Tisztelt Adózóna! Adószám nélküli magánszemélyként üzlethelyiséget adok bérbe áfamentesen belföldi adóalanynak. Számla helyett egyéb számviteli bizonylatot állítok ki. Kérdésem, hogy az online számlázás adatszolgáltatási kötelezettségében 2020. július 1-jétől és 2021. január 1-jétől beálló változások vonatkoznak-e rám, vagyis terhel-e adatszolgáltatási kötelezettség? Válaszukat megköszönve,Üdvözlettel V.S.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakást ad bérbe saját tulajdonában álló vállalkozásának, melyben a vállalkozás gazdasági tevékenységét folytatja. A bérleti díjon felül a vállalkozás közvetlenül megfizetni a társasháznak a közös költséget és az önkormányzatnak az építményadót. Kérdéseim: - Mi lesz az szja alapja - 10 százalékos költséghányadot alkalmaz -, az átutalt összeg vagy az átutalt összeg felbruttósított összege? Közös költség 44 305 forint, amelyet átutal a társasháznak vagy 51 220 forint ...ha az előbbi összeg, akkor az szja-t ki köteles rendezni és milyen módon? ..mint kifizető szjaelőleg-levonási kötelezettség terheli a vállalkozást? - Számvitelben hogyan tudjuk elszámolni a közös költséget és építményadót bérleti díjként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként? Köszönettel: - amennyiben közös tulajdonukban állna az ingatlan, de teljes egészében a vállalkozás használná fenti költségeket meg kellene osztani?
A fenti konstrukcióban vásárolna a cég 100 százalékban elektromos autót. A cég viseli az összes költséget ebben az esetben? A tulajdonos az ügyvezető lenne, aki üzembentartóként a cégét jegyeztetné be a forgalmiba. Működik ez a konstrukció? Térítésmentesen engedheti át a magánszemély tulajdonos az üzemben tartás jogát? Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Tisztelt Szakértő! Magánszemély valamely nem tárgyi eszköz tulajdon tárgyait vállalkozásnak adná el. Magánszemély, ha nem egyéni vállalkozó, vehet-e számlatömböt és bocsáthat-e ki számlát vállalkozás részére? Ez esetben milyen adóteherrel kell számolnia. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha magánszemélynek van napkollektora és visszatermel áramot, amit az E.ON megvesz, akkor hogyan tudja ezt papírozni feléjük. Az áramszolgáltató most számlát kért tőle, hogy kifizessék neki ezt a többlet áramot. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy régi társasházi ingatlan, melynek fele-fele arányban egy cég és egy maganszemély a tulajdonosa. A cég kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez. A tulajdonosok most szeretnék értékesíteni a lakást, a kérdésem az, hogy az eladásból származó bevétel a cég esetében milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Elsősorban arra szeretnék megerősítést kapni, hogy a bevétel után a cégnek nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége. Milyen egyéb "apróbetűs" tudnivaló, "odafigyelnivaló" szabály vonatkozik az ügyletre könyvelés és adó szempontjából? A magánszemély tulajdonosnak kell-e szja-t fizetnie a bevétel rá eső része után? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Timea
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély új ingatlanokat értékesít 2020-ban. Két lakás épült egy telken. Az egyik lakást úgy értékesíti, hogy az értékesítési ár meg van bontva lakásra és telekre. A másik lakás úgy értékesíti, hogy kialakít a tetőtérben egy lakást, valamint az alsó szintet külön értékesíti. Itt nem bontja meg az értékesítési árat lakás és telek részre. Kérdésem: a magánszemélynek ebben az esetben kell-e adószámot kérnie, illetve kell-e áfát fizetnie? Másik kérdés: meg kell-e bontania az első esetben a telek és az lakás árát a szerződésben? Mindez azért történt, mert a telek már sok éve az eladó birtokában volt, így a telek után nem szeretne szja-t fizetni. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem generálkivitelező cég, amely 2020-ban kötne szerződést egy magánszeméllyel lakóingatlan felépítésére. A magánszemély 2018. november 1. előtt kapott építési engedélyt és megfelel az egyéb feltételeknek is: – lakóingatlan, – új építésű, – egylakásos lakóingatlan esetében legfeljebb 300 négyzetmétert nem haladhatja meg, – generálkivitelezési szerződéssel kerül átadásra. Kérdésem, hogy az Áfa tv. 327. § átmeneti szabálya alapján ügyfelem 5% áfával megkötheti-e a szerződést a magánszeméllyel?
Autóeladás után mikor kell magánszemélynek adót fizetni?
Kedves Adózóna, Surányi Imréné! Köszönöm válaszát, melyet kérek pontosítani! (https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_6_Civil_kozhasznu_tarsasag_tamogata_ldy) Alap cél szerint támogatást kíván adni magánszemélyeknek (egyetemi hallgatók, tanárok, oktatás, fejlesztés, innováció, kutatás, kongresszus, utazási stb. költségek, publikáció). A közhasznú civil társaság magánszemély részére milyen támogatást adhat, és annak mi az elszámolási menete? Találtam egy szakmai cikket, mely szerint a közhasznú civil társaságokra is vonatkozik az szja-törvény 1sz. melléket 3. pontjában foglaltak. https://www.nonprofit.hu/tudastar/mik-kozhasznu-szervezet-szolgaltatasait-igenybe-vevok-szemelyi-jovedelemado-kedvezmenyei Ezen túl kikértem egy jogász véleményét is az ügyben. Mivel a közhasznú tevékenységet a Ptk. definiálja véleménye szerint vonatkozik rájuk is a hivatkozott paragrafus? Tehát a kérdésem továbbra is: közhasznú civil társaság adhat-e adómentesen ösztöndíjat, adhat-e támogatást adómentesen? Támogatás adásának mi a számviteli bizonylata? A támogatottnak hogyan kell elszámolnia a kapott összegről? Köszönöm szépen válaszát.
A bérbeadó magánszemély a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonhatja az általa más településen bérelt lakás igazoltan megfizetett bérleti díját, olvasható a NAV oldalán közzétett tájékoztatóban.
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték