Tisztelt Szakértő! Egy kft. két évvel ezelőtt egy magánszemélytől vásárolt egy kisteherautót. Sajnos a folyamatos műszaki meghibásodások miatt gyakorlatilag egyáltalán nem tudta szolgálni a vállalkozás érdekeit, ezért most eladni szeretnék. Kérdés, hogy ha semmilyen költséget nem számolt el a vállalkozás a teherautóval kapcsolatban, akkor is áfaköteles-e az értékesítés? Válaszát előre is köszönöm!
Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte csütörtökön munkáját az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! A tagnak nyújtott a cég kölcsönt, de nem került visszafizetésre. A társaság végelszámolásról hozott határozatot. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a cég elengedheti-e a kölcsönt? A tag nem kap jövedelmet a társaságtól, nem tudja levonni tőle. Úgy tudom, hogy ez a magánszemélynek egyéb jövedelemnek minősül, adófizetési kötelezettsége keletkezik (szja, szocho). A társaságnak ezzel kapcsolatban mi a teendője, keletkezik-e ebből kifolyólag adóbevallási, adatszolgáltatási, adófizetési kötelezettsége? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az, hogy július 1-jétől annak a magánszemélynek is kötelező-e az online adatszolgáltatás, akinek nincs adószáma – mert nem váltotta ki –, a bérbeadás tényéről belföldi adóalanynak eddig a számlával egy tekintet alá eső okiratot állított ki számla helyett. Vagy elég lenne a számlával mindenben megegyező irattal igazolni a bérbeadást? Köszönettel: Margit
Egy kft weboldalán adománygyűjtést hirdet meg. A weboldalra magánszemélyek online fizetéssel elutalják az általuk felajánlott összeget. Az így összegyűlt összeget a kft. tovább utalja egy alapítvány részére adomány jogcímen. Kérdésem, hogy a kft. szervezhet-e ilyen adománygyűjtést? Amennyiben igen, akkor milyen bizonylat-, vagy egyéb igazoláskiállítási kötelezettsége van az adományozó magánszemélyek felé? Felmerül-e a kft.-nél adófizetési kötelezettség a hozzá adományként befolyt összegekkel kapcsolatban? Illetve ráfordításként elszámolhatja-e a tovább utalt (általa összegyűjtött) adomány összegét? Köszönöm válaszát.
Magánszemély új lakást vásárol a fejlesztőtől 5 százalékos áfakulccsal. Az adásvételi szerződésben ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít a tulajdonában lévő kft. nevére. Milyen áfakulccsal kell számláznia az eladónak a haszonélvezeti jog ellenértékét? Ilyenkor az új lakás vételárát meg kell osztani a lakás vételárra és a haszonélvezeti jog ellenértékére. Azaz a lakás végleges vételára, a haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékével csökkentett összeg lesz. Így a vevővel megkötött szerződés alapján két külön számlát állítunk ki. Egyet a vevőnek a vételár haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegéről és egyet a kft. nevére a haszonélvezeti jog ellenértékéről. Véleményünk szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog elválaszthatatlan az új lakás értékesítésétől, hiszen a tulajdonos (vevő) a tulajdonjogának bejegyzése, megléte esetén alapíthat haszonélvezeti jogot, azaz ez a tulajdonjogtól függő, attól elválaszthatatlan, így osztja annak sorsát, tehát ezt is 5 százalékos áfával kellene számlázni. A haszonélvezeti jogot nem az eladó (fejlesztő) értékesíti, alapítja, hanem a vevő, azaz a vevő adásvételi szerződése alapján kell az eladónak így külön számláznia, és lekövetnie a vevő által az adásvételi szerződésben kért jogügyletet. Hogyan kell kiállítanunk a számlákat és milyen áfakulccsal véleményük szerint?
Tisztelt Szakértő! Magánemberként szja-val leadózott bérbeadás, amely tárgyi adómentes, befolyásolja-e a katás egyéni vállalkozó havi egymilliós alanyi mentes bevételét? Hol lehet megkeresni erre a jogszabályt?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2020 márciusában kezdte meg vendéglátós egyéni vállalkozói tevékenységét áfaalanyként. Az üzletet egy kft.-től bérli 3 éve, eddig mint magánszemély, mostantól mint egyéni vállalkozó. Az elmúlt években az üzlet kialakítása-átalakítása kb. 1 ,5 millió Ft volt (glett, festék,csavarok járólap, vezetékek, design). A munkát a vállalkozó saját maga végezte, egyedül a festésről van számla. Ha ennek a vészhelyzetnek vége, nyitni szeretne. Kérdésem áfára, illetve szja-ra is vonatkozna. Az szja-törvény költségelszámolásról szóló 11. számú melléklete a tevékenység megkezdése előtt 3 évvel beszerzett a tevékenység végzése során felhasznált anyagot, beszerzett tárgyi eszközt megengedi elszámolni, de a jelen esetben felmerült kiadások az üzlet kialakításához kapcsolódnak. Tehát akkor ezeket semmilyen formában nem számolhatom el? Ebből kifolyólag a számlák áfatartalmát is figyelmen kívűl kell hagynom? Esetleg kezelhetem mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? Aggályom, hogy mindent ő maga csinált vagy legalábbis munkadíj számla nincs. A bérleti szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti szerződés megszűnésével a bérlőnek nem kell visszaalakítania az üzletet az eredeti állapotra. Köszönöm lőre is a válaszukat
Tisztelt Adózóna! Adószám nélküli magánszemélyként üzlethelyiséget adok bérbe áfamentesen belföldi adóalanynak. Számla helyett egyéb számviteli bizonylatot állítok ki. Kérdésem, hogy az online számlázásban 2020. július 1-jétől, valamint 2021. januártól beálló változások vonatkoznak-e rám, vagyis terhel-e adatszolgáltatási kötelezettség? Válaszukat megköszönve, üdvözlettel: V.S.
Tisztelt Adózóna! Adószám nélküli magánszemélyként üzlethelyiséget adok bérbe áfamentesen belföldi adóalanynak. Számla helyett egyéb számviteli bizonylatot állítok ki. Kérdésem, hogy az online számlázás adatszolgáltatási kötelezettségében 2020. július 1-jétől és 2021. január 1-jétől beálló változások vonatkoznak-e rám, vagyis terhel-e adatszolgáltatási kötelezettség? Válaszukat megköszönve,Üdvözlettel V.S.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakást ad bérbe saját tulajdonában álló vállalkozásának, melyben a vállalkozás gazdasági tevékenységét folytatja. A bérleti díjon felül a vállalkozás közvetlenül megfizetni a társasháznak a közös költséget és az önkormányzatnak az építményadót. Kérdéseim: - Mi lesz az szja alapja - 10 százalékos költséghányadot alkalmaz -, az átutalt összeg vagy az átutalt összeg felbruttósított összege? Közös költség 44 305 forint, amelyet átutal a társasháznak vagy 51 220 forint ...ha az előbbi összeg, akkor az szja-t ki köteles rendezni és milyen módon? ..mint kifizető szjaelőleg-levonási kötelezettség terheli a vállalkozást? - Számvitelben hogyan tudjuk elszámolni a közös költséget és építményadót bérleti díjként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként? Köszönettel: - amennyiben közös tulajdonukban állna az ingatlan, de teljes egészében a vállalkozás használná fenti költségeket meg kellene osztani?
A fenti konstrukcióban vásárolna a cég 100 százalékban elektromos autót. A cég viseli az összes költséget ebben az esetben? A tulajdonos az ügyvezető lenne, aki üzembentartóként a cégét jegyeztetné be a forgalmiba. Működik ez a konstrukció? Térítésmentesen engedheti át a magánszemély tulajdonos az üzemben tartás jogát? Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték