Kártérítés úti baleset esetén

Megosztás Tetszik

Kerékpáros úti baleset esetén kell-e a munkáltatónak kártérítést fizetnie abban az esetben, ha a munkavállalót nem lett keresőképtelen, de a biciklije megsérült? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzott: egy dolgozónkat biciklivel a munkából hazafelé menet baleset érte. Elé lépett a bicikliúton egy külföldi turista, a kerékpáros elesett, és több helyen zúzódást szenvedett. A kerékpárban mintegy 50 ezer forintos kára keletkezett. A helyszínen egy arra járó, szolgálaton kívüli mentős ellátta a sérüléseit. Másnap orvosi vizsgálaton volt, de nem vették táppénzes állományba, illetve rendőrségi bejelentés/feljelentés sem történt. Baleseti jegyzőkönyvek, határozatok készültek. A biciklikárral kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: A munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a bicikliben keletkezett javítás költségeit? Ha megegyezik a munkavállalóval, hogy kifizeti, ezt számla ellenében adómentesen megteheti? A dolgozó külföldön vásárolt sebkezelő gyógyszereit adómentesen kifizetheti-e a munkáltató? Megegyezés nélkül milyen hivatalos útja van a munkavállalói igény érvényesítésének, ha a kárt okozó személy ismeretlen?

A válasz a következő: elsőnek azt kell megvizsgálni, hogy a munkáltatót terheli-e felelősség a bekövetkezett balesetért. Ezt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései tükrében tudjuk megítélni. Nézzük mit is mond az Mt.!

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

♦  a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy
♦  a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A munkavállaló a törvény 53. §-ában foglaltak szerinti más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.

A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A leírásából nem derül ki ugyan, hogy milyen munkakörben dolgozik a munkavállaló, ám a fenti törvényszövegből egyértelmű, hogy a munkáltató kizárólag olyan kár megtérítéséért lehet felelős, amellyel számolhatott, azaz, amelyet előre láthatott, és megakadályozhatott volna. Ilyennek minősül például az a körülmény, hogy a megfelelő takarítás elmaradása miatt a gyári munkás a padlón elcsúszik. Az Ön kérdésében felvetett eset a munkáltató ellenőrzési körébe ugyanakkor nem tartozik bele, így azért nem terheli felelősség.

Ettől függetlenül a munkáltató megtérítheti a munkavállaló felmerült költségét, de annak jogcíme nem lehet kártérítés. Kártérítés jogcímen ugyanis akkor fizethető pénzösszeg, ha valaki egy másik személynek jogellenesen kárt okoz. Ilyen azonban itt nem történt.