Tisztelt Adózóna! A szakmai gyakorlat bérezésével kapcsolatban szeretnék érdeklődni. – Van-e minimum bérezés? – Van-e valamilyen bérezési megkötés, követelmény? – Eltér-e a nyári gyakorlat az évközi gyakorlattól? – Van-e különbség a fiatal korú gyakorlata és a 18 évet betöltött gyakorlata között? Előre is köszönöm, üdvözlettel, Kálmán Csaba
Sok diák vállal munkát a nyáron, akik bejelentésére, adózására ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A munkaviszony létesítése során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló betöltötte-e a tizennyolcadik életévét, mivel az annál fiatalabb munkavállalók esetében a munka törvénykönyve speciális munkajogi szabályokat határoz meg. Cikkünkben a munkaviszonyban alkalmazott diákok foglalkoztatására vonatkozó adózási szabályokat részletezzük, következő írásunkban foglaljuk majd össze a megbízási jogviszonyra vonatkozó előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, ha egy dolgozó május 04-én lép be, bruttó 200000 forint a havi bére, a teljes bér jár neki, vagy egy munkaszüneti napra eső bérrel kevesebb (május 1-jén nem volt állományban).
Mennyi időn belül, milyen módon követelheti vissza a kifizető szerv a jogalap nélkül "tévesen" kiutalt juttatást, például munkabért vagy táppénzt? A jogi szabályozás egyértelmű és pontos szabályt fogalmaz meg erre vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a szabályokat ismertetjük.
Alapbér, időbér, teljesítménybér, minimálbér, prémium, jutalom, fizetési nap: összegeztük, mi mindent kell tudni és betartani a bérezéssel kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk kért segítséget. Korábbi munkáltatója még 2011-ben nem fizetette ki 3 havi munkabérét. Mikor még a negyedik hónap végén sem fizették ki, azonnali hatállyal leszámolt, a munkáltató viselkedésére hivatkozva. A munkáltató elismerte, és számfejtett neki 30 napi felmondást, és a havi végkielégítést. A munkáltató ezt sem fizette ki, de a dolgozónak olyan adóigazolást adott, mintha ez ki lenne fizetve, így a dolgozó 2011-re ez alapján csinálta meg szja-bevallását. 2012-ben a munkáltató 2 alkalommal is utalt neki 1-1 havi munkabér nettó értékének megfelelő pénzt, Most munkaügyi per van folyamatban, aminek jogerős ítélete eljárási hiba miatt újra első fokra került. A jogerős ítéletben a bíróság nem ítélte meg felmondási időre járó pénzt. Közben a magyarorszag.hu-n visszanézve az látható, hogy a munkáltató 2011-re a dolgozónak kiadott igazolás szerint vallotta és fizette meg a közterheket. 2012-re nem vallott, és nem fizetett semmit. Kérdésünk: A jogerős ítélet után kinek, mikor, hogyan kell adózni? Ezt bele lehet, vagy kell-e foglalni az ítéletbe? Kit illett a ki nem fizetett bér után (elvileg abból levont) szja és járulék? Előre is nagyon megköszönve várom gyors és kimerítő válaszukat. Üdvözlettel Maiczenne
A külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély.
Tisztelt Adózóna! Társasházunkban, ahol tulajdonos vagyok elvállaltam a közös képviselői tisztséget. A közgyűlés határozatban elfogadta. A kérdése(i)m a következők: - Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot, illetve engem abban az esetben, ha nettó 25 000 forint díjjazást szeretnék a tevékenységért kapni (a társasház 11 lakásos)? Mi az a maximum kérhető összeg, amelyet a legkevesebb járulékok, adók terhelnek (a társasházi közösségnek szeretnék kedvezni)? Főállásban bejelentett munkavállalóként dolgozom, nem üzletszerűen végezném ezt a tevékenységet. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk egyik munkavállalója 2012. május 01. óta munkaviszonyban dolgozik nálunk. 2014. március 18-án munkabalesetet szenvedett. Ezt követően baleseti táppénzen volt 2014. december 07-ig, majd igazolt nem fizetett távolléten, mert táppénz jogosultsága lejárt, de az orvos szerint nem gyógyult fel, a táppénzes papírokat ezt követően is hozta. 2015. március 18-án lezárták a táppénzes időszakát. Ezt követően előző évi szabadságát töltötte. Ennek lejártát követően 2014. április 09-én a munkaviszonyát munkáltatói felmondással megszüntettük. A felmondási idő 30 nap, így a munkaviszonya ténylegesen 2015. május 09-én szűnik meg. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e neki az 1 havi végkielégítés vagy csak a felmondási időre jutó 1 havi munkabér?
Munkavállalónk felmondott. Az időarányosnál több szabadságot adtunk ki részére (6 nap helyett 10 napot). Kérdésem az lenne, hogy a többletnapok után korábban számfejtett munkabért visszavonhatom-e?
Szeretném kérdezni, hogy kereskedelemben dolgozó egyéni vállalkozó hozzátartozóját, aki csak vasárnaponként dolgozik, nyugdíj mellett milyen szerződéssel foglalkoztathatja a vállalkozó, illetve kötelező-e bejelenteni és kötelező-e munkabért fizetni neki? Válaszát előre is köszönöm. Hajósné
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra irányulna, ha van egy magyarországi munkáltatóhoz bejelentett munkavállaló, aki kiküldetésben folyamatosan EU-tagállamban dolgozik, milyen módon kell a munkabérét Magyarországon elszámolni? Mik illetik meg a külföldi munkavégzés miatt? Amennyiben gyermeket szeretne vállalni, milyen ellátásokra számíthat? Válaszát várva, köszönettel.
A kft. 2014-ben nem fizetett bért a munkavállalója részére. A 08-as járulékbevallás beadásra került minden hónapban, így a NAV folyószámlán előírásra került a járulék-kötelezettség. Mivel kifizetésre nem került sor, így a járulékbevallásokat önellenőrizni kell, aminek a következményeként a NAV folyószámlán is, az önellenőrzés következtében, csökkenni fog a járuléktartozás. Helyesen jár-e el a cég, ha ki nem fizetett munkabér járulékát nem vallja be? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Árvaellátás mellett dolgozó, hallássérült fiatalember bérét milyen járulékok, adók terhelik? Lehet-e ezt azonos módon kezelni a nyugdíjjal? Köszönettel: V. Mária
Euróban kérné munkabérét a dolgozó. Engedhet-e kérésének a munkáltató? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték