Könyvelési tudnivalók a behajtási költségátalányról

Megosztás Tetszik

Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket – írja a LeitnerLeitner adózási blogjában Siklós Márta.

A behajtási költségátalány összege továbbra is 40 euró marad, melyre azok a vállalkozók jogosultak, akiknek számláját késedelmesen fizeti ki üzleti partnerük. Ezt az összeget minden késedelmes teljesítés után jogukban áll követelni, de csak a késedelem bekövetkezésétől számított 1 éven belül. Az 1 éves határidő abszolút elévülésnek tekintendő, ennek letelte után a követelés nem érvényesíthető.

Ugyanakkor a 2016. március 24-e után létrejött kereskedelmi ügyletek kapcsán a késedelembe eső kötelezettnek csak abban az esetben kell a behajtási költségátalányt kötelezettségként kimutatniuk – és ezzel egyidejűleg ráfordításként lekönyvelniük – a könyveikben, amennyiben erre vonatkozóan konkrét felszólítást kaptak a jogosulttól.

A törvény kihirdetését megelőzően bekövetkezett fizetési késedelmek miatti behajtási költségátalány összegeket, ha azokat a korábbi években könyvelték már, de még nem fizették meg, az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni – kivéve, ha ezt a jogosult a kötelezettől kifejezetten követelte.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a törvény kihirdetését megelőzően már elkészítették a 2015-ös beszámolójukat, elég csak 2016-ban kivezetniük a behajtási költségátalányt a könyveikből, emiatt önellenőrzési kötelezettségük nem keletkezik.

Azok azonban, akik a törvény kihirdetését követően készítik el a beszámolójukat, már a 2015-ös beszámoló elkészítése során figyelembe vehetik a változást. Azaz a korábban bekönyvelt behajtási költségátalány összegeket az egyéb bevétellel szemben akár most is kivezethetik a könyveikből.

Ez viszont társasági adófizetési kötelezettséget okozhat, és lehetnek olyan esetek, ahol befolyásolhatja a 2015. december 20-áig teljesített társasági adó feltöltési kötelezettséget is. Ugyanis akkor a vállalkozások számára még nem volt ismert ez az új törvényi előírás, így a behajtási költségátalány egyéb bevételként történő elszámolásával és az ezzel összefüggő adófizetési kötelezettséggel sem számolhattak. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezések nem tartalmaznak arra vonatkozó szabályokat, hogy ilyen esetben kell-e mulasztási bírságot fizetni, vagy ez alól felmentést kapnak az érintettek.

A vállalkozások azon csoportjának, amelyek a korábbi szabályokat nem követték, és így nem mutattak ki a mérlegükben (könyvviteli nyilvántartásaikban) behajtási költségátalány miatti kötelezettségeket, értelemszerűen nincs teendőjük.

Olvassa el a témában közölt korábbi cikkünket is!