Tisztelt Szakértő! Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője – aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat – katás egyéni vállalkozó is lett. Azt szeretné a cég, hogy jelentsem ki az ügyvezetőt a kft.-ből. Ezt gondolom, nem tehetem meg. Milyen jogviszonyba jelentsem át, hogy a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, ne kelljen adót és járulékot fizetni utána? Válaszát előre is köszönöm!
Jól ismert szabály, hogy a nyugdíjazás érdekében az igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a vonatkozó szabályokat, kiderül, jó néhány biztosítási jogviszony megléte nem szerepel a „tiltólistán”.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol az ügyvezető 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Az ügyvezetés mellett ő fogja személyesen ellátni a bevételszerző tevékenységet is, vagyis az üzletben történő értékesítés is az ő feladata. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben elláthatná-e az ügyvezetést és a bolti eladói tevékenységet, amennyiben a garantált bérminimum után megfizeti a járulékot? Vagy kell neki külön jogviszony az ügyvezetéshez és a bevételszerző tevékenységhez? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Emiatt esetleg kellene a társasági szerződést módosítani? Köszönjük a segítséget!! üdv: CsÉva
Tisztelt Szakértő! A kft. tagja (nem ügyvezető) egyben katás egyéni vállalkozó és megfizeti havonta az 50 000 Ft tételes adót. Milyen jogviszonyban dolgozhat alkalomszerűen egy-egy napot a kft.-ben? Dolgozhat-e például alkalmi munkavállalóként? Keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége a kft.-nek az alkalmi munkavállalói, illetve a megbízási díj közterhein kívül? Tisztelettel: Tulogdi Mária
A diákok különböző jogviszonyokban való foglalkoztatása elég gyakori. Ezek típusaira más-más szabályok és eltérő közteherfizetési előírások vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásnál, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés, illetve hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Adott egy magánszemély, aki egy kft.-ben ügyvezető tulajdonos. Az ügyvezetést heti 40 órás munkaviszonyban látja el. Ez a magánszemély létrehozott egy családi gazdaságot, melynek vezetőjeként élethivatásszerűen végzi a tevékenységét. A családi gazdaság alapításakor nyilatkozott, hogy őstermelőként nem minősül biztosítottnak, mivel munkaviszony jogcímén már biztosított. A családi gazdaságban még kettő tag van. A családi gazdaság szerződésében ők is vállalták, hogy személyesen közreműködnek vagy megbeszélés szerint folyamatosan közreműködnek a gazdaság valamennyi fázisában. Ezen tagoknak is van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Kérdésem az, hogy működhet-e a családi gazdaságban a családi gazdaság vezetője nem főállású őstermelőként, nem biztosított őstermelőként? Ha lenyilatkozta a többi tag is, hogy személyesen közreműködik a családi gazdaságban, akkor ezt valamilyen jogviszonyban kell tennie vagy elég a nyilatkozat? Ha nem állnak semmilyen jogviszonyban a tagok a családi gazdaságban, hanem csak a személyes közreműködésre tett nyilatkozatuk van, akkor lehet a bevételeket és a költségeket jelen esetben háromfelé osztani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az Ügyvezető jogviszony 1. című kérdésemhez kapcsolódóan pontosítok, mivel félreértelmezhető volt. Az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében látja el a tag (biztosított jogviszonykódja:1451), és a pályázat beadása előtt a társasági szerződés szerint is megbízási jogviszony keretében végzi a vezető tisztségviselő (azóta is). Viszont a szaktanácsadási pályázat beadása érdekében munkaviszony keretében (heti 40 órában) végzi a szaktanácsadási munkákat, mivel az ügyvezető egyben mezőgazdasági szaktanácsadó is. A fontos megjegyezni bekezdésben elírás történt, helyesen: Fontos megjegyezni, hogy a szaktanácsadó szervezet (azaz a kft.-nk) a támogatott szaktanácsadási szolgáltatás nyújtásához szaktanácsadókat (így az ügyvezetőt is) kizárólag munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztathatja a projekt megvalósítása során. Ezt írja elő a pályázati felhívás a projekt megvalósítására, viszont a pályázat beadásánál csak munkaviszonyban foglalkoztatott szaktanácsadóra lehetett támogatási igényt beadni. Ezért kellett változást eszközölni. A fentiek elolvasása után milyen megoldást javasolt volna a pályázat beadásakor és jelen helyzetben, hogyha igénybe akarjuk venni a támogatást az ügyvezetőre is, mivel a szaktanácsadóhoz kapcsolódó költségeket (bér, járulék és egyéb költségek) így tudjuk elszámolni a felhívás alapján? Várom szíves válaszát, illetve az előző levelemben foglalt kérdésekre is! Előre is köszönöm, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm "Ügyvezető jogviszonya" címmel feltett kérdésemre a válaszát. Akkor tehát abban az esetben, ha az ügyvezető személyesen is közreműködik, tagja is a vállalkozásnak, és ezért két jogviszonya is fennáll, egyik jogviszony alapján be kell fizetni a járulékokat a minimálbér 112,5 százaléka után, illetve másik jogviszony alapján a minimálbér (legalább) 30 százaléka után is? Szja-előleget kell-e fizetni, illetve számfejteni, vagy csak a tb-közterheket kell megfizetni? A 1708-as nyomtatványon az első jogviszony nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a második jogviszony önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vagy mindkettő nem önálló? Illetve be kell-e jelenteni a NAV felé mindkét jogviszonyt, a társas vállalkozóit és a megbízásit is, vagy csak a társas vállalkozói jogviszonyt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes, nonprofit B. Kft.-ben E. ügyvezető tag 6 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, gyermeknevelési támogatás mellett. Alakult egy új egyszemélyes, M. nonprofit kft. ahol B. nonprofit kft. a tag M. Kft.-ben E. személy megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. A kérdésem az, hogy M. Kft.-ben milyen jogviszonya keletkezik E. személynek? Válaszát köszönve: Kiss Katalin
Bt. nyugdíjas kültagja megbízásban nulla forintért éves szinten munkát végez a bt.-ben (nem folyamatos a munkavégzés, alkalmi kisegítés). Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni, ha nem vesz fel munkabért, mert e családi bt.-ben az ügyvezető után fizetnek 25 000 forint katát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkajogi jogviszonyban állt november 30. napjáig, és december 1-jén nyugdíjasként látná el tevékenységét. Milyen jogviszonyban teheti ezt, és van-e bejelentési kötelezettsége a NAV felé? Válaszát várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. Hivatkozni szeretnék a mai napon a fenti címmel elküldött levelemre. Akkor jól értettem, hogy mondjuk a kft. másik tulajdonosa (akinek van máshol főállású jogviszonya) nem lehet ügyvezető nulla forintos megbízási díjjal? A megoldás pedig lehet az, hogy egy külsős embert alkalmazunk ügyvezetőként O forintért a nem működő kft.-ben? Az ügyfelem pedig lehet főállású katás. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek egy beltagja, és egy kültagja van, a beltag egyben az ügyvezető (cégvezető is). A bt. 2018. januártól a kata alá szeretne tartozni, természetesen az ügyvezető (beltag) megfizetné az 50 ezer forint havi kata költséget. Ugyanezen beltag (ügyvezetőnek) van egy kivás kft.-je is, ahol 50 százalékos tulajdonos, és egyben ő az ügyvezető is. Jelenleg főállású a jogviszonya, és ennek megfelelően fizeti meg a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogyha a bt.-ben megfizeti az 50 ezer katát, akkor vállalhatja-e ingyen a kft.-ben az ügyvezetést? Ha igen, akkor vállalhat-e ingyen az ügyvezetésen kívül más feladatokat is (szoftverfejlesztés)? Ha nem vállalhat igyen más feladatokat, akkor felveheti-e saját magát alkalmi munkaviszonnyal? Vagy eseti megbízási jogviszonnyal a feladatok ellátására? Ezeknek milyen költségei vannak? Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel.
Milyen közterhei lesznek 2018. I. 1-től annak a saját jogú nyugdíjas kft.-tag végelszámolónak és a kft.-jének, ha: 1./ a nyugdíjas kft.-tag ezt a végelszámolói munkát megbízás alapján, díjazás nélkül végzi; 2./ a nyugdíjas kft.-tag díjazás ellenében látja el a végelszámolói tevékenységet? Milyen jogviszonynak számít ez a tevékenység a T1041-es bejelentő lap és a FEOR-szám szempontjából? Kérjük, hogy válaszukat joghelyekkel alátámasztottan szíveskedjenek megküldeni!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Van működő alapítvány, mely magánóvodát működtet. Egy ellenőrzés során felhívta a szakellenőri hivatal (MÁK) az alapítvány figyelmét arra, hogy kell egy külön tagintézményt működtetnie, ugyanis ő csak fenntartó lehet. Az alapítvány közvetlen kezelésében nem állhat óvoda. Az alapítvány hosszú évek óta ebben a formában működött, és eddig egyetlen ellenőrzés sem tárta fel ezt a hiányosságot. Így minden óvodai dolgozó az alapítványhoz van bejelentve, nem pedig az újonnal létrejött (külön adószámmal rendelkező) tagintézményhez. A MÁK elvárása, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezzék a dolgozók jogviszonyát, vagyis hogy átkerüljenek az újonnan létrehozott óvodába. Ilyen esetben a munkáltatónak kell felmondani, hogy megszűnjön a jogviszonyuk az alapítvány adószáma alatt? Itt is érvényes a felmondási idő? Van lehetőség közös megegyezésre vagy bármilyen más megoldásra? Az alapítvány a fenntartó lesz a továbbiakban, így talán jogfolytonos lesz a dolgozók jogviszonya? Végül is nem is történik felmondás, csak átkerül a fenntartó adószáma alól az összes dolgozó a fenntartó működtetésében lévő (de más adószámú) óvodába. Válaszukat előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték