Az ősz a mezőgazdasági idénymunka egyik jelentős időszaka. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a hatályos szabályozás ezen munkavégzési formára a munka- és pihenőidő vonatkozásában milyen előírásokat tartalmaz, azaz mely szempontokra szükséges feltétlenül ügyelni. A kérdés körbejárása során segítségünkre van a hatályos jogszabályokon túlmenően a 2017/5. számú adózási kérdés is.
Rövidített munkaidő bevezetésére készül a Schaeffler német autóipari beszállító cég egy hazai üzemében az ágazat egészére jellemző hullámvölgy miatt – írta csütörtökön a Handelsblatt című üzleti lap.
A jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban, teljesítménybérben dolgozót foglalkoztathatjuk-e munkaviszonyban is és bedolgozói munkaviszonyban is ugyanazon tevékenység végzésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A megnövekedett munkaerőigényre figyelemmel különösen aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A főiskolások és egyetemisták mellett ugyanis egyre több középiskolás keresi meg nyáron a zsebpénzt magának. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató gépjárműbe szerelt GPS-szel kívánja ellenőrizni azt, hogy területi képviselő munkakörű munkavállalói teljes munkaidőben a munkáltató rendelkezésére állnak-e (munkát végeznek-e). A munkavállaló a GPS-t kizárólag munkaidőben lenne köteles bekapcsolni. A GPS-szel történő ellenőrzés a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében történő ellenőrzésnek minősül-e? A GPS az Mt. 11/A § (1) bekezdése szerinti technikai eszköznek minősül-e? Amennyiben a GPS nem minősül az Mt. 11/A § (1) bekezdése szerinti technikai eszköznek, akkor mi minősülhet annak? Előre is köszönjük. Tisztelettel.
A munkáltató „home office” szabályzata alapján a munkáltató havi öt munkanap erejéig átengedi az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók részére a munkavégzési hely kijelölésének jogát. Távmunkának számít-e az effajta munkavégzés? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munkavállaló áprilisban 24 napot dolgozott, a törvényes munkaidőt túllépte. Kérdésem, hogy ebben az esetben megilleti-e a pihenőnapi 50, illetve 100 százalékos pótlék?
Tisztelt Szakértő ! Hivatkozva a : https://adozona.hu/munkajog/Munkaidokeret_alkalmazasa_berezes_LJB6WV cikkre a következő kérdés merült fel: Hogyan jár el helyesen a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaidő tartama alatt nem dolgozta le az előírt munkaidőkeretet? Visszavételezhető tőle a többlet kifizetés? Délelőtt, délután, szabadnap beosztás szerint dolgoznak, és mivel figyelni kell a havi egy vasárnapot, így előfordul, hogy havi szinten egy-két nappal kevesebbet dolgozik, mint az előírt keret. Az elszámolás végén van olyan munkavállaló, aki 4 nappal kevesebbet dolgozik, mint a társai, de ugyanúgy megkapja a havi bért, ezt a többiek nem tartják igazságosnak ... Sajnos a munkáltató nem tudja másként beosztani, mert az intézmény 6-22 óra között tart nyitva rendeltetésszerűen hétvégéken is. Ami többletbérként van kifizetve, de nem dolgozta le a munkavállaló, azt vissza lehet valamilyen jogcímen kérni? Válaszukat köszönöm!
A munkaerő-hiány miatt érdemes közelebbről szemügyre venni azokat a jogi megoldásokat, melyek segítségével a szűkösen rendelkezésre álló létszám a legoptimálisabban terhelhető. A lehetséges megoldási módok között a legfontosabb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak egyik válfaja: a munkaidő-keret. Lássuk mit kell tudni a munkaidőkeret alkalmazásáról!
Tisztességes bért, napi legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követel a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a szerdán, a munka ünnepe alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként van egy alkalmazottam, akit 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás keretében alkalmazok. Abban sajnos nem tudunk közös pontra jutni, hogy például egy hónapban (április) hány órát dolgozhat, ha hétfő-szombaton vagyunk nyitva. Ebben kérném a segítségüket. Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóval szeretnék munkaszerződést kötni, teljes munkaidőre, havi munkaidő keretben úgy, hogy a napi munkaidőt nem tudjuk előre, mivel a munkavállaló munkaköre műszaki ellenőr, és a munkáját nem tudja befejezni a törvényesen előírt munkarenden belül. A törvényes munkaidő 8-tól 16.20-ig tart, de előfordul, hogy külső ellenőrzés miatt a munkiaidő befejezése 17.30 lesz. Másik munkanapon pedig ennyivel hamarabb távozhat, tehát a havi törvényes munkaidőt fogja ledolgozni. Hogyan irjam ezt a munkaszerződésébe? Köszönöm válaszát!
Foglalkoztatunk részmunkaidős kollégákat, akik az általános kötött munkarend alapján napi 4 vagy napi 6 órában dolgoznak nálunk. Vannak azonban olyan kollégák, akik nem ilyen módon végeznek munkát, hanem „tömbösítve”, például a heti 20 órát hétfőtől szerdáig dolgozzák le, és a hét hátra lévő időszakában már nem végeznek munkát. Ezen a munkavállalók részére nem cél kötetlen munkarendet meghatározni a munkáltató részéről, mivel a munkát a munkahelyen kötelesek végezni, és kizárólag a reggel 8 és délután 17 órás időszakban. Törzsidő, peremidő hivatalosan nincs a társaságnál. Kérdés, mi kerüljön a munkaszerződésbe? A munkaszerződésükbe nem írhatjuk, hogy heti 20 óra, napi 4 óra, mivel az nem felel meg a valóságnak. Rugalmas munkarend? Munkaidő-keret? Mi a legjobb jogi megoldás? Köszönjük a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje 8 órakor kezdődik, és 16 órakor fejeződik be. A munkáltató a tárgynapi munkavégzés megkezdése előtti napon egyoldalúan utasítja a munkavállalót, hogy a másnapi (hétköznapi) munkavégzést 9 órakor kezdje meg, és 17 órakor fejezze be. (A munkaidőbeosztás módosítását nem kérte a munkavállaló.) Milyen díjazásra jogosult a munkavállaló a tárgynapon a 8 és 9 óra, valamint a 16 és 17 óra közötti időtartamra? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték