1142 találat a(z) kft. cimkére
Térítésmentes pénzeszköz-átadás kapcsolt vállalkozások között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott az alábbi helyzet: kft. és zrt. kapcsolt vállalkozások. Zrt. a kft. részére térítés nélkül pénzeszközt ad át, erről szerződés is készült, amelyben szabályozva van az, hogy az átvevő kft. értesíti a NAV-ot (Itv. 11. § (2) és 91. § (2) értelmében) arról, hogy a tranzakció illetékmentes (Itv. 17. § (1) n), így nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az átadást a zrt.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni ugyan, de mivel a kft. nyilatkozik (Tao. tv. 3. sz. melléklet A/13.) zrt. felé, hogy az érintett adóévben az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív, majd a beszámoló-készítést követően ugyanerről nyilatkozik, így a juttatás nem lesz adóalap-növelő tétel a zrt.-nél. Mivel a véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, így dokumentációs kötelezettség nincs. Megítélésük szerint a vállalkozások kapcsolt jellegére tekintettel minősítheti az adóhatóság az ügyletet jogszerűtlennek vagy semmisnek? Okoz bármilyen különbséget az, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre az ügylet ahhoz képest, mint, ha nem kapcsolt vállalkozások között jönne létre? Válaszukat köszönöm.
Kkv-besorolás
Kérdés
Egy kft.-nek 2013. évben 50, 2014-ben 53 fő fő volt a foglalkoztatói létszáma. 2015-ben már középvállalkozónak minősül?
Szövetkezet és vállalkozás kapcsolt viszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kft. és egy szociális szövetkezet. A kft.-ben van egy ügyvezető (ő a vezető tisztségviselő) és egy cégvezető, akik a vállalkozást önállóan képviselik. A szociális szövetkezet vezető tisztségviseletét önállóan a kft. cégvezetője látja el. A tulajdonosi kör nem ugyanaz. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft. és a szövetkezet kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Könyvvizsgálat
Kérdés
Kérem szíves válaszukat a könyvizsgálattal kapcsolatban. Kft. árbevétele 2013-ban és 2014-ben meghaladta a 300 millió forintot, de a foglalkoztatottainak létszáma mindkét évben jóval kevesebb volt 50 főnél, és jelenleg is kevesebb. Mivel a két feltétel együttesen nem valósult meg, kötelező-e a 2015. évre könyvvizsgálat? Köszenettel.
Magyarországi kft. szlovák állampolgár ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni: Magyarországon bejegyzett kft., melynek 70 százalékos tulajdonosa (anyavállalat) egy szlovák cég, ő biztosítja 2 éves kiküldetéssel a magyar cégben az ügyvezetőt (az ügyvezető a szlovák cégben van munkaviszonyban). A kft. ügyvezetőnek a munkabérén felül a magyar cégből megilleti az adózás utáni eredményből 5 százalék, melynek a kifizetése a beszámoló elfogadását követően esedékes. A magyar cégben lévő kft. ügyvezető szlovák állampolgár, Szlovákiában áll munkaviszonyban, Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel és adóazonosítóval. A magyar társasági szerződésben a kft. ügyvezetést megbízással látja el. Eddig kifizetés nem történt a kft. ügyvezetőnek. Helyesen járunk el, ha az A1-es igazolást bekérjük. A fentiek ismeretében mi úgy állapítottuk meg, hogy szlovák illetőségű. Magyarországon kifizetett jövedelméből a 15 százalék szja-t levonjuk és a 1608-as bevalláson bevalljuk, járulékkötelezettség Magyarországon nem merül fel. Év végén természetesen az M30-as igazolást kiadjuk. Kérdésünk az, hogy a fentiekben leírtak alapján helyesen járunk-e el, ha így fizetjük ki. Vagy kérem írják meg, hogy ebben az esetben van-e járulékkötelezettség Magyarországon, és milyen mértékben, és a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? Kérem, hogy törvényhelyekkel támasszák alá. Sajnos azért vagyunk ennyire elbizonytalanodva, mert már több helyen feltettük ezt a kérdést, és mindenki másképp ítéli meg. Kérem gyors válaszukat! Tisztelettel:FVM
Illeték
Kérdés
Egyszemélyes kft. tulajdonosa a leány, a 100 százalékos tulajdonát elajándékozza az anyjának. A kft.-nek van ingatlana, amely az eszközök nettó értékének 95 százaléka. Kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e illetéket fizetni az ingatlan értéke után? Ha igen, akkor milyen esetben nem kell illetéket fizetni, például 75 százalékos tulajdonszerzés esetén? Mindkét személy magyar állampolgár. Mária
Szociális szövetkezet igazgató elnökének jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szövetkezet alapító okirata nem mondja ki egyértelműen, hogy az igazgató elnök jogviszonyát milyen formában látja el. Tulajdonképpen nyitva hagyja a tagi jogviszony, munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony közötti választás lehetőségét. Ilyenkor mi a teendő? A vezető tisztségviselő egy kft.-ben megbízási jogviszonyban látja el a feladatait, munkaviszonya nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Segítségüket köszönettel! B. Ági
Őstermelő vállalkozónak minősül-e kompenzációs árrendszerben?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. főtevékenysége szántóföldi növénytermesztés, más tevékenységet nem végez. A kft. ügyvezetői és tulajdonosai egyben őstermelők, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Mint mezőgazdasági őstermelők kompenzációs felárra nem jogosultak és áfaalanyok. Az adóalanyok mikrovállalkozásnak minősülnek. A fenti esetben a kft. beléphet-e a mezőgazdasági kompenzációs rendszerbe, alanyi áfamentesség választása mellett? Ha a kft. nem léphet be a kompenzációs árrendszerbe, akkor a tulajdonos őstermelők jogosultak-e a kompenzációs árrendszerbe belépni, miközben az áfaalanyiságból kilépnek? A jogszabályokat áttanulmányoztuk, és a fenti eset azért nem egyértelmű számunkra, mivel a személyi jövedelemadó törvény szerint egy őstermelő nem egyéni vállalkozó, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemély, azaz nem minősül vállalkozónak, tehát az őstermelőre az "önálló vállalkozás" kérdése nem áll fenn, hiszen az őstermelő nem minősül vállalkozónak vagy vállalkozásnak. Kérem, hogy a válaszukban arra is adjanak magyarázatot, hogy egy őstermelő, a jogszabályok szerint, miért számíthat vállalkozónak a kompenzációs ár tekintetében. Tisztelettel: OP
Mától él a kft.-k haladéka, de a 3 millió fölöttiek határideje itt van
Cikk
A Magyar Közlöny tegnapi (33.) számában megjelent a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása.
Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is
Cikk
A kft.-k kötelező tőkeemelésének elhalasztásáról megszavazott, de tegnap estig még ki nem hirdetett törvénymódosítással nemcsak időt nyernek a kft.-k, hanem új szabályokra, illetve a korábbiak átértelmezett alkalmazására is figyelniük kell.
Ezeken múlik, hogy kapcsoltak-e a vállalkozások
Cikk
Két kft.-ben két magánszemély fele-fele arányban tulajdonos, akik ügyvezetők, illetve cégvezetők a társaságokban. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Főállású kisadózó kft. ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéni vállalkozás indított és egyidejűleg bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, mint főállású kisadózó. Ugyanez a magánszemély egy kft.-ben ügyvezető (társas vállalkozónak minősül és megbízási jogviszonyban ügyvezet), ahol személyesen nem működik közre, jövedelme nem származik. Lehetséges, hogy megmaradhat a főállású kisadózó státusz az egyéni vállalkozásban úgy, hogy a kft.-ben nem fizet egyáltalán járulékot az ügyvezetői státusza után? Vagy a kft.-ben kellene megfizetni legalább a minimálbér másfélszerese utáni a járulékokat annak ellenére, hogy nem működik közre és ekkor az egyéni vállalkozásban másodállásúnak minősülne (25 ezer forint kata/hó)? Köszönöm válaszukat!
Cégátalakulás határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 500 000 forint, az utolsó társasági szerződésének dátuma 2014. 02. 27-e volt, amikor még nem lépett hatályba az új Ptk. Ebben a szerződésben lehetnek olyan elemek, amik még a régi Gt.-re vonatkoztak. A cég ügyvezetője úgy döntött, hogy bt.-vé alakítja át a céget, mert később sem kívánja a jegyzett tőkét felemelni. Az átalakulás ebben az esetben 2017. 03. 15-éig várhat, vagy ebben az esetben is kötelező az átalakulás 2016. 03. 15-éig? Ez azért kérdés, mert a jelenlegi szerződés tartalmaz olyan elemet, ami még a régi Gt.-re utal és ezáltal nem felel meg az új Ptk.-nak. Tehát az átalakulás várhat 2017. 03.15-éig, vagy kötelező végrehajtani 2016. 03.15-éig?
Megjelent a márciusi VálaszAdó
Cikk
Az Országgyűlés március 1-jén szavazott Gulyás Gergely fideszes törvénymódosító indítványáról, amelynek egyik fontos eleme, hogy egy év haladékot ad a korlátolt felelősségű társaságoknak arra, hogy törzstőkéjüket minimum 3 millió forintra emeljék.
Fellélegezhetnek a kft.-k
Cikk
Az Országgyűlés megszavazta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőnek a kötelező törzstőke emelést elhalasztásáról szóló, a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító indítványát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
