2541 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. feladata, hogy a városban megjelenő heti újságot előállítsa. Ebbe beletartozik a cikkek megírása, valamint a hirdetési munkavégzés is. Az újságot egy megbízott cég – nyomda – előállítja. Helyes-e, ha a nyomda munkálatait az 52. számlaosztályba könyveljük? Az újságot ingyen kapják a városi lakók, de a környékbeli települések önkormányzatai vásárolni is szoktak belőle, hogy ők majd a saját településükön terjesszék. Kérdésem, hogy ebben az esetben az értékesített újságokat hogyan kell könyvelni? Az előállíttatáskor még nem tudni, hogy melyik önkormányzat, mennyi darabot kíván vásárolni. Ezeket az újságokat (amiket értékesítünk) máshogy kell könyvelni, esetleg utólag kell átkönyvelni őket? Az újság értékesítését milyen tevékenységi kör alatt lehet végezni? Esetleg elegendő a kft. társasági szerződésében szereplő folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységi kör? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tagi kölcsönből lehet-e tőkét emelni? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell könyvelni? Milyen papírok, dokumentumok kellhetnek az ügyvédnek? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy évvel ezelőtt megvásárolta egy magánszemély buszának üzembentartói jogát határozatlan időtartamra. Egy év után úgy döntött a társaság, hogy nem kívánja tovább használni a buszt, visszaadja azt a magánszemélynek. Kérdés, hogy az üzembentartói jogot miként vezetem ki az inmateriális javak közül? Értékcsökkenést már számoltunk el utána. Kell ehhez valamilyen dokumentum?

Kérdés

Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület cél szerinti tevékenységéhez nyújtott tao-támogatásként kapott támogatást hogyan számolja el az egyesület beruházási célra felhasznált, illetve utánpótlás-nevelés vagy személyi jellegű célra felhasznált összeg esetében? Amennyiben az év végéig nem használja fel a támogatást, helyes áthúzódó tételként kezelni azt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagi kölcsön apportálásával szeretne jegyzett tőkét emelni. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet érint-e illetékfizetési kötelezettséget, illetve, hogy egy későbbi megszüntetés esetén az így megemelt jegyzett tőke rész adómentesen vehető-e ki a cégből? Az ügylet könyvelése helyes-e az alábbi módon: T 476 tagi kölcsön K 479 alapítókkal szembeni r.l.köt. a társasági szerződés módosításakor T 479 alapítókkal sz.r.l.k. K 411 jegyzett tőke a cégbírósági bejegyzéskor A tőkeemeléshez az ügyvédnek szüksége lenne egy közbenső mérlegre a módosítás dátumával, 09.18-ával. Ilyen esetben például az ügyvezető időarányos kivétjét, illetve az azt terhelő járulékokat is könyvelni kell? A banktól kérni kell egy kivonatot 09.18-ai dátumra, és azt is könyvelni kell? Ha a számviteli politika szerint az értékcsökkenés elszámolása negyedévente történik, el kell-e számolni az időarányos értékcsökkenést 09.18-áig? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: Egyszeres könyvelést, pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó 2015. március hónapban a 2014. évi elszámolás után – tanulók foglalkoztatása miatt – a folyószámláján többletként jelentkező szakképzési hozzájárulást visszaigényelte. A visszaigényelt és a bankszámlára visszakapott összeget a pénztárkönyvbe az értékesítés nettó árbevételeként, vagy az eredménybe nem számító bevételbe kell könyvelni? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! 2015. 08. 03-án a NAV-nál bejelentett egyéni ügyvédi iroda a "Társasági adó hatálya alá tartozom" rovatot jelölte be. Kettős könyvvitel szerint kell-e könyvelni, mert számomra ebből az derül ki?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az egyéni vállalkozó éves adóbevallásában leadózott jövedelmét (vállalkozói osztalékát) és annak közterheit a pénztárkönyvben hogyan kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Társaságunk egy másik társaságban lévő részesedését értékesíti. Ellenértékként a jövőbeni bevételek (a következő 7 év) meghatározott százalékára (10 %) tartunk igényt, évenkénti elszámolással. A szerződés mellékletét képezik a pesszimista és optimista bevétel becslésére vonatkozó számítások. Kérdésem az, hogy ilyen esetben az üzletrész-értékesítés ellenértékeként milyen összeget szerepeltessek a könyveinkben? (Fix összeg nincs meghatározva, csupán a leendő bevétel 10 %-a van kikötve). Köszönöm válaszát!

Kérdés

A kft. vállalta, hogy fizeti az alkalmazottja után a 31 500 forintos önkéntes egészségpénztári befizetést, előre fizetéssel. Ezt január 03-án meg is tette 01., 02., 03. hónap megjelöléssel. A szabály szerint ez havonta be lett jelentve a 08-as bevalláson. A 2. negyedévben is havonta lett jelentve, de a fizetést elmulasztotta a cég. Még július hónapban is megtörtént a lejelentés. Augusztus hónapot kell most leadni, és most kiderült, hogy szeptember 1-jén küldte el a cég a háromszor 31 500 forintot az egészségpénztárba, július, augusztus, szeptember megjelöléssel. Kérdés: mi a teendője a könyvelőnek a 08-as bevallásokkal? Hatszor fizetett a cég, és hétszer már bevallottuk. A havi bevallások elküldésekor nem áll rendelkezésre a banki kivonat, hogy ellenőrizzük az utalást. Ha módositani kell a 4., 5., 6., hónapot a bérszámfejtésben, ki kell törölni és újra elkészíteni, önellenőrizni? Vagy elegendő figyelembe venni az utalások és a bevallások számát? Mi a legegyszerűbb szabályos megoldás?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tagi jogviszonyban, amikor a tag bért nem vesz ki, csak a járulékokat fizetik meg utána, a levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot hova kell könyvelni? A 471-es főkönyvre kerül rá, mint levont bérjárulék, de hova kell onnan könyvelni (mivel nem lesz kifizetve nettó bér)? Esetleg 8-ra adóalap-növelő tételként el lehet vinni? Nem szeretnénk, ha a 471 -es főkönyvön halmozódna ez a járulék. Várom válaszukat.

Kérdés

Kft.-nk éves bevétele kb. 3 millió forint körül mozog. Van-e valamilyen buktatója, ha úgy döntünk, hogy bt.-vé alakulunk? A bt. könyvelését tekintve egyszerűbbnek ítélhető, mint a kft. könyvelése, valamint nem kell figyelni a saját és a jegyzett tőke viszonyát. A bt. könyvelését illetően a könyvelés azon időpontban zajlik, amikor pénzhez jut, vagy pénzt ad ki a társaság? Kötelező jelleggel kettős könyvvezetésű? Átalakulás buktatói, melyre kiemelten figyelni kell? Köszönettel várva válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft. külföldi partnert bízott meg, termelő gép áttelepítési munkálatainak elvégzésével. A gépet egy másik telephelyre telepítették át. (Az alapítás-átszervezés költségeit az eredmény terhére költségként számoljuk el a felmerülés évében.) A külföldi partner munkavállalójának a kft. szállást foglalt a munka idejére. A szolgáltatás a kft. nevére szóló számla alapján • társasági adó tekintetében elismert költségnek tekinthető-e, • az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e, • számviteli elszámolása mely számlaosztályban történjen, • terheli-e a kifizetőt személyijövedelemadó-, vagy egyéb járulékfizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Napelemes rendszer

Pölöskei Pálné

adószakértő

Külföldi munkavégzés szja-tervezet

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink