A biztosítottnak, volt biztosítottnak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, reá vonatkozó biztosítási jogviszonyai megismerésére több eljárás keretén belül nyílik lehetősége. Az erre irányuló igények, ügyek elbírálására az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalok, illetve ezen hivatalok kerületi/járási hivatalai rendelkeznek hatáskörrel.
Tisztelt Szakértő! Új bt.-ben 2 beltag, 1 kültag van, mindhárman ügyvezetők, rendelkeznek 36 órás munkaviszonnyal. A bt.-ben személyesen közreműködnének a munkában is. Helyesen gondolom, hogy a társasági szerződés aláírása előtt 1041 be kell adnom a 1452 jogviszonyt, viszont a megbízásos jogviszonyt 1202 az ügyvezetésre tekintettel csak akkor kell jelentenem, ha a díjazás meghaladja a minimálbér 30%-át, vagy mindkét jogviszonyt le kell jelenteni, függetlenül a kifizetésektől? Köszönettel: Ibolya
Tisztelt Szakértő! A magánszemély kismama a szülés pillanatában valamivel több, mint egy év jogviszonnyal fog rendelkezni, de ez alatt az év alatt 4 hónapig megbízással, 8 hónapig munkaviszonyban állt. A csed-jogosultság megállapításánál összeadódik-e a két jogviszonyban töltött biztosítási idő, ha egymást követték? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Széles Imre! Nagyon köszönöm a válaszát, de még nem teljesen értem. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a munkaviszonyát, a munkahelyről ment csedre, gyedre, jelenleg is azon van. A fiatal gazda pályázatban vállalta, hogy főállásúként is fogja folytatni a vállalkozást. Most 2018. 01. 01-től kell neki főállásúnak lenni, ezért jelentkezett be a katába 2018. 01. 01-től. Még hogy halmozódjanak az események, szeptemberben várja a második gyermeket. Innentől már nem tudom, mi lenne a helyes megoldás. Előre is köszönöm a segítségét, üdvözlettel : Kutasi G.
2015-től működő fiatal gazda egyéni vállalkozó munkaviszonnyal rendelkezik 36 órát meghaladóan, így vállalkozását másodállásban folytatta 2018. 01. 01-ig, mert innentől kötelező főállásban végezni a vállalkozást. 2017 novemberében megszületett az első gyermeke, a munkahelytől rendezték a csedet, gyedet, ami még jelenleg is tart, de 2018. 01. 01-től katás főállású vállalkozóként fizeti az 50 000 forintot. Olyan tanácsokkal látták el, hogy ha nem érkezik pénz a vállalkozásba, akkor be lehet jelenteni, hogy gyeden van, és nem kell megfizetni az 50 000 forintot. Eddig háromszor jelentette be, hogy gyeden van. Közben még ráadásul terhes és októberben várja a második gyerekét. Számomra ez annyira zavaros 2017. novembertől, hogy a sok esemény bekövetkezése miatt szeretnék segítséget kérni. Előre is köszönöm, üdvözlettel: Kutasi G.
Az anyuka heti 40 órás munkaviszonya megszűnt 06. 28-án. A munkaviszony mellett családi gazdálkodó is, már több éve. 06. 29-től gyet-en van három tíz év alatti gyermekével. 06. 29-étől főállású őstermelőnek minősül-e, ha igen, kell-e maga után járulékot fizetni az előző év bevétele alapján, természetesen a családi gazdaság termelő tevékenységét folytatja.
Tisztelt Szakértő! Állapotos kismama többes jogviszonyban biztosított. Táppénzes állományban azt a munkakörét, ami nem veszélyezteti az állapotát, el tudja-e látni továbbra is, s ha igen, erről kell-e orvosi igazolás? Ha mindkét jogviszonyában táppénzben részesül, akkor azt mindkét helyen külön-külön kell kezdeményezni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője – aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat – katás egyéni vállalkozó is lett. Azt szeretné a cég, hogy jelentsem ki az ügyvezetőt a kft.-ből. Ezt gondolom, nem tehetem meg. Milyen jogviszonyba jelentsem át, hogy a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, ne kelljen adót és járulékot fizetni utána? Válaszát előre is köszönöm!
Jól ismert szabály, hogy a nyugdíjazás érdekében az igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a vonatkozó szabályokat, kiderül, jó néhány biztosítási jogviszony megléte nem szerepel a „tiltólistán”.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol az ügyvezető 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Az ügyvezetés mellett ő fogja személyesen ellátni a bevételszerző tevékenységet is, vagyis az üzletben történő értékesítés is az ő feladata. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben elláthatná-e az ügyvezetést és a bolti eladói tevékenységet, amennyiben a garantált bérminimum után megfizeti a járulékot? Vagy kell neki külön jogviszony az ügyvezetéshez és a bevételszerző tevékenységhez? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Emiatt esetleg kellene a társasági szerződést módosítani? Köszönjük a segítséget!! üdv: CsÉva
Tisztelt Szakértő! A kft. tagja (nem ügyvezető) egyben katás egyéni vállalkozó és megfizeti havonta az 50 000 Ft tételes adót. Milyen jogviszonyban dolgozhat alkalomszerűen egy-egy napot a kft.-ben? Dolgozhat-e például alkalmi munkavállalóként? Keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége a kft.-nek az alkalmi munkavállalói, illetve a megbízási díj közterhein kívül? Tisztelettel: Tulogdi Mária
A diákok különböző jogviszonyokban való foglalkoztatása elég gyakori. Ezek típusaira más-más szabályok és eltérő közteherfizetési előírások vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásnál, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés, illetve hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Adott egy magánszemély, aki egy kft.-ben ügyvezető tulajdonos. Az ügyvezetést heti 40 órás munkaviszonyban látja el. Ez a magánszemély létrehozott egy családi gazdaságot, melynek vezetőjeként élethivatásszerűen végzi a tevékenységét. A családi gazdaság alapításakor nyilatkozott, hogy őstermelőként nem minősül biztosítottnak, mivel munkaviszony jogcímén már biztosított. A családi gazdaságban még kettő tag van. A családi gazdaság szerződésében ők is vállalták, hogy személyesen közreműködnek vagy megbeszélés szerint folyamatosan közreműködnek a gazdaság valamennyi fázisában. Ezen tagoknak is van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Kérdésem az, hogy működhet-e a családi gazdaságban a családi gazdaság vezetője nem főállású őstermelőként, nem biztosított őstermelőként? Ha lenyilatkozta a többi tag is, hogy személyesen közreműködik a családi gazdaságban, akkor ezt valamilyen jogviszonyban kell tennie vagy elég a nyilatkozat? Ha nem állnak semmilyen jogviszonyban a tagok a családi gazdaságban, hanem csak a személyes közreműködésre tett nyilatkozatuk van, akkor lehet a bevételeket és a költségeket jelen esetben háromfelé osztani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az Ügyvezető jogviszony 1. című kérdésemhez kapcsolódóan pontosítok, mivel félreértelmezhető volt. Az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében látja el a tag (biztosított jogviszonykódja:1451), és a pályázat beadása előtt a társasági szerződés szerint is megbízási jogviszony keretében végzi a vezető tisztségviselő (azóta is). Viszont a szaktanácsadási pályázat beadása érdekében munkaviszony keretében (heti 40 órában) végzi a szaktanácsadási munkákat, mivel az ügyvezető egyben mezőgazdasági szaktanácsadó is. A fontos megjegyezni bekezdésben elírás történt, helyesen: Fontos megjegyezni, hogy a szaktanácsadó szervezet (azaz a kft.-nk) a támogatott szaktanácsadási szolgáltatás nyújtásához szaktanácsadókat (így az ügyvezetőt is) kizárólag munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztathatja a projekt megvalósítása során. Ezt írja elő a pályázati felhívás a projekt megvalósítására, viszont a pályázat beadásánál csak munkaviszonyban foglalkoztatott szaktanácsadóra lehetett támogatási igényt beadni. Ezért kellett változást eszközölni. A fentiek elolvasása után milyen megoldást javasolt volna a pályázat beadásakor és jelen helyzetben, hogyha igénybe akarjuk venni a támogatást az ügyvezetőre is, mivel a szaktanácsadóhoz kapcsolódó költségeket (bér, járulék és egyéb költségek) így tudjuk elszámolni a felhívás alapján? Várom szíves válaszát, illetve az előző levelemben foglalt kérdésekre is! Előre is köszönöm, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm "Ügyvezető jogviszonya" címmel feltett kérdésemre a válaszát. Akkor tehát abban az esetben, ha az ügyvezető személyesen is közreműködik, tagja is a vállalkozásnak, és ezért két jogviszonya is fennáll, egyik jogviszony alapján be kell fizetni a járulékokat a minimálbér 112,5 százaléka után, illetve másik jogviszony alapján a minimálbér (legalább) 30 százaléka után is? Szja-előleget kell-e fizetni, illetve számfejteni, vagy csak a tb-közterheket kell megfizetni? A 1708-as nyomtatványon az első jogviszony nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a második jogviszony önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vagy mindkettő nem önálló? Illetve be kell-e jelenteni a NAV felé mindkét jogviszonyt, a társas vállalkozóit és a megbízásit is, vagy csak a társas vállalkozói jogviszonyt? Köszönöm válaszát!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték