Csökkenő lélekszám, növekvő lakásméret: beszédes KSH-adatok

Megosztás Tetszik

Rekordidő alatt, vagyis mindössze hat hónap elteltével publikálja a 2016 őszén lezajlott mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” első eredményeit a KSH. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség és a lakások jellemzőiről tájékoztatnak. A későbbiek folyamán további résztémák, továbbá a mikrocenzushoz kapcsolódó kiegészítő felvételek eredményeit is elérhetővé teszi a Központi Statisztikai Hivatal.

A népesség száma és jellemzői

A 2016. évi mikrocenzus eredményeiből kiderül, hogy Magyarország népessége 2016. október 1-jén 9 803 837 fő volt – ez 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105 fő jutott. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360 fő élt egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés a leggyérebben lakott.

A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százalék tartozott az aktív korúak, 19 százalék pedig a 65 éves és az annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az aktív korúak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt a népesség 68 százalékát adják, Heves megyében azonban csupán 65 százalék az arányuk. A teljes népességükhöz viszonyítva Békés és Zala megyében él a legtöbb időskorú – itt a lakosság 21 százaléka 65 éves vagy annál idősebb.

A 2016-ban hazánkban 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk azonban mindössze 1,5 százalék volt – ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. A hazánkban élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik.

Iskolázottság

A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Az arányuk különösen magas a 20-34 évesek között, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.

A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18 százalékról 22 százalékra növekedett. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41 százalék, addig Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

Gazdasági aktivitás

2016-ban a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6 százaléka volt munkanélküli, 28 százalék volt az ellátásban részesülő inaktívak, és 24 százalék az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb (52 százalék), a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50 százalék, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46 százalék az aktív népesség aránya.

2016-ban a foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

Háztartások, családok

2016-ban a lakosság 98 százaléka magánháztartásokban, 2 százalékuk, vagyis 217 ezer fő pedig intézeti háztartásban (például kollégiumban, idősek otthonában, börtönben) élt.

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer volt. A családok 82 százaléka (vagyis 2 millió 240 ezer család) párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel.

A lakásállomány jellemzői

2016-ban a lakásállomány nagysága 4 405 ezer volt, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. Az elmúlt öt évben a korábbi cenzusok közötti időszakokhoz képest a lakásállomány kevésbé bővült, aminek elsősorban a lakásépítések számának visszaesése az oka.

A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége (32 és 33 százalékuk) két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016‑ban 84 négyzetméter volt – ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt ugyanakkor a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya, így már minden harmadik-negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik.

A lakások közel kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog építésű. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Ezt követi Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megye, ahol a panellakások aránya 17-20 százalék között mozog.

A mikrocenzus alapkérdőívének most nem érintett résztémáit, valamint az öt kiegészítő felvétel adatait a KSH 2017 őszétől folyamatosan publikálja.