Munkaviszony és vállalkozói jogviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy dolgozónk, aki gépbeállítóként 8 órás munkaviszonyban van nálunk. Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként az udvarosi munkákat végezze a cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy dolgozónk, aki gépbeállítóként 8 órás munkaviszonyban van nálunk. Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként az udvarosi munkákat végezze a cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanhoz kapcsolódó tanácsadást végezne egy magyar kft. részére (nem ingatlanközvetítés, végzettséget nem igényel). Nagyon magas értékű ingatlanhoz kapcsolódna az egyalkalmas megbízás, ennek megfelelően a díjazás viszonylag magas lenne, kb. 60 millió forint. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jellegű szerződést lenne érdemes kötni a kft.-nek a magánszeméllyel annak érdekében, hogy a kapott díjazás után a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie a magánszemélynek? A javasolt szerződéses forma alapján milyen jövedelemnek minősül a kapott juttatás a magánszemélynél? Ezek alapján milyen típusú és mértékű adókat, járulékokat kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. Társaságom egy európai uniós pályázat vezető partnere, a feladatai megvalósítása során több ország szervezeteivel, illetve magánszemélyeivel kell együttműködnie. Olyan is van, hogy külföldi állampolgárságú személy részére kell a munkája ellenértékeként díjat fizetnie. Jelen esetben egy szerb állampolgárságú személy is közreműködik egy bizonyos feladat végrehajtásában (mint minőségbiztosítási menedzser). Vele a társaság megbízási szerződést kíván kötni. A feladat végrehajtásához a megbízottnak nem szükséges a lakóhelyén kívül folyamatosan munkát végeznie, egyes esetekben szükséges csak 1-2 napos kiküldetés keretében a csoportjával megbeszélést folytatnia. Érdeklődni szeretnék arról, hogy vannak-e és milyen feltételei egy ilyen típusú megbízási szerződés megkötésének, a kifizetésnek milyen adózási és járulékfizetési vonzatai vannak, esetlegesen milyen bevallási és egyéb kötelezettségek terhelnek bennünket? Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Tisztelt Szakértő! Egy kis kft.-nél a dolgozók munkaviszonya megszűnt. Már csak az eszközei bérbeadásával foglalkozik. Az ügyvezető nem a tulajdonos, hanem egy független fél, aki megbízással végzi az ügyvezetői tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül. Ez ütközik-e jogszabályba? Illetve helyes-e hogy semmilyen járulékot nem fizet a cég, mivel nem tulajdonos az ügyvezető? A megbízott ügyvezető katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Kérdezőnk egymásnak ellentmondó, illetve számára nem egyértelmű cikkek miatt azt tudakolta az Adózónától, hogy a „nők 40 nyugdíj” melletti munkaviszony esetén van-e kereseti korlát 2019-ben. Olvasónknak Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A Kúria a Pfv.V.20.024/2018/8. számú egyedi ügyben hozott határozatot. A felek arról pereskedtek, hogy az ügyvezetés megszűnésénél a korábbi munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt kell-e figyelembe venni.
Ruházati kiskereskedő (vállalkozó) foglalkoztathat-e megbízási szerződéssel bolti eladót, hogy távolléte esetén helyettesítse az üzletben? Ha ez csak munkaviszonyként minősíthető, megoldható-e a helyettesítés alkalmi munkavállalóval? Megbízhat-e alkalmi munkával olyan személyt, akinek heti 40 órás munkaviszonya van más munkáltatónál? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ügyvezetését ellátó személy nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenységet megbízási szerződéssel látja el ingyenesen, ebben az esetben van-e járulékfizetési kötelezettség az ügyvezetés után?
Külsős vállalkozó (katás) lenne az ügyvezető – számlázhatja-e az ügyvezetést katásként?
Alapítványunknál több projektben dolgoznak a munkatársak. Van, amelyikben munkaviszony keretében, van ahol megbízási szerződés keretében, és van van olyan, ahol egyszerűsitett foglalkoztatás keretében tudunk munkát, illetve fizetést adni. Van-e ennek akadálya, mármint annak, hogy egyszerre háromféle jogcímen kapjon alapitványunktól fizetést?
A kft. többségi tulajdonosa elláthatja-e a személyes közreműködést munkaviszonyban, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől