Katás cég éves adózott jövedelméből a kültag hogyan részesül, ha nem közreműködik? Ha kap jövedelmet, az hogyan adózik? Van-e valami kötelezettség a jövedelemmegosztására vonatkozóan, például a tulajdoni hányad?
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan létrejövő betéti társaság katás adózás alá szeretne bejelentkezni. A bt. beltagja egy nappali tagozatos 21 éves diák lenne, aki a második szakképzését végzi egy szakközépiskolában, de nappali tagozaton. Igy nem kell járulékot fizetni utána? Ő nem lenne katára bejelentkezve. A kültag lenne katára bejelentkezve, ő dolgozna a bt.-ben aki után az 50 ezer forint adót megfizetnék. Ez így helyes-e? Van-e más fizetési kötelezettsége a cégnek? A beltagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Várom válaszukat.
Bt. beltagja katás vállalkozó. Ha a társasági szerződést úgy módosítjuk, hogy ne a tulajdoni hányad arányában történjen az osztalékkifizetés, hanem a tagok taggyűlési határozattal határozzák meg azt, akkor lehetséges-e, hogy csak a személyesen közreműködő beltag részesedjen az osztalékból, vagy a kültagnak is mindenképpen kell kapnia osztalékot? Mennyi az a minimális rész, amit kötelező megadni a kültagnak?
A "Tévedések és nem szabályozott kérdések a kisadózásban" című cikkük kapcsán merült fel bennem az a kérdés, hogyan lehet/célszerű egy katás bt. kültagjának (máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozik) a jogviszonyát ebben a társaságban meghatározni abban az esetben, amikor nem állandó munkát végez a bt.-ben (például évente 1-2 alkalommal adódik olyan szolgáltatás, amelyet ő tud ellátni)? A társaság beltagja a bejelentett főállású katás, a bt. állandó munkáit ő látja el. Elképzelhető az a megoldás, hogy abban a hónapban, amikor van a kültag által ellátandó megrendelés, akkor nem főállású katásnak bejelentjük és megfizetjük a 25 ezer Ft/hó adót? Köszönettel: SB
Az áttért betéti társaság tagi adatai, akkori társasági szerződés: tagság 4 fő, mindenki jogosult személyes közreműködő. A 2 fő beltag egyben kötelezett. A 2 fő kültag nyugdíjas, nem működnek közre. Beltagok közül NEVEZZÜK ÍGY ŐKET a "BT1" üzletvezető-képviselő + máshol heti 36 órás munkavállaló, míg "BT2" a cégben alkalmazott. "BT1" kétkezi "BT2" művészi jellegű közreműködő. Az ún. kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkavégzés alatt ezen jellemzők értendők. Az alanyiság választásakor "BT2" lett bejelentve az 1 fős kvótára, főállásban. Akkor "BT1" nem tudott személyesen közreműködni (kétkeziként nem volt céges munkája) és vezető tisztségviselőként sem akadt teendője (ilyen minőségben nem kellett intézkednie). Később, amikor volt mit közreműködnie, a bejelentés [U] is megtörténik, meglévő munkaviszonya pedig a havi adóösszegre hat mérséklően. Teljes havi feladathiány esetében a bejelentés [T] az adott hónap nemlegességéről szól. Az első félév így telt el. A nyár közepén "BT1" munkáltatója felmondott. Ekkor még céges munkája sem volt, ezért kerek egy hónapig bejelentés nélküli volt. Biztosítottsága viszont nem szakadt meg, mert helyébe belépett a 45 napos passzív jogosultság a jogviszony megszűntét követően. Az ősz kezdetétől már bejelentett [U] tagja a kisadózó vállalkozásnak, főállású kisadózó minősítéssel. Mivel a "BT1" vezető tisztségviselő beltag története ma is aktuális, vitatott a minősítés domináns eleme, előre megköszönve számítok szakvéleményére.
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, ahol a vagyoni hozzájárulás a beltag esetén 2 500 000 Ft, a kültagé 10 000 Ft. A tagok döntése szerint a nyereség és a veszteség a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A beltag végzi a főtevékenység szerinti gépjárműjavítás-karbantartás tevékenységet, kata adózás szerint működnek. A kültag a működésben személyesen nem vesz részt. A kata tv. szerint a jövedelem a megszerzett bevétel 60%-a, több tag esetén annak fejenként egyelő része. Kérdésem: a társasági szerződés és a tagok külön megállapodása alapján dönthetnek-e úgy, hogy a teljes 60% a beltag jövedelme (vagy részesedésük arányában), mivel a kültag nem tart erre igényt. Jövedelemigazolás esetén a NAV milyen igazolást állítana ki? Üdvözlettel.
Katás bt. beltagja főállásban dolgozik, kültagja mellékfoglalkozásként. A társasági szerződésben 50-50 százalékban részesül a jövedelemből a beltag és a kültag. A kültag szülni fog, adót (katát) nem kell fizetnie, viszont a bevételi értékhatárt sem kell ebben az esetben csökkenteni. Osztalékadó-köteles lesz a jövedelme a szülési szabadságra menő tagnak? Jól gondolom? Előre is köszönöm a válaszát.
A kérdésem társaságiadózó cég osztalékfizetésére vonatkozik. A betéti társaságnak két tagja van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A beltag (ügyvezető) és a kültag. A 2016. évi eredmény jelentős nyereség, amiből a kültag szeretne egymillió forint osztalékot felvenni. A beltag ezzel nem ért egyet, ő nem kíván osztalékot kivenni. Ebben a "patthelyzetben" milyen megoldás lehetséges? Születhet olyan taggyűlési határozat, hogy csak a társaság egyik tagja vesz fel osztalékot? Lehetséges csak a kültagnak fizetni?
Tisztelt Adózóna! Az alábbi törvény szerint a katás bt. kültagjának a társaság nyereségéből kifizetett összeg után adóznia kell. A kérdésem, hogy egy katás bt. mekkora összeget köteles kifizetni a kültagnak? Tekintve, hogy beszámoló készítésére, így eredmény levezetésre sem köteles, csak a bevételek vannak nyilvántartva. Hogyan állapítom meg a kültag részesedését? „Szja tv. 66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg” Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., mely a kata törvény hatálya alá tartozik, a kültag van bejelentve katásnak. Ez a kültag szeretne egyéni vállalkozó lenni és ezen jogviszonyában is katát választani. Megteheti-e, illetve ha igen, mindkét helyen az 50 ezer Ft/hó kata összeget fizeti-e? Köszönettel, Fekete Judit
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságban a beltag nyugdíjas, munkaviszonyban látja el a feladatokat, a kültag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy másik bt.-ben, ahol ő beltag. Kérdésem, hogy a kültag a fenti bt.-ben lehet kisadózó? És 25 000 Ft/hó a kötelezettsége a kültag után? És a beltag pedig a normál munkaviszony után fizeti a járulékokat? Jogszerű ez így? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy beltaggal és kettő kültaggal rendelkező bt. végelszámolása 2017.01.10-én kezdődik. A beltagnak 2016 augusztusáig volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Most derült ki, hogy azóta nyugdíjas. Jövedelmet a bt.-ben senki nem vett fel. A végelszámoló az egyik kültag lesz. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a végelszámoló a tisztséget ingyenesen látja el, a jogviszonyára nem tér ki. A végelszámoló kültagnak nincs biztosítással járó jogviszonya, saját maga után fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Úgy gondoljuk, hogy a beltagot augusztusi dátummal kijelentjük a „Társas vállalkozás 36 órát meghaladó mkaviszony mellett” jogviszonyból, továbbá a bt. pótlólag megfizeti utána havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szerintünk augusztus után nincs biztosítással járó jogviszonya a bt.-ben, tehát nem kell a ’1041-en bejelentenünk. A végelszámoló kültag nem válik biztosítottá, mint társas vállalkozó annak ellenére, hogy nem lesz jövedelme? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja megbízás alapján nulla forintért ügyvezetne, és személyesen közre is működne a bt.-ben. Máshol 40 órás munkaviszonya van. Igen ám, de a bt. kültagja be lett jelentve katásként. Ebben a formában hogyan alakul a beltag járulékfizetése ezen bt.-ben? Egy katás bt.-ben a tag csak katásként vagy munkaviszonyban dolgozhat? Vagy tagi jogviszony alapján is?
Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésekre kérem állásfoglalásukat: A hatályos jogszabályok alapján a bt. kültag milyen esetekben lehet ügyvezető? Egyedüli bt-beltag szülési szabadság, illetve gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. Csak ügyvezetőként van bejelentve munkaviszonyban. Van-e arra lehetősége, hogy az ügyvezetést, képviseletet meghatalmazással átadja a könyvelőnek, vagy az alkalmazottnak vagy egy családtagjának, aki nem tagja a bt.-nek vagy a bt. kültagjának? A bt. egyedüli beltagjának vagy egyszemélyes kft. tagjának a társasági szerződésben kötelező-e nyilatkoznia arról, hogy a társaság ügyvezetését megbízásban vagy munkaviszonyban látja el? Amennyiben nem nyilatkozik, van-e arra lehetősége, hogy saját hatáskörben döntsön arról, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el? Magyarországon biztosítotti jogviszonnyal rendelkező nő és gyermeke igénybe veheti-e az orvosi ellátás Németországban a férj családi biztosítása révén, amennyiben a kismama tartósan csed, gyed folyósítás alatt Németországban tartózkodik, de a biztosítási jogviszonya továbbra is Magyarországon áll fenn? Kérem, hogy az EU kártyával igénybevehető sürgősségi ellátáson kívüli orvosi ellátásra vonatkozóan válaszoljanak
Sok vállalkozás az év vége felé szembesül az éves adójával, illetve kalkulál azzal a szerencsés helyzettel, hogy az adózásának módját megváltoztatva hozzáigazíthatja egy másik adózási rendszerhez. A következőkben a társaságiadó-alanyoknak a katára, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójára való áttérésének dilemmával és teendőivel foglalkozunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték