Kedves Szakértők! Az ügyvezető eddig munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőit, s a cége belépett a kiva alá 2018.01.01-től. Biztos, hogy megteheti, hogy ugyanúgy munkaviszonyban lássa el a teendőket, s a járulékfizetésében a változás csupán a szocho+szakképzési hozzájárulás helyett fizeti negyedévente a 13 százalék kivát (mármint természetesen, most csak a kivának ezt a részét illetően)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné
Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.
Mi a menete az évközi kiváról katára való áttérésnek bt. esetében?
Koncepcionálisan változott meg a kisvállalati adó (kiva), a korábbi pénzforgalmi típusú adónemből jövedelem típusúvá vált, melynél az adóalap egyik összetevőjét immár – szakmai zsargonnal élve – az „osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege” képezi. A szabályok egyszerűsítésének és az adómérték csökkentésének deklarált célja, hogy az arra jogosult adózók minél nagyobb arányban válasszák a kiva szerinti adózást. A veszteségleírás 2017-től bevezetett új szabályai is ezt hivatottak ösztönözni. Cikkünk első részében a 2017 őszi „adócsomaggal” módosított (részben visszamenőleges hatályú) általános veszteségleírási szabályokat foglaljuk össze.
Csökkenő adómértékeket, növekvő bérkötelezettséget is hozott az új év. Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb változásokat, s olvasásra ajánljuk az egyes témákhoz kapcsolódó korábbi részletesebb elemzéseinket.
Tisztelt Szakértő! A kiva alapjának meghatározásánál a bérköltségbe az egyszerüsített munkavállalók bére is beletartozik? Az egyszerűsített foglalkoztatott járulékát nem váltja ki a kiva, ezért nem is kell számolni ezzel a bérköltséggel? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. áttérne katára. Azt hangsúlyozzák mindenhol, hogy a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni rá. A kérdés konkrétan a bt. készletére vonatkozna. Mi lesz azzal? Az áttérés előtti zárásban többmilliós készlete van a bt.-nek. Az akkor áfázik vagy mi lesz vele? Erre nem találok sehol semmi választ. Ugyanez a kérdés merül fel a kft.-nél, amely kivára térne át. Köszönöm előre is a válaszát.
December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – választási határidő jár le. Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) – ha már január elsejétől ezen igen kedvező adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó –, illetve az alanyi mentesség az áfában. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2017. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak, írja közleményében az NGM.
Tisztelt Szakértő! Egy példát számolgatok, és lehet hogy valahol tévedtem, kérném szépen a segítséget. Egy társaság 19.01.01-től átlép a kivába. Évente megspórol kb. 4 millió forintot azzal, hogy a szocho+szakk+tao helyett a kivát fizeti. Tegyük fel, 5 évig lesz a kivában, és ezalatt egyáltalán nem ruház be. Az 5 év alatt tehát 5x4 M=20 millió forintot takarít meg. Az eredménytartaléka évente 19 millió forinttal növekszik. Az 5. évig 95 millió forint kivás eredménytartaléka keletkezett, és ezt lekötött tartalékba helyezi, de négy éven belül nem használja fel beruházásra. Erre való tekintettel megfizeti a 9 százalékos tao-t (95Mx9%=8,5M Ft) utólag, késedelmi kamat nélkül. Matematikai alapon levezetve: Megtakarít 20 millió forintot, és "cserébe" 8,5 millió forintot kell visszafizetnie 5+4 év után, kamatmentesen? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy sportegyesület, amely a lehetőségeket kihasználva látványcsapatsport-támogatást vesz igénybe. Jelenleg a tao hatálya alatt áll. A személyi jellegű kifizetések között találunk munkavállalókat és megbízási szerződéssel rendelkezőket, ez utóbbin belül pedig normál szabályok és az ekho szabályai szerint adózókat is. Kérdésem az lenne, hogy a klub áttérhet-e a kiva hatálya alá? Amennyiben a kivát választja, jogosult-e a jövőben tao-támogatás igénybevételére? Illetve mi fog számítani a kiva alapjának pontosan? Az ekho szerinti adózás mellett választott jövedelmek is a kiva alapját képezik-e? Válaszát előre is köszönöm!
Kiva szerint adózó munkáltató által fizetett jövedelem megfelel az ekho törvény szerinti feltételeknek. Például újságíró ilyen munkáltatónál kaphat-e minimálbért a kiva törvény szerint, efeletti jövedelme pedig lehet-e ekhós?
Tisztelt Szakértő! Kiva adózással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a pénztár mentesített keretösszeg számításánál, ha a társaság 2018-ban belép a kivába, és belépésekor 3 millió forint a pénztára, akkor a későbbi években, amikor számítja a mentesített keretösszeget, szintén figyelembe veheti a számításkor ezt a 3 millió forintot, ha egyébként a tárgyévi bevétel 5%,-és 1 millió forint mentesített összegnél magasabb a pénztára? Kiva adózásnál milyen tőkeműveletek merülhetnek fel? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Következő két témakörben szeretnénk szakmai véleményét kérni. I. Egy társaság tervei szerint 2018. februári választás mellett 2018. március 1-jével szeretne áttérni a kisvállalati adózásra. 2017. év májusában üzletrészvásárlással kapcsolt vállalkozási viszonyba került egy másik társasággal. A kivatörvény 16. § (3) bekezdése előírja, hogy a bevételt együttesen kell vizsgálni az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján. Kérdésünk: figyelemmel a 2. és 3. bekezdésben szabályozottakra, melyik beszámoló adatai alapján kell elvégezni az összeszámítást (2016. év, 2017. év vagy a 2018. 1-2. hónapról készítendő beszámoló)? II. egy társaság jelentős eredménytartalékkal rendelkezik kivába lépés előtt. Kivás időszakában is eredményesen működik a vállalkozás. Kérdésünk, ha a kivás időszakban osztalékfizetésről dönt a társaság az eredménytartaléka terhére, milyen sorrendben kell figyelembe venni az eredménytartalékot? Azaz minden esetben kivaalap-növelő az osztalékfizetés, vagy amíg kiva előtti időszakban megtermelt eredménytartalékból tud osztalékot fizetni, nincs kivaalap-növelő tétel. Előre is köszönjük szakmai segítségnyújtásukat, véleményüket. Biró Valéria
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték