1142 találat a(z) kft. cimkére
Törzstőke-emelés: ma dől el a határidő
Cikk
Máris zárószavazás lesz Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőnek a kötelező törzstőke emelést elhalasztani engedő, a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító indítványáról.
Tőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 500 ezer forintos jegyzett tőkéjű kft. magánszemély tagjai a 2016. 03. 15-ig kötelező 3 millió forintos törzstőkeemelést eredménytartalékból szeretnék megvalósítani. A magánszemély tagnak keletkezik-e, és mikor adófizetési kötelezettsége? Ezzel kapcsolatosan a kft.-t terheli-e adókötelezettség? Gyors válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lévai Lászlóné
Kft.-k, figyelem: 2017. március 15-éig haladék jöhet a tőkeemelésre!
Cikk
Egy évvel, 2017. március 15-éig meghosszabbodhat a kft.-k kötelező törzstőke-emelésének határideje Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese által a mai napon benyújtott törvénymódosítás nyomán.
Törzstőkeemelés: ők még adósak vele
Cikk
Mint ismert, az új polgári törvénykönyv előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15-éig át kell térniük az új Ptk. alkalmazására, és ezzel egyidejűleg, amennyiben törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot, fel kell emelniük azt a kötelező minimumra.
Ingatlan értékének meghatározása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. tulajdonosai a végelszámoláson gondolkodnak. A kft. tulajdonában van egy lakóingatlan (jelenleg irodaként bérbeadva), amelyet a cég 1994-ben vásárolt. Jelenlegi könyv szerinti értéke 200 ezer forint. A becsült forgalmi értéke 40 millió forint. Végelszámoláskor a vagyonfelosztási javaslatban milyen értéken kell szerepeltetni az ingatlan értékét? Kötelesek vagyunk-e a 20-30 éve vásárolt ingatlannak a könyvekben szereplő értékét felértékelni? A tulajdonosok a végelszámolás során összességében milyen típusú, és mekkora mértékű adóteher megfizetésére számíthatnak mind a cégben, mind magánszemélyként, mire az ingatlan a végelszámolás lezárultával magánszemélyként a tulajdonukba kerül?
Áfa ingatlanértékesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna/Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban részletezett problémánkkal kapcsolatosan szeretném kérni szíves állásfoglalásukat. Egyik ügyfelünk – alapítvány – többségi tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Ez a kft. felszámolásra került, melynek tulajdonában van egy ingatlan, ami átkerült az alapítvány tárgyi eszközei közé. Ezt az ingatlant szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az lenne, hogy az ingatlanértékesítést terheli-e előzetesen felszámított általános forgalmi adó? Át kell-e jelenteni az alapítványt áfakörbe? (Az ingatlan értéke 70 millió forint körül van.) Az alapítvány alanyi mentes, az ingatlanértékesítés áfa hatálya alá nem tartozik. Az értékesíteni kívánt ingatlan használatba vételi engedélyét a felszámolásra kerülő kft. több évvel ezelőtt megkapta a hatóságoktól. Az áfatörvény 86. j) pontja szerint „mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.” Állásfoglalásukat kérve, köszönettel.
Büntetés is jöhet, ha elmarad a törzstőkeemelés
Cikk
Mintegy 130 ezer kft.-nek kell még 3 millió forintra emelnie a törzstőkéjét március 15-éig, különben a cégbíróság komoly pénzbüntetéssel sújtja azokat a cégeket, amelyek elmulasztják az emelést. A törvényi kötelezettség teljesítésére többféle lehetősége is van az érintetteknek, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Alapító, jogutódra átszállt ingatlanvagyon adózása II.
