy végezze el az intézmény gazdálkodási feladatainak takarékos, áttekinthető átszervezését és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az igazgató ezt követően javaslatot tett a nyolc órában ellátott élelmezésvezetői munkakör megszüntetésére, a feladatok négy órás munkakörben, illetve a további feladatoknak az általános iskolában, óvodában, polgármesteri hivatalban csatolt munkakörben való ellátására. Az igazgatónak ezt a javaslatát elfogadta a képviselő-testület a 2002. november 21-én tartott ülésén. A bíróság mindebből arra következtetett, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Ugyanakkor a rendeltetésellenes joggyakorlást nem állapította meg. A felperes által igényelt 12 havi átlagkeresetet túlzottnak találva öt havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte az alperest a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján.
A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az elmaradt illetmény címén történt marasztalás összegét 236 358 forintra felemelte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. A döntés jogi indokolását kiegészítve hangsúlyozta, hogy tartalma szerint az alperes a felmentést a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjára alapította, az átszervezésről a döntést a képviselő-testületnek kellett meghoznia. A megyei bíróság álláspontja szerint az önkormányzat képviselő-testülete sem a 2002. október 21-ei, sem a november 21-ei határozatában ilyen döntést nem hozott, csupán hozzájárult, elfogadta az alperes igazgatója által meghozott döntést, így az nem magától a képviselő-testülettől származott. A megyei bíróság sem találta megállapíthatónak a munkáltató részéről a rendeltetésellenes joggyakorlást, így nem volt alapos felperesnek e körben előterjesztett fellebbezése. Ezért csak az igényelt további elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte az alperest.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogszabálysértés miatt. Arra hivatkozott, hogy a felperes felmentését megelőzően a képviselő-testület határozott az átszervezésről a 120/2002. (XI. 21.) számú határozatával. Azzal érvelt, hogy a feladatok szétosztása önmagában megvalósítja az átszervezést, és kellő alapul szolgálhat az adott munkakört betöltő személy jogviszonyának a megszüntetésére. A felperes által végzett feladatok egy részével az óvodavezető feladatait bővítették, másik felének ellátása pedig négy órás jogviszonyban elláthatóvá vált.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében az alperes 12 havi átlagkereset megfizetésére való kötelezését kérte. Továbbra is fenntartotta, hogy a polgármesterrel való viszony megromlása volt a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének indoka. Vitatta, hogy a felmondás okszerű indokát képezheti az egyik fél által kezdeményezett munkaszerződés módosításhoz a másik fél hozzájárulásának hiánya.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos, míg a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratokhoz csatolt - felperes által sem vitatott - képviselő-testületi jegyzőkönyv-kivonat szerint az alperest fenntartó önkormányzat képviselő-testülete a 120/2002. (XI. 21.) ÖKT. számú határozatával elfogadta az igazgató által tett átszervezési javaslatot, és - egyebek mellett - akként döntött, hogy a nyolc órában ellátott élelmezésvezetői munkakör megszűnik, ezentúl azt négy órás munkakörben látják el, az egyéb feladatokat az általános iskolában, óvodában és polgármesteri hivatalban csatolt munkakör keretében végzik. Megbízta a munkáltatói jogkör gyakorlót a szükséges intézkedések megtételére.
E képviselő-testületi határozat, mint az alperes munkáltatót érintő döntés a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felmentés jogszerű indokául szolgálhatott, mert felperes munkaköri feladatainak szétosztása a felsőbb döntés keretében végrehajtott átszervezésnek minősült, és további foglalkoztatására - minthogy a kinevezés módosítást igénylő, felajánlott részmunkaidős foglalkoztatáshoz nem járult hozzá - nem volt lehetőség.
A képviselő-testületi határozat ettől eltérő, téves értelmezéséből adódóan a jogerős ítélet a felmentés törvényi feltételének - az átszervezésre vonatkozó képviselő-testületi döntésnek - a hiányára megalapozatlanul következtetett. Ennélfogva a felmentésnek a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogellenességét jogszabálysértően állapította meg.
2.A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme lényegében a perbeli bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényállást támadta a tekintetben, hogy az eljárt bíróságok a rendeltetésellenes joggyakorlást nem találták bizonyítottnak.
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, jogszabálysértést csak a kirívóan okszerűtlen, iratellenes következtetés alapozhat meg. Az adott ügyben ilyen nem volt megállapítható. Helyesen értékelte a másodfokú bíróság azt a körülményt, hogy a polgármester nem gyakorolt munkáltatói jogkört a felperes felett, az alperes igazgatója pedig a felperes továbbfoglalkoztatásától nem zárkózott el a megváltozott feltételek figyelembevételével.
A csatlakozó felülvizsgálati kérelem a per adataival ellentétesen, tehát alaptalanul hivatkozott a felmentés jogellenességére amiatt, hogy a munkaszerződés-módosításhoz nem volt köteles hozzájárulni. Nem ez volt ugyanis a felmentés indoka, hanem a fent kifejtettek szerint a munkakörét érintő felsőbb döntésen alapuló átszervezés. A négy órás munkakör felajánlása a Kjt. 30. § (3) bekezdése szerinti intézkedésnek minősül.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.188/2004. szám)