A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
Tisztességes bért, napi legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követel a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a szerdán, a munka ünnepe alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként van egy alkalmazottam, akit 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás keretében alkalmazok. Abban sajnos nem tudunk közös pontra jutni, hogy például egy hónapban (április) hány órát dolgozhat, ha hétfő-szombaton vagyunk nyitva. Ebben kérném a segítségüket. Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóval szeretnék munkaszerződést kötni, teljes munkaidőre, havi munkaidő keretben úgy, hogy a napi munkaidőt nem tudjuk előre, mivel a munkavállaló munkaköre műszaki ellenőr, és a munkáját nem tudja befejezni a törvényesen előírt munkarenden belül. A törvényes munkaidő 8-tól 16.20-ig tart, de előfordul, hogy külső ellenőrzés miatt a munkiaidő befejezése 17.30 lesz. Másik munkanapon pedig ennyivel hamarabb távozhat, tehát a havi törvényes munkaidőt fogja ledolgozni. Hogyan irjam ezt a munkaszerződésébe? Köszönöm válaszát!
Foglalkoztatunk részmunkaidős kollégákat, akik az általános kötött munkarend alapján napi 4 vagy napi 6 órában dolgoznak nálunk. Vannak azonban olyan kollégák, akik nem ilyen módon végeznek munkát, hanem „tömbösítve”, például a heti 20 órát hétfőtől szerdáig dolgozzák le, és a hét hátra lévő időszakában már nem végeznek munkát. Ezen a munkavállalók részére nem cél kötetlen munkarendet meghatározni a munkáltató részéről, mivel a munkát a munkahelyen kötelesek végezni, és kizárólag a reggel 8 és délután 17 órás időszakban. Törzsidő, peremidő hivatalosan nincs a társaságnál. Kérdés, mi kerüljön a munkaszerződésbe? A munkaszerződésükbe nem írhatjuk, hogy heti 20 óra, napi 4 óra, mivel az nem felel meg a valóságnak. Rugalmas munkarend? Munkaidő-keret? Mi a legjobb jogi megoldás? Köszönjük a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje 8 órakor kezdődik, és 16 órakor fejeződik be. A munkáltató a tárgynapi munkavégzés megkezdése előtti napon egyoldalúan utasítja a munkavállalót, hogy a másnapi (hétköznapi) munkavégzést 9 órakor kezdje meg, és 17 órakor fejezze be. (A munkaidőbeosztás módosítását nem kérte a munkavállaló.) Milyen díjazásra jogosult a munkavállaló a tárgynapon a 8 és 9 óra, valamint a 16 és 17 óra közötti időtartamra? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése szerint a (nem készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve nem a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozójának minősülő) munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Az Mt. 99. paragrafusának (5) bekezdése alapján a munkavállaló heti munkaidejébe a 107. paragrafusban meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Az Mt. 99. paragrafusának hatályos (7) bekezdése és annak indokolása szerint az Mt. rögzíti azt, hogy a munkaidőkeret tartama (vagy 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló egy adott hétre eső heti munkaideje (beosztás szerint plusz rendkívül munkaidő) meghaladhatja a 48 órát, amennyiben a munkaidőkeret tartamának átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a 48 órát? Köszönettel.
Nem alkalmazza az évi 400 órás túlórakeretet a MediaMarkt, de biztosít munkaidőn túli feladatokat azoknak, akik kiegészítő jövedelmet szeretnének.
Kamionok állták el a belgiumi Kortrijk és a franciaországi Lille közötti autópálya határszakaszát, a sofőrök a pihenőidőre vonatkozó új uniós jogszabálytervezet ellen tiltakoztak – közölték belga médiumok.
Az év utolsó napján vélhetően keveseknek jut eszükbe munkajogi kérdéseken töprengeni, pedig érdekes kérdések merülhetnek fel, akár dolgozik valaki, akár nem. December 31. napján született gyermek utáni pótszabadság, az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, próbaidő lejárta, pulykapénz – jelen cikk ezekre a kérdésekre ad választ.
Nem alkalmazzák a túlórákra és a munkaidőkeretre vonatkozó új szabályokat a szegedi önkormányzati cégeknél – döntött ma a Tisza-parti város közgyűlése. A név szerinti szavazáson húsz képviselő támogatta a javaslatot, a Fidesz és a KDNP hét képviselője nemmel voksolt vagy tartózkodott.
Orbán Viktor miniszterelnök is azt nyilatkozta ma az atv.hu-nak az Országházban, hogy a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja.
A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték