Ezeken múlik, hogy kapcsoltak-e a vállalkozások

Megosztás Tetszik

Két kft.-ben két magánszemély fele-fele arányban tulajdonos, akik ügyvezetők, illetve cégvezetők a társaságokban. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: K+F pályázat során kérdésként merült fel a következő probléma: „A” Kft. és „B” Kft. tulajdonosai mindkét kft.-ben ugyanazok a magánszemélyek 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. „A” Kft.-ben az egyik magánszemély az ügyvezető, a másik magánszemély cégvezetői tisztséget lát el, „B” Kft.-ben fordított a tulajdonosok tisztsége. Tehát nem azonos az ügyvezetés a kft.-kben. A pályázatíró mindenféle nyilatkozatokat kér tőlünk arra vonatkozóan, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozás, valamint, ha már nem is a tulajdonosi viszonyok miatt, akkor szerinte azért kapcsolt a két vállalkozás, mert szomszédos piacon tevékenykedik. Kérdésem tehát, hogy a fenti vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e, valamint, hogy az Art.-n, a Tao-n és a Ptk.-n kívül figyelembe kell-e vennünk más jogszabályt a kapcsoltság megállapításánál, továbbá, hogy a pályázati kiírás megállapíthat-e eltérő besorolást a törvényekhez képest? 

A kapcsoltság három féle kritérium miatt állhat fenn: többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyás, vagy közös ügyvezetés miatt. A két kft.-ben senkinek nincs többségi tulajdona, tehát ez alapján csak akkor lehetnek kapcsoltak, ha a magánszemélyek közeli hozzátartozók és ezért a tulajdonukat egybe kell számítani, vagy az egyiknek szavazati többsége van.

A meghatározó befolyás többségi tulajdon nélkül is fennállhat, ha teljesülnek rá a Ptk. definíció elemei. Az új Ptk. 8. könyv első rész 8:2. § határozza meg a többségi, illetve a meghatározó befolyás fogalmát. Eszerint:

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Meg kell tehát vizsgálni, hogy ki jogosult például a vezető tisztségviselő visszahívására, mert abban az esetben, ha például ez egyhangú szavazást igényel mindkét kft.-ben, akkor megvalósul a meghatározó befolyás. A közös ügyvezetés is fennállhat a cégvezető miatt, de ebben a kérdésben célszerű lenne állásfoglalás-kérést feltenni, mert a kérdés nem egyértelmű. Én azért gondolom, hogy az ügyvezetés fogalmába nem csak az ügyvezető által végzett munka tartozik bele, mivel a cégvezető is felsővezető, aki a cég irányításával kapcsolatos feladatokat lát el, különös tekintettel arra, ha képviseleti joga is van.