Tisztelt Szakértő! Alábbiakban kérném a segítségét. Van egy dolgozónk, aki nem a lakóhelyéről jár dolgozni, mert egy másik településen él a párjával. Azonban abba a házba nem tud bejelentkezni, mert a párjának a felesége külföldön él, és közös tulajdonú az ingatlan. A kérdésem az lenne, hogy kifizethetem-e költségtérítés címén a munkába járását, ha lakcímkártyáján nem szerepel a jelenlegi tartózkodási helye. Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk rollerrel jár munkába, (ahol van) a kerékpárosoknak kijelőlt úton. Munkából hazafelé menet elesett a rollerrel a kerékpárúton. Úti balesetnek lehet tekinteni? Köszönöm szépen válaszát, üdvözlettel, Schöffmann Gyöngyi
Mivel kell igazolnia a dolgozónak a munkáltató által adható maximum 15 forintnyi munkába járási költségtérítésre való jogosultságot, s motorkerékpárral közlekedőnek is jár ilyen támogatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatott részére meg lehet-e téríteni a munkába járás költségeit?
Tisztelt Szakértő! A munkába járás utazási költségeinek megtérítése kapcsán szeretnék érdeklődni. Adott Nyíregyházán egy cég, ahova más városban lakó dolgozók távolsági bérletét szeretnék megtéríteni. Ez a cég az ipari parkban található és csak helyi közlekedéssel érhető el. Ezt is szeretnék megtéríteni. A 39/2010(II.26) kormányrendelet 3. paragrafusa (1) bekezdés értelmében a napi munkába járás utazási költségeihez való hozzájárulás elsősorban a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy a tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás esetén kötelező. Kizárólag helyi közösségi közlekedési eszköz igénybevételére szóló bérlet vagy jegy árának megtérítése adómentesen nem lehetséges. A fentiekből következik, hogy a távolsági bérletet adómentesen, a helyi bérletet pedig adókötelesen lehet adni. A külterületre (ipari parkba) kiterjesztett helyi bérlet helyi közlekedésre is jogosít Nyíregyházán belül. Szeretném megerősítésüket kérni abban, hogy a fentieket jól értelmezzük. Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Vállalatunk15 Ft/km adómentes munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállalónak, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel. Ezen felül fizetünk adóköteles jövedelemként is munkába járási támogatást, szintén km-alapon. Szeretném megkérdezni, hogy az adóköteles költségtérítésnél kötelesek vagyunk-e ugyanazt a Ft/km összeget kifizetni, vagy eltérő megállapodást is köthetünk az egyes dolgozókkal? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató minden esetben (szankció nélkül) választhatja-e azt a lehetőséget a munkába járás költségtérítése esetén, hogy az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést (15 forint kilométerenként) fizeti ki a munkavállalóinak, és nem vizsgálja például, hogy van-e közösségi közlekedés a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye között? A 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy mely esetekben jár a 15 forint kilométerenkénti összeg 60 szzaléka a munkavállalónak (bár a munkáltató adómentesen adhat saját döntése alapján 15 forintot kilométerenként). Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy minden olyan dolgozónak megadja a 15 forintt/kilométer összegű napi munkába járási költségtérítést, akinél a munkavégzési hely és a lakcím/tartózkodási hely nem egy közigazgatási határon belül van? Vagy ez a költségtérítés csak akkor jár, ha teljesül a 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének valamelyik pontja? Megkaphatja-e ezt a fajta költségtérítést az a munkavállaló, akinek a lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye egy közigazgatási határon belül van? Ha igen, akkor milyen feltételeknek kell megfelelni? Ennek a fajta költségtérítésnek mennyi a maximum korlátja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre kérem szakmai tájékoztatást adni szíveskedjen: 1.) Üzemanyag-megtakarítás elszámolásával kapcsolatban kérem tájékoztatni, hogy munkáltatói oldalról, munkavállalói oldalról hogyan kell helyesen eljárni? Építőipari cég a munkavállalói részére (tehergépjárművek, munkagépek (lánctalpas kotró, dózer, mixer) vezetői) üzemanyag-megtakarítás címen adott juttatást milyen analitikával kell alátámasztani (üzemóra/kilométeróra alapján)? Hogyan adózik a munkáltató/munkavállaló ezen juttatás után? 2.) Munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése esetében: a 15 forint/km plusz fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség nyújtható-e a munkavállaló részére? Milyen analitikával kell alátámasztani? Hogyan adózik a munkáltató/munkavállaló ezen juttatás után? 3.) Hétvégi hazautazás milyen analitika alapján nyújtható? Hogyan adózik a munkáltató/munkavállaló ezen juttatás után? Szakmai válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kinga
Egy korábban megválaszolt kérdés kapcsán szeretnék kérdezni-hozzászólni. https://adozona.hu/kerdesek/2015_12_28_Eves_berlet_elszamolasa_uek A cikk írásakor az éves bérlet még béren kívüli juttatás volt, idén, 2018-ban már egyes meghatározott juttatás, de még mindig olcsóbb, mint nettó bérként kifizetni a bérlet árát. Tudomásom szerint jövőre (2019) már nem lehet költségtérítésként kifizetni. Ha még idén decemberben megveszi jövő évre az éves bérletet, számlát kér róla a vállalkozás nevére (vidékről Budapestre való munkábajárás miatt), akkor – elszámolható-e 2018-ban természetbeni (egyes meghatározott) juttatásként a bérlet teljes ára? – adható-e neki jövőre (2019-ben) munkába járás jogcímen további 15 Ft/km költségtérítés, vagy a fentebbi juttatás ezt a fajta költségtérítést már kizárja és csakis az adómentes helyközi (Volán busz/HÉV) bérlet adható neki – kiegészítendő a BKK bérletet? Előre is köszönöm a választ.
Szaktanácsadással foglalkozó társaság hogyan tudja megtéríteni az ország egész területére utazó munkatársai útiköltségét? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk feladata a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása tagjainkhoz. Feladataink ellátása érdekében tanácsadó hálózatot üzemeltetünk az ország egész területén. Ezen, munkaviszonyban álló tanácsadók munkaidejük jelentős részében a tagokat látogatják, míg a maradék időben az adott megye területén lévő irodák valamelyikében fogadják az ügyfeleket. A munkavégzésükhöz a saját gépjárművüket használják, munkaszerződésükben a munkavégzés helyeként az adott megye területe van meghatározva. A fenti körülményekre tekintettel, ezen tanácsadók részére a saját gépjárműhasználat címén 1.) adómentesen fizethető-e kiküldetési rendelvény alapján az otthonról történő elindulás az első ügyfélhez, vagy az ügyeletes irodába, illetve a napi munka befejezését követő hazaindulás az utolsó ügyféltől vagy az ügyfélszolgálati irodából a NAV honlapján közzétett általános fogyasztási norma és üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével? 2.) adómentesen fizethető-e a napközbeni munkavégzés során az első ügyféltől/irodától az utolsó ügyfélhez/irodához történő megérkezésig a költségtérítés a NAV honlapján közzétett általános fogyasztási norma és üzemanyagár, valamint a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a béren kívüli juttatási rendszer változása érinti-e a távolsági bérlet 86 százalékban adómentes elszámolhatóságát, illetve a kiküldetések, munkába járások elszámolhatósága változik-e 2019-től? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet alapján a feltételeknek megfelelő munkavállalók munkába járás költségtérítésben részesülnek. Ennek összege napi munkába járás esetén az oda-vissza mért távolság a munkahely és lakhely/tartózkodási hely között, a munkában töltött napok száma, és a 9-15 Ft között adható összeg szorzata. A kérdésem az lenne, hogy minden érintett munkavállalóra egységesen ugyanazt kell alkalmazni, vagy differenciálódhat, és számolható valakinek 9, valakinek 15 forinttal? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Tanácsadó! Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy munkaügyi belépéskor pontosan milyen papírokat kötelező leadni a dolgozónak? Kötelező-e leadni az szja-adatlapot és az előző munkahelyről hozott jövedelemigazolást? Ezen kívül az előző tb-kiskönyv leadása kötelező-e, ha már betelt? Elég-e csak az aktuális tb-kiskönyvet leadni? További kérdésem lenne, hogy ha egy dolgozónk terhességi gyermekágyi segélyen van a gyermekével, akkor lehetséges-e, hogy a tgyás megtartása mellett mint vállalkozó otthonról ugyanazt a munkát végezve, mint azelőtt, bedolgozzon a cégnek (például otthonról bérszámfejtsen)? Ha a munkavégzés helye olyan helyen van, ami tömegközlekedéssel nem megközelíthető, akkor kötelezhető-e a dolgozó, hogy a saját autójával járjon be dolgozni? Köszönettel: Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: az a munkavállaló, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, a férje fuvarozza minden nap a lakóhelyéről a munkahelyére reggel és este, munkába járás címen kaphat-e 15 forint/kilométer térítést a munkáltatótól? (Az autó a férj nevén van, a munkavállaló óvodai segítőként dolgozik, és a tömegközlekedési eszköz menetrendjétől eltérő munkaidőben dolgozik.) Köszönöm a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték