Kamatkedvezmény: kell-e adót fizetni?

Megosztás Tetszik

Nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében bármely cég, szervezet, magánszemély is adhat kölcsönt bárkinek. Milyen adószabályok vonatkoznak az ilyen ügyletekre?

Üzletszerű hitelezést szigorú szabályok szerint csak hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások folytathatnak, de a magánszemélyeknek lehetnek más személyekkel szemben is tartozásai. A polgári jog (a Ptk.) szabályai szerint például cégek, szervezetek, önkormányzatok is adhatnak munkavállalóknak vagy más magánszemélyeknek kölcsönt, elismerhetnek adósságot, amelynek összegére, lejáratára nézve nincs jogszabályi korlátozás.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint azt a vagyoni értéket – kapott hitelt, kölcsönt, elismert tartozást –, amelyet a magánszemély köteles visszaszolgáltatni, megfizetni, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis nem kell adót fizetni [Szja tv. 7. § (1) bekezdés c) pont].

Ugyanakkor, ha a kifizető (például a munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani (Szja tv. 72. §).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mely jogcímeken és feltételekkel fennálló követelések esetén nem kell kamatkedvezményt megállapítani!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.