201 találat a(z) megbízás cimkére
Rokkantsági ellátás megszüntetés keresetkorlátjának megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy kft. ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesül, nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenység mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik egy másik cégnél. A kft. ügyvezetői feladatait megbízási szerződés keretében látja el, megbízási díja havi bruttó 40 000 forint, azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagyis nem minősül biztosítottnak. A kérdésem az, hogy ezt a bruttó 40 000 forint összeget – tekintettel arra, hogy az összeg nem képezi járulékfizetés alapját – figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás keresetkorlátjának megállapításánál (Mmtv. 13. § 1/d. pont). Szíves válaszát előre is köszönöm.
Önálló tevékenységből, külföldről származó jövedelem
Kérdés
Magánszemély főállású munkaviszony mellett egy németországi intézmény felkérésére, megbízási szerződés keretében, egyszeri alkalommal tudományos munkát végzett. Az elvégzett munka díjazása a szerződés szerint egyszeri x euró volt, amit a megbízó a magánszemély számlájára átutalással teljesített. Mikor és milyen módon kell ezen bevétel után adózni, illetve járulékot fizetni a magánszemélynek és mindezt milyen árfolyamon? Köszönöm.
Alvállalkozói teljesítés – iparűzési adó
Kérdés
T. Szakértő! Egy vállalkozás a megrendelőivel – jogászi szakvélemény szerint – atipikus, vegyes típusú szerződéseket köt, amelyek tartalmilag a Ptk. szerinti megbízási és vállalkozási szerződés elemeit is tartalmazzák (egyes feladatok esetében inkább megbízási, más feladatok esetén – például van leszállítandó, átadás-átvétel – inkább vállalkozási szerződés elemei dominálnak). A beszállítói oldalon írásos vállalkozási szerződésekkel rendelkezik és a szállítói teljesítményeket továbbadja, továbbszámlázza. Az atipikus megrendelői szerződések esetén levonhatja-e az alvállalkozói teljesítéseket? Esetleg csak ha a tartalmilag vállalkozói szerződéses részekhez kapcsolódnak? Vagy ezen atipikus szerződésekhez kapcsolódóan bármilyen alvállalkozói levonás kizárt, mivel ezek alapján nem áll a helyi adókról szóló törvénynek megfelelő "polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban". Nem tudom ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kialakult gyakorlat, esetleg releváns állásfoglalás. Köszönöm válaszát,
A munkaviszony és a megbízás elhatárolása
Cikk
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
Így csökkentheti költségeit a kivás társaság
Cikk
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
A diákmunka feltételei. Bér, adózás, foglalkoztatási forma
Cikk
A tanév befejezését követően sok diák vállal munkát, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat. Ismertetjük a bérezésre és az egyes foglalkoztatási formákra (munkaviszony, megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, iskolaszövetkezet) vonatkozó adózási előírásokat.
Munkaviszony és vállalkozói jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy dolgozónk, aki gépbeállítóként 8 órás munkaviszonyban van nálunk. Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként az udvarosi munkákat végezze a cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Adóoptimalizáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanhoz kapcsolódó tanácsadást végezne egy magyar kft. részére (nem ingatlanközvetítés, végzettséget nem igényel). Nagyon magas értékű ingatlanhoz kapcsolódna az egyalkalmas megbízás, ennek megfelelően a díjazás viszonylag magas lenne, kb. 60 millió forint. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jellegű szerződést lenne érdemes kötni a kft.-nek a magánszeméllyel annak érdekében, hogy a kapott díjazás után a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie a magánszemélynek? A javasolt szerződéses forma alapján milyen jövedelemnek minősül a kapott juttatás a magánszemélynél? Ezek alapján milyen típusú és mértékű adókat, járulékokat kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.
Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Ügyvezető cseden, gyeden?
Cikk
Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Szerb állampolgárságú magánszemély részére megbízási díj fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. Társaságom egy európai uniós pályázat vezető partnere, a feladatai megvalósítása során több ország szervezeteivel, illetve magánszemélyeivel kell együttműködnie. Olyan is van, hogy külföldi állampolgárságú személy részére kell a munkája ellenértékeként díjat fizetnie. Jelen esetben egy szerb állampolgárságú személy is közreműködik egy bizonyos feladat végrehajtásában (mint minőségbiztosítási menedzser). Vele a társaság megbízási szerződést kíván kötni. A feladat végrehajtásához a megbízottnak nem szükséges a lakóhelyén kívül folyamatosan munkát végeznie, egyes esetekben szükséges csak 1-2 napos kiküldetés keretében a csoportjával megbeszélést folytatnia. Érdeklődni szeretnék arról, hogy vannak-e és milyen feltételei egy ilyen típusú megbízási szerződés megkötésének, a kifizetésnek milyen adózási és járulékfizetési vonzatai vannak, esetlegesen milyen bevallási és egyéb kötelezettségek terhelnek bennünket? Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Ki számít társas vállalkozónak? Megoldás lépésről lépésre
Cikk
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Cég alkalmazott nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kis kft.-nél a dolgozók munkaviszonya megszűnt. Már csak az eszközei bérbeadásával foglalkozik. Az ügyvezető nem a tulajdonos, hanem egy független fél, aki megbízással végzi az ügyvezetői tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül. Ez ütközik-e jogszabályba? Illetve helyes-e hogy semmilyen járulékot nem fizet a cég, mivel nem tulajdonos az ügyvezető? A megbízott ügyvezető katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm
Ügyvezetők megbízás helyett munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Nők 40 nyugdíj: kereseti korlát 2019-ben
Cikk
Kérdezőnk egymásnak ellentmondó, illetve számára nem egyértelmű cikkek miatt azt tudakolta az Adózónától, hogy a „nők 40 nyugdíj” melletti munkaviszony esetén van-e kereseti korlát 2019-ben. Olvasónknak Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Ezeken a helyeken várhatók NAV-razziák a héten
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának közlése szerint 2025 14. hetében az alábbi helyeken lesznek adóhatósági helyszíni ellenőrzések. A közzétett információ nem zárja ki,...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
