129 találat a(z) lakóingatlan cimkére

Ingatlanbérlet áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő, Kérdésem, hogy adott egy egyéni vállalkozó, aki általános szabályok szerint adózik az áfában. Bérbe szeretne venni egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant, a bérbeadó választotta az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adókötelessé tételt. A bérbevevőnél ez nincs bejelentve. A bérbeadó áfával növelten állítja ki a számlát a bérleti díjról. A bérbevevő visszaigényelheti a bérleti díj áfa tartalmát, ha a bérlet adóköteles tevékenységét szolgálja? Köszönettel: Kiss Anita

Nem lakó ingatlan bérbeadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. nem lakóingatlant vásárolt, amely fordítottan adózott, így – mivel vállalkozáshoz használja – levonta az áfát. Most bérbe adná egy részét áfamentesen, havi 200 ezer forintért. Kérdésem, hogy a kft.-nek ebből eredően kell-e számolni fizetendő áfát? Válaszukat köszönöm.

Új lakóingatlan 5 százalékos áfája Kérdés

A lakóingatlan új lakóház, mérete 255 m2. A garázs, a gépészet és a mosókonyha a ház szerves része, a pinceszinten. A telek az építtető magánszemély tulajdona, aki szerződést köt kivitelezővel a lakóház felépítésére. Részére a kivitelező előlegszámlát állít ki 34 millió forint+5 százalék áfáról, azaz 35,7 millió forintról, fizetési határideje 2019.11.29., amelyet az építtető átutalással kifizet. A hatóságtól 2019.09.27-én visszaérkezett az igazolás, hogy az építési munkálatok megkezdhetők, az építkezés megkezdődött. Helyiségek: Pinceszint: lépcsőház, garázs 38 m2, közlekedő, gépészet 17 m2, mosókonyha 17 m2 Földszint: 4 db háló, 2 db gardrób, 2 db fürdő, WC, étkező-konyha, nappali, kamra, előtér, közlekedő, bejárati terasz (fedett),+ fedett, téliesíthető hátsó terasz. Kérdések: 1.a A (mély)garázs az épület szerves része így nem alkalmazható az 5% áfa. Ilyenkor az építtető és a kivitelező közötti szerződésben a garázs építését hogyan kell szerepeltetni? Hogyan állapítható meg csak a garázs ára? A betonozást, a földmunkát, plusz az egyéb műveleteket pontosan hogyan kell leosztani a garázsra? 1.b Van-e a fentiek közül olyan épületrész, amely nem tartozik az 5%-os adókulcs alá? 1.c Amennyiben a garázsnak külön árat kell számolnunk, és 27 százalékos áfával számolandó, alkalmazható-e rá a csokrendelet áfa-visszatérítésre vonatkozó része? A fent említett csokrendelet ide vonatkozó része 2019.12.31. Ez a határidő az igénybejelentésre vonatkozik, vagy a beaadandó számlákban foglalt teljesítésekre is tartalmaz megkötést? 2. A fentiek szerinti előlegszámla esetén kell-e valamilyen készültségi fokkal rendelkeznie az épületnek 2019.12.31-ig vagy elég, hogy az építkezés megkezdett állapotú, és az előlegszámla fizetve van? 3. Az áfatörvény 10. § d) pontja szerint ha az építtető a kivitelezési szerződés megkötése előtt vásárolt anyagokat is szeretne beépíttetni, az befolyásolja az 5 százalékos adókulcs alkalmazását? Ilyen anyagok megvásárlására számlával igazolva kérheti-e az építtető a csok áfa-visszatérítési támogatást? Köszönettel.

Egyre drágábbak az új lakások Budapesten, folytatódhat az áremelkedés Cikk

Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten az idei év harmadik negyedévében; az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 ezer forintot – közölte a Cordia, Magyarország egyik vezető lakóingatlan-fejlesztője legfrissebb átfogó felmérése alapján.

Lakóingatlan, garázs Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kft. lakóingatlant vásárol, amelynek része egy garázs. Csak saját célú használatra, irodának veszik. A garázs áfája levonható? Amennyiben nincs megbontva a számlán külön, hogyan határozzuk meg a levonható adót, ha levonható? Köszönettel.

