hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csökkenő lélekszám, növekvő lakásméret: beszédes KSH-adatok

  • adozona.hu

Rekordidő alatt, vagyis mindössze hat hónap elteltével publikálja a 2016 őszén lezajlott mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” első eredményeit a KSH. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség és a lakások jellemzőiről tájékoztatnak. A későbbiek folyamán további résztémák, továbbá a mikrocenzushoz kapcsolódó kiegészítő felvételek eredményeit is elérhetővé teszi a Központi Statisztikai Hivatal.

A népesség száma és jellemzői

A 2016. évi mikrocenzus eredményeiből kiderül, hogy Magyarország népessége 2016. október 1-jén 9 803 837 fő volt – ez 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105 fő jutott. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360 fő élt egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés a leggyérebben lakott.

A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százalék tartozott az aktív korúak, 19 százalék pedig a 65 éves és az annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az aktív korúak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt a népesség 68 százalékát adják, Heves megyében azonban csupán 65 százalék az arányuk. A teljes népességükhöz viszonyítva Békés és Zala megyében él a legtöbb időskorú – itt a lakosság 21 százaléka 65 éves vagy annál idősebb.

A 2016-ban hazánkban 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk azonban mindössze 1,5 százalék volt – ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. A hazánkban élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik.

Iskolázottság

A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Az arányuk különösen magas a 20-34 évesek között, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.

A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18 százalékról 22 százalékra növekedett. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41 százalék, addig Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

Gazdasági aktivitás

2016-ban a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6 százaléka volt munkanélküli, 28 százalék volt az ellátásban részesülő inaktívak, és 24 százalék az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb (52 százalék), a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50 százalék, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46 százalék az aktív népesség aránya.

2016-ban a foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

Háztartások, családok

2016-ban a lakosság 98 százaléka magánháztartásokban, 2 százalékuk, vagyis 217 ezer fő pedig intézeti háztartásban (például kollégiumban, idősek otthonában, börtönben) élt.

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer volt. A családok 82 százaléka (vagyis 2 millió 240 ezer család) párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel.

A lakásállomány jellemzői

2016-ban a lakásállomány nagysága 4 405 ezer volt, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. Az elmúlt öt évben a korábbi cenzusok közötti időszakokhoz képest a lakásállomány kevésbé bővült, aminek elsősorban a lakásépítések számának visszaesése az oka.

A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége (32 és 33 százalékuk) két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016‑ban 84 négyzetméter volt – ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt ugyanakkor a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya, így már minden harmadik-negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik.

A lakások közel kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog építésű. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Ezt követi Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megye, ahol a panellakások aránya 17-20 százalék között mozog.

A mikrocenzus alapkérdőívének most nem érintett résztémáit, valamint az öt kiegészítő felvétel adatait a KSH 2017 őszétől folyamatosan publikálja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozási besorolás

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Megbízási díj

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close