Kérdés
Nagyon köszönöm a választ az előző kérdésemre, de a kérdésem valóban pontatlan volt. Most pontosítanám. A pedagógiai intézet nem gazdasági társaságként működött, hanem intézményként, egyéb szervezetként, kvázi költségvetésből gazdálkodó intézmény volt, és mint ilyen, nem tartozott a tao hatálya alá. A fenntartó kft. vagyonában így részesedésként nem mutatott ki értéket. Megszűnését a megyei kormányhivatalnál kellett bejelenteni, és a kormányhivatal határozattal törölte, jogutód nélkül a nyilvántartásból. Ugyanakkor az alapító kft. határozatában az áll, hogy az ingatlanvagyont jogutódlással átveszi az intézmény alapítója, a kft. Az illetékhivatal viszterhes vagyonátruházásnak minősítette az ügyletet, és ennek megfelelően rótta ki az illetékfizetési kötelezettséget. Kérdés: az átvett ingatlanvagyon utáni adózás hogyan alakul a kft.-nél? Az ingatlanvagyon átvételével szemben nincsen kivezetett részesedés. Köszönettel: Mátyus Irén
Ezrek szűnhetnek meg: ez a vége a kötelező törzstőkeemelésnek
Cikk
Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt – közölte Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese.
Jegyzett tőke emelése megszűnés előtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi lesz azzal a követeléssel kft. megszűnése esetén, amely társasági szerződést módosít a kötelező jegyzett tőke emelése miatt, a befizetési határidő előtt viszont eldönti, hogy a kft.-t mégis megszünteti, de az emelés összegét nem fizette be? Megszűnéskor be kell, hogy fizesse, ez nem lesz a cégbíróság részéről akadály, vagy ez a követelés marad a könyveiben, és így fog megszűnni? Ugyanis a cégvezető még nem tudja, hogy mi legyen cégével, de közeledik a határidő, melyet nem akar figyelmen kívül hagyni. Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.
Társas vállalkozó jövedelme
Kérdés
Főfoglalkozású társas vállalkozó munkaviszonyban látja el ügyvezető igazgatói munkáját. Jelenlegi munkabére bruttó 250 000 forint/hó. A kft. munkavállalóinak keresete is bruttó 250 000 forint/hó. Kérdésem, hogy az ügyvezető igazgató döntése alapján munkabérét lehet-e csökkenteni az elvárt jövedelemre 129 000 forint/hó.
Katás egyéni vállakozó járulékfizetése személyes közreműködés esetén egy kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kataalany egyéni vállalkozó vagyok, de mint tag egy kft.-ben is személyesen közreműködöm, de bérkivétem nincs, kell-e kft.-ben járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetnem, és milyen mértékűt? Válaszukat előre is köszönöm.
Kft. tagja munkaviszonyban
Kérdés
Kft.-nek 1 fő természetes személy tagja van, valamint 1 fő ügyvezetője, aki nem a tag. A tagnak egyéb (főállású) jogviszonya nincs (jelenleg a kft. főfoglalkozású tagja). A kft. heti 40 órás szakmunkás munkaviszony keretében foglalkoztatni kívánja a tagot (tehát nem tulajdonosi/vezetői feladatok ellátása céljából). Szükséges-e az alapító okiratba bekerülnie, hogy a nem vezető tisztségviselő tag foglalkoztatható munkaviszony keretében? Amennyiben a tag garantált bérminimumot kapna bruttó bérként, járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége megegyezik egy normál munkaviszonyban foglalkoztatott személyével, vagy itt is figyelembe szükséges venni a főfoglalkozású tagi jogviszonyra vonatkozó emelt járulékfizetési kötelezettség szabályait?
Cégvezető és munkaviszony
Kérdés
A céges teendők március 15-éig cikkükben a következőt olvastam: "Felmerült az a kérdés is, hogy lehet-e cégvezető (nem ügyvezető!) megbízási jogviszonyban. A Ptk. 3:113. §-a alapján a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait kizárólag munkaviszonyban láthatja el." Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft.-nél is munkaviszonyban kell ellátni a cégvezetői tevékenységet? Az egyszemélyes kft. tagja a garantált bérminimum alapján fizeti a járulékokat. Következő kérdésem: ez a bt.-re is vonatkozik, ahol a bt. beltag egyben a cégvezető? Válaszukat köszönöm.
Saját tőke rendezése - később?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával. Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán, milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán) akkor - feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig - ha a.) a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül; b.) a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül; c.) a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére; d.) a társaság megszűnik? Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak? Mielőbbi segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
