476 találat a(z) munkaidő cimkére

Külföldi munkavégzés Magyarországról Kérdés

Felújítás barátokkal, rokonokkal: ez különbözteti meg a segítséget a munkaviszonytól Cikk

Felújítás, barátok, családtagok segítségével – ez gyakori nem csak a családon belül, de a vállalkozások életében is. Az ismerősök segítsége mikor minősül munkának, hol kezdődik a munkaviszony? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Koronavírus - bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Home office: bevezetné az otthoni munkavégzés jogát a német kormány Cikk

Bevezethetik Németországban az otthoni munkavégzés jogát, a szövetségi munkaügyi és szociális minisztériumban már dolgoznak a törvényjavaslaton – közölte Hubertus Heil, a tárca vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Csökkentett munkaidő, járulékmentesség: mi lesz a nyugdíjmegállapítással? Cikk

A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Ezen fő munkajogi szabályoktól veszélyhelyzetben se térjen el! Cikk

A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.

Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést Cikk

A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértők! Több kérdésem is lenne a fenti kormányrendelettel kapcsolatban. Egy utazásközvetítő cég szeretné igénybe venni a kedvezményt, amely az árbevételének több mint 90%-át elvesztette a veszélyhelyzet alatt, így is igénybe veheti-e? Valamint a cégnek országosan 8 városban van telephelye, és mindenhol vannak alkalmazottak ilyenkor, hogyan lehet beadni a kérelmet? Telephelyenként külön vagy esetlegesen egyben az összes munkavállalót? Szintén felmerülő kérdés még, hogy a cégnél március végén az alkalmazottakat áthelyezték 8 órás munkaidőből 6 órás munkaviszonyra, de így nem éri el a 30%-ot, ha úgy módosítják megint a munkaidőt, hogy elérje a 30-40-50%-ot, akkor ez így lehetséges-e? Valamint még egy dolog nem teljesen érthető, hogyha lejár a 3 hónap támogatás, akkor a munkáltatónak vállalnia kell kötelezően, hogy a munkavállalókat a támogatás lejártával visszahelyezi 8 órás foglalkoztatásba? Segítségüket köszönöm!

Veszélyhelyzet: ismét változnak a foglalkoztatás szabályai Cikk

A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.

Ünnepnapi bérpótlék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogyan kell/kellene eljárni olyan esetekben mikor a munkavállaló ünnepnapon kezd dolgozni, de a munkaideje vége már nem ünnepnapra esik, vagy ha nem ünnepnapon kezd el dolgozni, és a munkaidő vége ünnepnapra esik. Ilyen esetben hogyan jár az ünnepnapi bérpótlék? Esetleg ez munkáltatótól függ, hogy a teljes munkaidőre fizeti a bérpótlékot vagy csak az adott napra, mikor a munkaideje ünnepnapra esik? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Somogyi Zoltán

Csökkentett munkabér megállapodással Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kötelezően adandó legkisebb munkabérrel kapcsolatosan az Mt. (136. § (1) bekezdés) rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért (ez a kötelező legkisebb munkabér, amit a kormány határozhat meg) kell meghatározni. A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek, amely rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Fentiek alapján megteheti-e a munkáltató, hogy a dolgozó belegyezésével a heti 40 órás munkaidő fenntartása mellett bruttó 50 000 forintban állapodnak meg? A dolgozó ügyvédjelölt, így részmunkaidő nem megengedett. 2 gyermeket egyedül nevel (kiskorúak), otthonról végez távmunkát. TSGY

12 óra fölötti napi munkaidő – lehetséges-e járvány idején egy új kormányrendelet alapján? Cikk

A koronavírus miatt kialakult helyzetben lehet-e akár napi 12 órát meghaladó időtartamú a munkaidő, ha a dolgozó is beleegyezik? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Munkaidő emelése 47/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő, A 47/2020. Kormányrendelet 6. paragrafus 4. bekezdésében az áll, hogy az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodással el lehet térni. A járvány miatt az élőállat gondozását végző munkavállalóinknál lehetséges-e olyan munkarend kialakitása a zavartalan munka miatt, hogy két csoportra osztjuk őket és 1-1 csoport 3-4 napot dolgozik megemelt munkaidővel (12 órát meghaladja)? A többletbért kifizetjük adott hónapban. Ha a munkavállalók ezt vállalják és külön megállapodást kötünk, ez lehetséges?

Tagi viszony-munkaviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kétszemélyes kft., ahol mindkét tag ügyvezetésre jogosult (önállóan) és mindketten tagi viszonyban látják el a munkájukat. A cég zenei koncerteket szervez illetve zenélnek. A jelenlegi helyzetben ők az érintett szektor, ahol a kormányrendelet alapján nem kellene a munkavállalók utáni közterheket megfizetni. Ezt a tagi viszony miatt nem érvényesíthetik. Van-e rá lehetőség, hogy mindketten munkaviszonyban lássák el a feladataikat? Ha igen, akkor milyen heti munkaidőben tehetnék ezt meg? Melyik naptól? Köszönöm!