Lakóingatlan-építés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakóingatlanok értékesítésével, ahhoz kapcsoló áfa vonatkozásában (kedvezményes adómérték alkalmazhatósága) szeretném a segítségét kérni: 2018. október 26-án véglegessé vált építési engedéllyel rendelkező kft. – négylakásos társasház és garázsok építésére –, az alábbi tételeknél mekkora áfamértékkel számlázhat: – lakások tulajdonjogának értékesítése esetén milyen áfával számolhat? – külön helyrajzi számon szereplő tároló értékesítése esetén a tárolóra milyen áfa alkalmazható? – külön helyrajzi számon szereplő garázs értékesítése esetén milyen áfa alkalmazható? – lakáshoz kapcsolódó telekhányad értékesítéséhez kapcsolódó áfa mértéke mekkora? – padlástér kizárólagos használati jogának értékesítése esetén alkalmazható áfa mértéke mekkora? – kültéri gépkocsibeálló kizárólagos használati jogának értékesítése esetén alkalmazható áfa mértéke mekkora? (Nem szerepel külön helyrajzi számon, a lakásokhoz tartozó osztatlan közös tulajdonú telekrészen helyezkedik el.) Az értékesítés esetén befolyásoló tényező-e az áfa vonatkozásában, ha a számlázás részteljesítéssel történik? Részteljesítések esetén a számlák áfaszempontból is teljesítésnek számítanak és nem előlegnek? Az értékesítések esetén befolyásoló tényező-e az áfa vonatkozásában, ha a lakás nem kulcsrakészen, hanem szerkezetkészen vagy emelt szintű szerkezetkészen kerül értékesítésre? Előre is köszönöm szíves válaszukat!

Apport áfája Kérdés

Tisztelt Szakértők! A következőkben kérnénk segítségüket. A társaság lakóingatlant apportál az általa létrehozott társaságba. Az apportáló a lakóingatlan értékesítésére nem jelentkezett be áfakörbe. Az ingatlan beszerzéséhez kapcsolódóan nem merült fel áfa (nem volt levonható áfa). Az apportáló a lakóingatlan bérbeadására be van jelentkezve áfakörbe. (A közüzemi díjak áfája kerül ezzel összefüggésben levonásra.) Az apportot fogadó cég az általános áfaszabályok szerint adózik majd, és a lakóingatlan bérbeadását áfamentesen tervezik. Más tevékenység a cégben nem lesz. Az apport az Áfa tv. 259. § (6), 9. §, 13. § alapján ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül. Hogyan kell értelmezi az adott helyzetben a 18. § (1), (2) bekezdésnek való megfelelést? Az apportálónál nem volt áfalevonás a beszerzéskor, tehát jogutódlás itt nem merül fel; az apportáláskor fel kell-e számítani az áfát, ha a társaság az apport tárgyat áfamentes bérbeadási tevékenységhez hasznosítja, vagy áfamentesen kezelhető-e a lakóingatlan apport, ebben az esetben? Köszönettel, Veres Andrea EcoPartners Kft

Lakásáfa kulcsa, ha több generálkivitelező dolgozik a házon Cikk

Generálkivitelező szerkezetkész állapotra épített egy családi házat, amelynek költségét 5 százalékos áfával számlázta az építtető felé. Az építtető másik generálkivitelező céggel szeretné befejezni a házat kulcsrakész állapotra. A második generálkivitelező cég, amely a szerkezetkész és kulcsrakész állapot között dolgozik, alkalmazhat-e 5 százalékos áfát? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

Iroda saját célra Kérdés

Tisztelt Szakértők, Abban kérném a segítségüket, hogy ha egy vállalkozás saját magának irodát épít (lakóingatlan a besorolás), abban az esetben az aktiválásig a felmerülő kiadásokat (anyag, alvállalkozók), hogyan kell számvitelileg nyilvántartani? Hogyan történik az aktiválás, milyen főkönyvi számlákon keresztül? Kérem szépen a kontírozásban a segítségüket. Köszönöm.

Tag tulajdonában álló ingatlan építési költségei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa lakóingatlant vásárol, ami a társaság székhelye is lesz. Az ingatlan egyik szobáját kizárólag a vállalkozás fogja használni, a többi helyiséget (nappali, konyha) alkalomszerűen fogja igénybe venni a társaság forgatásokhoz (főtevékenységhez kapcsolódóan). Kérdésem, hogy a szerkezetkész ingatlan belső kialakításánál költségek, illetve a hozzájuk kapcsolódó áfa elszámolható-e a társaság kiadásaként, és ha igen, akkor milyen arányban (például iroda-dolgozó alapterülete). A felmerülő tételek: (1) beépített anyagokkal, eszközökkel kapcsolatban merülnek fel (például beltéri ajtók, villanyszerelés, épületgépészet, ezek tervezése stb), (2) beépített, de nem szervesen az épülethez tartozó eszközök, illetve azokhoz kapcsolódó költségek (beépített bútorok, például konyha, dolgozószoba). Köszönöm válaszát!

Telek áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?

STK Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, mely lakóingatlan létrehozására alakult. Az építés generálkivitelező, illetve alvállalkozók bevonásával történik. A projekt elsődleges célja az ingatlan továbbértékesítése, de potenciális vevő hiányában a bérbeadás is szóba jöhet. Az épület létrehozatalával kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, amennyiben az ingatlan létrehozása igazoltan továbbértékesítési célt szolgál és a vállalkozó él a bejelentési jogával és adókötelessé teszi az értékesítést, illetve bérbeadást. Kérdéseim: 1. Mit takar, hogy "igazoltan továbbértékesítési célt szolgál"? Mivel igazolja a vállalkozás, ha még azt sem tudja, hogy melyik verzió fog életbe lépni (bár az elsődleges cél az értékesítés, a bérbeadás csak a "B" terv)? 2. Mivel a vállalkozás előre nem tudja, hogy értékesíteni fogja-e vagy bérbeadja az ingatlant, mikor kell az adókötelessé tételt bejelenteni ahhoz, hogy jogosan lehessen az áfát levonásba helyezni? Elég akkor, ha már világossá válik, hogy melyik verzió lép életbe (van vevő az ingatlanra / megkötik a bérbeadási szerződést)? 3. Megfelelő, ha a beruházással kapcsolatban felmerült költségek egyből a 2-es számlaosztályba kerülnek készletre (előre tudható, hogy idén biztos nem kerül sor a használatbavételre), vagy a megfelelő költségszámlára kellene könyvelni és év végén leltár alapján visszakönyvelni készletre? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Lakóingatlan-építtetés áfája generálkivitelezésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély saját telkén önálló, 300 m2 hasznos alapterületnél kisebb lakóingatlan építését rendeli meg, mely ingatlan 2019. 12. 31-éig szerkezetkész állapotba kerül, de a befejezésére és kulcsrakész átadására 2020 tavaszán kerül sor. A kifizetésekre építési szakaszoknak megfelelően kerül sor. Milyen áfakulccsal kell számláznia a generálkivitelezőnek?

Lakóingatlan – előleg vagy sem? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adózó banki finanszírozás igénybevételével társasházi lakásokat épít. A vevők a finanszírozó banknál vezetett, az adózó nevére nyitott zárolt fedezeti számlára (mely a finanszírozás feltétele, fedezete) teljesítenek befizetéseket, regisztrációs óvadék, foglaló és vételárelőleg jogcímen. A bank a zárolást várhatóan a műszaki átadást követően oldja fel és csak ekkor bocsátja az összeget az eladó rendelkezésére. Ezek alapján a vevői befizetések zárolt fedezeti számlán történő jóváírásakor megvalósul-e az Áfa tv. 59. § szerinti előleg ügylet? Kell-e az adózónak számlát kiállítani a vevők felé, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Köszönettel: M. Péter

Új ingatlan építése Kérdés

Kivitelező saját magának épít házat, lehet 5 százalékos az áfa? című cikkhez hasonló kérdés. Egy nem építőipari vállalkozásnak van egy ingatlana, amit a tevékenységéhez használ, nem lakóingatlan. Ezt az ingatlant teljesen felújítja, úgy, hogy a tető és a tetőtér átépítésével a tetőtérben önálló lakóingatlant hoz létre. Az újonnan létrehozott lakás önálló helyrajzi számmal fog rendelkezni, mint lakás. A lakást értékesíteni szeretnék, biztosan nem tartják meg saját tulajdonként. Kérdés, hogy a beruházás során hogyan kell eljárni áfa szempontjából? El kell különíteni áfa szempontjából a számlákat, hogy melyik vonatkozik a felújításra, és melyik a lakóingatlan létrehozására? Gondolok itt arra, hogy a felújításra vonatkozó számlák áfáját visszaigényli, az új építésre vonatkozó számlák pedig fordított áfasak lesznek? Hogyan változik az áfabeli helyzet, ha a létrehozott lakást nem akarja majd értékesíteni a vállalkozás? Köszönettel: Izsó Krisztina

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Gyod melletti munkavégzés

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Csed jogosultság gyes melletti munavégzés esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Előtársaság ügyvezető

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs