A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony, választott tisztségviselő, illetve felhasználási szerződés alapján) munkát végző személyek a biztosítási és bejelentési kötelezettség tekintetében kakukktojásnak tekinthetők a más biztosítási jogviszonyban állókhoz képest.
Tisztelt Szakértő! Első esetben adott egy 3 személyes kft., ahol a tagok egyenlő arányban részesednek a cégből (1–1–1 millió forint). Mindenkinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Közülük az egyik tulajdonos látja el a cégvezetést megbízási jogviszonyban 10 000 forintért. A 10 százalék költséghányad érvényesíthető-e? Illetve ha közösen végeznek el egy munkát, akkor fel lehet őket venni munkaszerződéssel pl. heti 10 órában (a megbízási díjast is) vagy esetleg egyszerűsített foglalkoztatással, mivel nincs folyamatos munkájuk. Második esetben adott egy egy személyes kft., ahol a tulajdonosnak van főállása, módosították most márciusban a társasági szerződést és a cégvezetést a tulajdonos fia látja el szintén megbízási jogviszonyban havi 65 000 forintért (aki mellesleg katás egyéni vállalkozó), nála 10 százalékos költséghányad érvényesíthető-e. A kifizetett összeg biztosítási jogviszonyt eredményez. Harmadik esetben szintén a cégvezető a kérdés. Itt adott egy kft., amelynek a tulajdonosa egy katás bt.. A cégvezetést a bt. beltagja látja el megbízási jogviszonyban havi 10 000 forintért, amelyet áprilistól szeretnének megemelni szintén egy 65 000 forintos összegre. Itt is kérdés a 10 százalékos költséghányad érvényesítésének lehetősége. Illetve, ha a cégvezetés mellett munkát is szeretne végezni a cégben, akkor azt a megbízási díj mellett munkaviszonyban is elláthatja-e (pl. heti 10 óra). Válaszát előre is köszönve: F.László
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. melynek tagja az ügyvezető (nincs más bejelentett munkaviszonya). A kérdésem, hogy passzív hallgatói jogviszony mentesíti-e az ügyvezetőt a járulékfizetés alól? Érdekelne az az opció, ha munkaviszonyban, illetve ha megbízásban látja el az ügyvezetést. Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő. Egy kft. ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesül, nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenység mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik egy másik cégnél. A kft. ügyvezetői feladatait megbízási szerződés keretében látja el, megbízási díja havi bruttó 40 000 forint, azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagyis nem minősül biztosítottnak. A kérdésem az, hogy ezt a bruttó 40 000 forint összeget – tekintettel arra, hogy az összeg nem képezi járulékfizetés alapját – figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás keresetkorlátjának megállapításánál (Mmtv. 13. § 1/d. pont). Szíves válaszát előre is köszönöm.
Magánszemély főállású munkaviszony mellett egy németországi intézmény felkérésére, megbízási szerződés keretében, egyszeri alkalommal tudományos munkát végzett. Az elvégzett munka díjazása a szerződés szerint egyszeri x euró volt, amit a megbízó a magánszemély számlájára átutalással teljesített. Mikor és milyen módon kell ezen bevétel után adózni, illetve járulékot fizetni a magánszemélynek és mindezt milyen árfolyamon? Köszönöm.
T. Szakértő! Egy vállalkozás a megrendelőivel – jogászi szakvélemény szerint – atipikus, vegyes típusú szerződéseket köt, amelyek tartalmilag a Ptk. szerinti megbízási és vállalkozási szerződés elemeit is tartalmazzák (egyes feladatok esetében inkább megbízási, más feladatok esetén – például van leszállítandó, átadás-átvétel – inkább vállalkozási szerződés elemei dominálnak). A beszállítói oldalon írásos vállalkozási szerződésekkel rendelkezik és a szállítói teljesítményeket továbbadja, továbbszámlázza. Az atipikus megrendelői szerződések esetén levonhatja-e az alvállalkozói teljesítéseket? Esetleg csak ha a tartalmilag vállalkozói szerződéses részekhez kapcsolódnak? Vagy ezen atipikus szerződésekhez kapcsolódóan bármilyen alvállalkozói levonás kizárt, mivel ezek alapján nem áll a helyi adókról szóló törvénynek megfelelő "polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban". Nem tudom ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kialakult gyakorlat, esetleg releváns állásfoglalás. Köszönöm válaszát,
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
A tanév befejezését követően sok diák vállal munkát, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat. Ismertetjük a bérezésre és az egyes foglalkoztatási formákra (munkaviszony, megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, iskolaszövetkezet) vonatkozó adózási előírásokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték