Munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként katás adózást választottam. Emellett egy bt. kültagja vagyok, a bt. beltagja EU-ban él és dolgozik (biztosított). A bt. választhatja-e a katás adózást, és ekkor ki lehet kettőnk közül a bejelentett személy?
Betéti társaságban az ügyvezetést egy 36 órát meghaladó főállásban lévő beltag látja el. Szeretne a társaság kata szerinti adózásra áttérni. Kérdésem, hogy a kültag, ha végezne benne munkát, úgy, hogy neki is van 36 órát meghaladó főállása, ez a munka nem lenne rendszeres, csak időszakos, számlázhat-e a bt. arról a tevékenységről, amit végez, ha benn van a bt. társasági szerződésében? Ha számláznak, akkor kötelező-e utána mindkét személy után megfizetni a 25 ezer forint adót? Vagy csak elegendő azt a beltag után kifizetni? Köszönöm a választ. Tóthné
Tisztelt Szakértő!Egy bt. a 2017. évben áttért a kata hatálya alá. A bt. beltagja, mielőtt megszületett a gyermeke, heti 40 órában dolgozott egy cégnél. Amikor katás lett, a bt. beltagja gyeden volt. A gyermek súlyos fogyatékossággal született, ezért a beltag a mai napig nem tud dolgozni, mert a gyermekét ápolja. A bt.-nek a 2017. évben árbevétele volt, a munkát a kültag végezte és megfizette a havi 50 000 Ft kötelező adót. Év végén a kültag elindította az egyéni vállalkozását is, árbevétele nem volt. Kérdésem a következő: a bt. beltagjának meg kell fizetni a 25 000 Ft kötelező adót? A kültag megfizette a kötelező adót, de az egyéni vállalkozói tevékenységnél milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Áprilistól át szeretne lépni a kata hatálya alá, akkor milyen adófizetési kötelezettsége lesz a bt.-nél és az egyéni vállalkozásnál? Válaszát előre is köszönöm. Betty
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: katás bt. beltagja után, ha nem ő, hanem a kültag a kisadózó, akkor a felosztható nyereség után a beltag hogyan adózik? Esetünkben 1 százalék a nyereségrészesedés. Lehet esetleg olyat is, hogy nem részesül semmilyen formában, tehát a társasági szerződésben az arány 0 százalék? Tisztelettel
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném segítségét. Katás egyéni vállalkozó (nem főállású) katás betéti társaságot szeretne alapítani. Ha jól tudom, ő csak kültag lehet. Kötelező-e a beltagnak kisadózónak lenni, vagy lehet ő is mint beltag a kisadózó (mellékállású 25 ezer kata mellett)? Főllású munkaviszonnyal rendelkezik és a leendő bt. beltagja is. Köszönettel. Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó kültagja egy betéti társaságnak. A bt. kültagja a társasági szerződés szerint személyesen közreműködhet, a kültag a bt.-ben tevékenységet is végez. A bt. kata alá szeretné bejelenteni a kültagját. Ebben az esetben a bt. kültagjaként lesz főállású az említett személy, és az egyéni vállalkozása nem főállásúra változik? A kata a bt.-ben 75 ezer vagy 50 ezer forint, az egyéni vállalkozásban pedig 25 ezer forint lesz? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Kétfős bt. beltagja, a férj meghalt, a kültag felesége maradt a cégben, aki alkalmazott a bt.-ben. A problémám az, hogy a bíróság ilyenkor kötelezi a kültagot, hogy a továbbiakban intézze a cég sorsát. Az asszony viszont nem szüntette meg rögtön a tevékenységet, hanem még 4 hónapig működtette a céget egy kültaggal, aki mellesleg alkalmazottként vette fel a fizetését önmagától (ebbe eddig még nem kötött bele hatóság, pedig ellenőrizték). A cég elleni kényszertörlési eljárás megszűnt, és ezzel egyidőben a felszámolását rendelték el, tekintve, hogy NAV-tartozása van, gondolom, a kirendelt felszámoló megnézi, van-e valami vagyon a cégben, van-e mit pénzzé tenni. Az üzletrészt nincs kinek eladni, tekintve, hogy ki a fene bonyolódna ebbe bele, és miért tenné? A kérdés az, hogy korlátlanul felelős-e most az asszony a bt.-ben? Ha nem, akkor csinálna egy egyéni vállalkozást, hogy megéljen valamiből.
Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja (más vállalkozásban 40 órás munkaviszonya van, ott megfizetik utána a járulékokat) személyesen közreműködne a társaság működésében. Nem ügyvezetőként (az a beltag), a tényleges munkát végezné. Ezért a közreműködésért díjazást nem kapna. A társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy a kültag mellékszolgáltatást nyújthat-e. Ezen rendelkezés hiányában, a kültag minek minősül? Megbízási szerződést kell vele kötni, és az alapján bejelenteni 1041-en, valamint minden hónapban 08-as bevallásban M pótlapon jelenteni? Vagy annak ellenére, h a társaság szerződés nem rendelkezik erről, ő mellékszolgáltatást végző másodállású társas vállalkozó lesz és ez alapján kell a bejelentéseket megtenni? Amennyiben a bt. megbízási szerződést köt a kültaggal (mivel a társasági szerződés nem rendelkezik a mellékszolgáltatásról, szerintem ez lenne a megfelelő megoldás), ezt később a NAV átsorolhatja társas vállalkozássá? Válaszát előre is köszönöm, MM
Bt. nyugdíjas kültagja megbízásban nulla forintért éves szinten munkát végez a bt.-ben (nem folyamatos a munkavégzés, alkalmi kisegítés). Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni, ha nem vesz fel munkabért, mert e családi bt.-ben az ügyvezető után fizetnek 25 000 forint katát.
Betéti társaság kültagja, aki saját jogon nyugdíjas, végezhet-e munkát a bt.-ben, hogy nincs bejelentve, tb -t nem fizetünk utána. A társasági szerződésben nincs benne, hogy a kültag munkát végez. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Orvosként tevékenykedő katás egyéni vállalkozó 2017-ben eléri a 12 millió forint bevételt. Felmerült benne, hogy a jövő évben alapít egy betéti társaságot (szintén katást) és megpróbálja megosztani a bevételeit az egyéni vállalkozás és a betéti társaság között. Egyébként 3 helyre számláz, onnan jött össze a 12 millió forint. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Megfelel-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének az új katás bt. alapítása, mivel ezzel egyetlen célja az adó mérséklése, a munkát ugyanaz a személy fogja ellátni. 2. Ha megalapítja a bt.-t, abban ő lesz a kültag, és ő lesz a kisadózó is. Lehet-e a kültag az ügyvezető, a beltag pedig egyfajta „csendestárs”, aki sem a cég irányításában, sem tevékenységében nem vesz részt, így adót sem fizet. 3. Ha megalapítja a bt.-t, mekkora összegű katát kell fizetnie, úgy hogy egyéni vállalkozóként már fizeti az 50 ezer forintot. Köszönöm szépen a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy bt. ügyvezetője jelenleg határozott idejű szerződéssel, mely 2018. 06. hóban jár le, heti 4 órás munkaviszonyban van főállása, a bt. fizeti a havi 25 000 forintot utána mint katás ügyvezető után. Az úr november végével szívműtéten fog átesni és az orvosai nem javasolják, hogy dolgozzon, mert minden megterheléstől óvni kell, a leszázalékolását is javasolják majd. Egyelőre a műtét után táppénzen lesz, ami maximum még 7 hónapig lehetséges, mert a szerződése akkor jár le. 2018. júliustól főállású katássá válik, ha továbbra is táppénzen van, akkor nem kell utána a katát megfizetni. Csak akkor kérheti az orvosi javaslattal a leszázalékolását, ha egy évig táppénzen van? A bt.-nek, ha nincs más alkalmazottja, akkor nem is számlázhat ki semmit? Szakértői, tanácsadói tevékenységet végez a bt., ezért kérdezem? Továbbá a bt. kültagja családtag, de ő 100 százalékos rokkant. Ő végezhet-e munkát a bt.-ben, vagy lehet-e ő a bt. új ügyvezetője?
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben kérem az állásfoglalását. Egy katás bt. beltagja és kültagja is ügyvezetésre jogosult. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el. A kültag a bt. kisadózóként bejelentett tagja. Mivel egyéni vállalkozóként biztosított, így a bt. 25 ezer forintos tételes adót fizet utána. A beltag EU-s országban biztosított. Erről A1-es igazolással rendelkezik. A kérdésem az, hogy be kell-e jelenteni a beltagot is kisadózóként? Ha a kültag lenne egyedül ügyvezetésre jogosult, akkor az hogyan befolyásolná a beltag kisadózóként történő bejelentési kötelezettségét? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol jelenleg a beltag személyes közreműködésre kötelezett és a vezető tisztségviselő is (ügyezető), aki után fizeti a bt. a katát. (Nem főállású, mert 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik.) Változna az ügyvezető személye, aki személyes közreműködésre kötelezett és ügyvezető is lenne, főállású katás lenne, 50 ezer forint/hó katafizetéssel. A bt. bevétele olyan tevékenységből is származik, amit a kültag látna el, például könyvelés. Mérlegképes regisztrációra szükség van a cég által kiszámlázott bevételhez? Lehetséges-e, hogy a kültag ezt a tevékenységet 0 forint megbízási díjért vállalja el? A bt. bevétele és nyeresége teljes egészében a beltag jövedelme lenne. Mivel családi vállalkozásról van szó, ez nem jelent problémát. Kérdés az, hogy havi 1 fő utáni kata fizetésével (50 ezer forint lenne) cirka havi 250 ezer forint bevétel utáni járulék-adó rendezett lenne? Ha már 2 fő után kell katát fizetni, az már nem éri meg a vállalkozásnak, illetve a kültag nem vállalhat keresőtevékenységet (összeférhetetlenségi szabályozás miatt). Ha november 1-jétől szeretnék a módosítást, akkor a NAV-hoz milyen nyomtatványon meddig kell azt bejelenteni? Ha november 15-étől változik az ügyvezető személye, akkor novemberben hogyan kell fizetni a katát? Lehetséges-e, hogy valaki jövedelem nélkül, ingyenesen végezzen tevékenységet a bt.-ben, amelynek nem tagja? Válaszát előre is köszönöm! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja a kisadózó, az 50 000 Ft/hó adót megfizeti. A beltag eddig egyetemi nappali hallgató volt, 2017. 09. 27-ével megszűnt a hallgatói jogviszonya. Kérdésem, hogy ebben az esetben a beltagnak a minimálbér szerinti járulékot kell megfizetni? Vagy őt is kisadózóra be kell jelenteni? A beltagnak nem lesz máshol biztosítása. Köszönettel: Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték