További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bírsággal fenyeget a NAV: be kell jelenteni, ha a könyvelőnél vannak az iratok?

  • adozona.hu
3

Minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépen van meg a könyvelése az adóhatóság kialakulóban lévő gyakorlata és az azt megerősítő írásbeli álláspontja szerint – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete. Álláspontja szerint a kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint 1995-től a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat is – a könyvelés, a feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, de az adóhatóság felhívására azt három munkanapon belül be kell mutatni. Ez alapján a vállalkozások és a könyvelőik eddig azt gondolhatták, hogy amennyiben az adózással kapcsolatos iratok őrzési helyét bejelentették az adóhatóságnak, akkor minden elvárást szabályosan teljesítettek.

A mikrovállalkozásokat jellemzően külső könyvelőirodák könyvelik, ők készítik el a bevallásaikat. A vállalkozások bejelentették az adóhatóságnak, hogy kit bíztak, hatalmaztak meg ezzel. Az Adótanácsadók Egyesületének nincs tudomása arról, hogy az adóhatóság a korábbi ellenőrzések során kifogásolta volna, hogy a könyvelési állomány, egyes nyilvántartások, a bevallások a könyvelőnél találhatók, és hogy ez külön nincs bejelentve az adóhatósághoz.

Most azonban a könyvelők meglepetéssel és értetlenül fogadták, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során a külső könyvelőt alkalmazó vállalkozónál kifogásolja, hogy nem jelentette be az iratőrzés helyeként a könyvelőiroda címét. Az adóellenőrök mulasztási bírságot helyeztek kilátásba, ha ezt haladéktalanul nem pótolja a cég. Ezt azzal indokolták, hogy az elektronikusan könyvelt bizonylatok – a könyvelés – csak a könyvelő számítógépén találhatók meg.

Ez nemcsak egyszeri revizori túlkapás, ugyanis az Adótanácsadók Egyesülete kérdésére a NAV illetékes felső vezetője írásban megerősítette, hogy valóban be kell jelenteni a könyvelő irodát is, mint iratmegőrzési helyet, mert a könyvelés ott található meg. Tette ezt annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül ettől eltérő volt a kialakult – és jól működő – gyakorlat, és a vállalkozások korábban semmilyen formában nem kaptak tájékoztatást, információt, hogy a könyvelő irodát ezen ok miatt be kell jelenteni az iratőrzés helyeként.

A kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti – szögezi le közleményében az Adótanácsadók Egyesülete. Ráadásul úgy, hogy ha ennek eleget kíván tenni a vállalkozás, és szeretné bejelenteni a könyvelője irodáját, mint a könyvelési állomány iratőrzési helyét, újabb problémákkal szembesül. Ugyanis a jelenlegi adatmódosító lapon erre nincs egyértelműen értelmezhető lehetőség. Várható, hogy a következő revízióknál vagy a könyvelőnél fognak mindent keresni – a bizonylatokat is és a könyvelési állományt is –, holott a bizonylat iratőrzési helyként nincs bejelentve, vagy a vállalkozásnál keresik az elektronikus könyvelési állományt is, pedig az csak a könyvelőnél található meg.

Az Adótanácsadók Egyesülete indokolatlannak és felesleges, újabb bürokratikus tehernek ítéli a dupla bejelentés megkövetelését és az elmúlt 20 év egyébként jól működő gyakorlatának megváltoztatását.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (3)

QUO VADIS

... vannak ügyfeleink akinek 20 éve könyvelünk, ha az irodánk lenne az "iratőrzési" hely, akkor egy hangár is kevés lenne irattárnak... mely időszak anyagainak "iratőrzését" kellene bejelenteni és ami nagyon fontos
HOGYAN? Nem találtam meg... pontosan mikor is változott ez ügyben az Art.?

NobilisPéter

Számomra rengeteg jogi és technikai kérdést felvet a probléma.
Ha ugyanis a vállalkozásoknak székhely nyilatkozattal kell rendelkezniük a székhely tulajdonosától, akkor az iratok őrzésére is engedéllyel kell majd rendelkezniük az ingatlan tulajdonosától (gondoljunk csak a magán könyvelőkre, illetve az irodaházakban működő könyvelőirodákra...)
Maga a könyvelés pedig lehet külső adathordozón, ami pedig épp ott van, ahol én is vagyok, tehát ez sem megfogható.
Másrészt korábban a NAV rendszer csak egy iratőrzési címmel dolgozott, ha újat jelentetünk be, akkor az előzőt automatikusan törölte. Szóval ha a könyvelő címét bejelentjük, akkor a vállalkozás székhelye automatikusan törlődik??? Az sem jó...
Valószínűleg egy olyan korábbi időszakra vonatkozó átfogó ellenőrzés lehetett, amikor a könyvelő és az adózó folyamatosan egymásra mutogattak a számlák/nyilvántartások ügyében és ezt elégelték meg a revizorok...

krizimaniko

Azt a nagyon okos NAV-ost arról is megkérdezném, hogy milyen címet jelentsen be az, akinek pénztárgépe van. Ugyanis arról az adatokat elektronikusan a NAV őrzi. Akkor most jelentsük be a NAV-ot is iratőrzési helynek? No de melyik címmel?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jogász munkakör ügyvédnél

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Önellenőrzés

Lepsényi Mária

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X