Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, milyen módja van, hogy egy katás bt. (amelynek a beltagja kisadózó) elkerülje, hogy a kültagnak (aki nem működik személyesen közre) az éves bevételből bármilyen összeget is juttasson? Elég-e esetleg a kültag nyilatkozata vagy társasági szerződésben kell ezt rögzíteni? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelemnek van egy bt.-je, amiben magánszemélyként beltag. Kültagként egy kft. került bejegyzésre. Ennek a kft.-nek az ügyvezetője ugyanaz a személy, aki a bt.-ben beltag. Kérdésem az, hogy adhat-e kölcsönt egyik cég a másiknak? Illetve, ha szükséges a bt. jegyzett tőkéjének megemelése, abban az esetben csak a beltag bocsáthatja rendelkezésre a jegyzett-tőke-emeléshez szükséges vagyont, vagy esetlegesen a kültagként bejegyzett kft. is? Nem összeférhetetlen-e esetlegesen azért, mert mindkét cég (bt. és kft.) képviselője ugyanaz a személy? Köszönettel: Kriszti
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja aláírásra jogosult, szavazati arány 50%, nem végez egyébként munkát a bt.-ben. Felesége a másik 50%-os tulajdonos ebben a bt.-ben, Ő a személyes közreműködő. A kültag főállású egyéni vállalkozó, katás. A bt.-nek takarítás szolgáltatást végez, ezt számlázza. A kapcsolt vállalkozás ténye ebben az esetben fennáll? Köszönettel Ildikó
Kedves Szakértő! Nagyon hasonló kérdésre adott válaszukat tanulmányozom (link alul), de nem egyértelmű, hogy 2013 óta katás bt. nem tevékenykedő, kifizetést nem kapó, 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nem katás kültagja szempontjából terheli-e osztalékadó és szja, illetve eho a nyereségből a társasági szerződés által meghatározott hányadot. A kültag nem fizetett adót, mivel a társaság nem fizetett osztalékot, és semmilyen kifizetés számára nem történt. A beltag főállású katásként van folyamatosan bejelentve. Várom szíves állásfoglalásukat. http://adozona.hu/kata_kiva/Osztalekfizetes_katas_btnel_Eleg_bajosan_me_Y8FKIF
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett egy bt.-ben is kültag. A kérdésem, hogy amennyiben személyesen közreműködik a bt.-ben, akkor teljesítheti-e adókötelezettségét a bt.-ben is katásként, van-e annak akadálya, hogy egy adózó egyszerre két vállalkozásban katázzon? (A két vállalkozás mellett az említett személynek van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.)
A bt. végelszámolást indított el. A végelszámoló a kültag lett, aki Ausztriában dolgozik. Kérdés: ez esetben a végelszámoló után mint tag után kell-e fizetni a járulékot és szükséges-e a külföldi igazolást beszerezni, illetve a lakcím-nyilvántartáson is átvezetni a külföldi tartózkodási helyét? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. kültagja, aki ügyvezetésre is jogosult, a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre nem köteles. Ez a kültag egyben egyéni vállalkozó is. A katás bt.-ben heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (munkaköre ugyan az, mint a bt. főtevékenysége), de jelenleg gyeten van. Ha a gyet mellett személyesen közreműködne a bt.-ben, akkor keletkezik-e utána járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a minimálbér után, vagy katás járulékot kell fizetni? gyet alatt egyéni vállalkozásában kell-e fizetnie maga után járulékot a fent említett munkaviszony mellett, ha egyéni vállalkozóként is munkát végezne? Hogyan működhet közre mind a katás bt.-ben, mind az egyéni vállalkozásban gyet mellett, hogy járulékfizetési kötelezettsége ne legyen?
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-ben 1-1 fő beltag és kültag van. Mindketten heti 36 órát meghaladó munkavégzési kötelezettséggel járó munkaviszonyban állnak máshol. A beltag személyes közreműködésre nem kötelezett, a kültag látja el az ügyvezetői feladatokat. Mennyi katát kell fizetniük havonta? Köszönöm válaszát!
Kisadózással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném szíves tájékoztatásukat: 1. A 2012. évi CXLVII.törvény / Katv./ ill. a NAV honlapon szereplő információs füzetben lévő tájékoztató IX. Munkaviszonytól való elhatárolás fejezetnél: "A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személynek kell tekinteni." Kérdésem: mit jelent az idézett szövegrész, mikor kell alkalmazni? Kérném példával megadni. 2. Egy KATA alá tartozó BT beltagja végez képzettséghez kötött szakértői munkát, aki mint kisadózó bejelentésre került. A kültag nem végez semmi tevékenységet. A bankszámláról a szolgáltatások ellenértékét csak a beltag veszi fel, nála marad a bevétel. Kérdésem, hogy milyen dokumentummal igazolható, hogy a kültag nem kap a bevételből? Válaszukat előre is köszönöm.Cséfalvayné
Tisztelt Szakértő ! Katás bt.-nek 1 fő 36 órás munkaviszonyban álló beltagja és 1 fő szintén 36 órás munkaviszonyban álló személyes közreműködésre kötelezett kültagja van, aki mellette katás egyéni vállalkozó. Milyen fizetési kötelezettségek terheli a társaságot?
Bt. tagjai alapításkor dönthetnek-e úgy, hogy a kültag lesz a vezető tisztségviselő, ezen felül személyesen közreműködik (tényleges munkát végez), viszont a beltag sem ügyvezető nem lesz, sem más módon nem végez tevékenységet a társaságban, csupán az osztalékra tart igényt? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Sajnos mindig utólag tudjuk meg a társaság döntéseit és azután meg csak kapkodunk, mint most én. Egy bt. kültagja kilépési szándékát a taggyűlés elfogadta.A taggyűlést és a jegyzőkönyvet ügyvéd rendezte. A jegyzőkönyv szerint a "a kültag bejelenti, hogy a Társasággal elszámolt és a Társasággal szemben semmilyen vagyoni igénye nincsen". A kültag vagyoni betétje 5000 forint volt. A kérdésem, hogy a fenti nyilatkozat szerint a vagyoni betétjére és a vagyon további elemeire sem tar igényt a kültag? A kiválást követően a társasági szerződés is módosításra került, ahol a társaság vagyona 35 000 forint készpénz (alapításkori jegyzett tőke érték). A tagok vagyoni hozzájárulása 30 000 forint. A cégbírósági végzés a 35 000 jegyzett tőkét törölte és 30 000 forinttal jegyezte be. Milyen könyvelési tételekkel tudom a jegyzett tőke csökkenést elrendezni? Köszönöm előre is a választ. Kovácsné
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagját a NAV a bt. adótartozásának megfizetésére kötelezte. A határozat még nem jogerős. A beltag nem tudja a tartozást kiegyenlíteni, van viszont rendszeres jövedelme, és ingatlana, amelyet végrehajtás alá tud vonni a NAV. Szeretné ezt elkerülni. A kültag a beltag egyeneságbeli rokona, aki ki tudná fizetni, és hajlandó is lenne kifizetni a tartozást. Hogyan lenne célszerű ezt rendezni? Milyen adó, illetve illeték vonzata lenne a három szereplőnek (beltag, kültag, bt.), ha a határozat jogerőre emelkedése előtt 1. a kültag a beltagtól vállalná át a tartozást, és helyette fizetné be a NAV-hoz (ehhez nyilván szükséges a NAV hozzájárulása) 2. a kültag a bt,-nek adna kölcsönt, és a bt. fizetné ki a tartozást a NAV felé, majd pedig a kültag elengedné a kölcsönt. Kérem mielőbbi szíves válaszát, annak érdekében, hogy a határozat jogerőre emelkedése előtt a kedvezőbb lehetőséget választhassuk. Köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem a következő lenne: egy bt. tagjai alapításkor dönthetnek-e úgy, hogy a kültag lesz a vezető tisztségviselő, ezen felül személyesen közreműködik (tényleges munkát végez); viszont a beltag sem ügyvezető nem lesz, sem más módon nem végez tevékenységet a társaságban, csupán az osztalékra tart igényt? (A kültag üzletrésze 90, a beltagé 10 százalék lenne.) Köszönöm szépen válaszát!
Bt. kültagja a cégkivonat szerint vezető tisztségviselő. A cégben heti 40 órás munkaviszonnyal alkalmazottként munkát végez. A cég tagjaként személyesen nem közreműködik. A múlt évben többször kért fizetés nélküli szabadságot a cégtől. Kérdés: üzletvezetői státusza miatt a fizetés nélküli szabadságos napokra meg kell-e fizetnie a minimál tb-t ? Mint üzletvezető nem kapott jövedelmet. A 08- as bevalláson 2 lapon kell szerepeltetni, egyszer mint alkalmazottat és egyszer mint főállású társas vállalkozót? Kérem válaszukat.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték