Tisztelt Adózóna! Bt. beltagja csak társas vállalkozóként lehet biztosítva a bt.-ben, vagy munkaviszonyban is állhat? Máshol nem biztosított. Ha lehet munkaviszonyos, ki lenne a munkáltató, és ezt hol kell leszabályozni (társasági szerződés...)? Válaszát előre is köszönöm! Szabóné Tóth Adrienn
Mennyi szochót kell fizetni, ha valakinek több jogviszonya van? Cikkünkben példák bemutatásával ismertetjük az ide vonatkozó szabályokat.
Az egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását és ezzel összefüggésben fennálló kötelezettségeit jelentősen befolyásolja, ha e tevékenysége mellett rendelkezik heti 36 órát elérő jogviszonnyal, esetleg sajátjogú nyugdíjas, vagy éppen nappali tagozaton folytat tanulmányokat. De vajon mi történik akkor, ha ez a fennálló jogviszony valamilyen okból szünetel?
Tisztelt Szakértő!Egy kft tagja, aki a kft-ben mint társas vállalkozó biztosított, másik katás bt kültagjaként (nincs személyes közreműködése) kötelezett-e a 25,illetve 50 ezer forint megfizetésére? Amennyiben nem, nem fog-e fennállni a "be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatás" megsértése? Amennyiben be kell őt is jelenteni a kata alá, 25 vagy 50.ezer forintot kell utána fizetni? A katás bt beltagja, aki nyugdíja, (tehát kiegészítő tevékenységű társas ), után pedig a 25 ezer forintot kell fizetni, nem pedig a 6660 forintot?Köszönöm válaszát: Vörösné Judit
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, ha egy kft. ügyvezetői feladatai külsős személy látja el (nem tag), aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, akkor ebben az esetben kell-e utána valamilyen járulékot fizetni? Valamint milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői feladatokat? A főállására tekintettel kell-e egyáltalán bármilyen megállapodást kötni vele? A társasági szerződés nem tartalmazza, hogy milyen jogviszonyban látja el ügyvezetői teendőit.
A fenti jogszabályi hely sorolja fel azokat az eseteket, amikor a KATA-s tevékenység főállásnak tekintendő, mert nem áll fenn a felsoroltak egyike sem. A felsorolásban nem szerepel a főállású tagsági jogviszony. Ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-ben főállású tag, akkor a KATA-s egyéni vállalkozásában minek tekintendő? A kérdések-válaszok között olvastam egy hasonlót, ahol azt válaszolták, hogy a KATA tekintendő főállásnak, de azokon az előadásokon, amelyeken részt vettem ettől eltérő válaszokat adtak és mindig mást. Az egyik válasz szerint mindkét jogviszonyában főállásúnak kell tekinteni, a másik válasz szerint pedig a tagsági jogviszony főállás, a KATA-s jogviszony pedig nem minősül főállásnak. Az utóbbi válasz biztosan nem megfelelő, mivel a törvény a tagsági jogviszonyt nem említi a jogszabályi felsorolásban. Kérném a segítségüket a fenti kérdésben.
Bt beltagja tagi jogviszonyban bevétel hiányában nem vesz fel tagi jövedelmet, ezért személyi jövedelemadó levonás nincs. A tagi jövedelem 108.000.-Ft után megfizetésre kerülnek az egyéni 10+8,5% és a céget terhelő 27%+1,5% szoc.hj. és szakképz.hj. is. Beleszámít-e teljes mértékben a nyugdíjszámítás alapjába és a szolgálati időbe?
Tisztelt Szakértő! Helyesen jártunk-e el az alábbi jogviszonyok kezelésében:Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is. Az egyéni vállalkozásában fizeti meg a járulékokat, illetve az adót./Rendszeres havi kivét, a törvényi minimumnál magasabb érték után./A társas vállalkozás munkájában személyesen nem vesz részt, az ügyvezetést választott tisztségviselőként (taggyűlési határozat alapján) látja el 0 Ft-ért.Mivel a jövedelme a minimálbér 30%-a alatt van, a társaságnál nem biztosított, a T1041-es bejelentést nem készítettünk, és - az egyébként az alkalmazottak után leadott - 08-as bevallásban sem szerepeltetjük.Köszönettel: László
A társadalombiztosítási rendszeren belül a kötelezettségek jelentős részét a foglalkoztató viseli, éppen ezért fontos, hogy valamennyi élethelyzetben rá tudjunk mutatni a foglalkoztató személyére. Ez egy „átlagos” munkaviszony esetében egyértelmű, de léteznek olyan jogviszonyok is, melyek esetében már nehezebb feladat a foglalkoztató megnevezése.
Érdeklődnék jövőre 20 éves dolgozó leszek a cégnél, ha elküldenek jövőre, kapok végkielégítést?
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül a távmunkát, a bedolgozói jogviszonyt, az egyéni vállalkozás, illetve a társas vállalkozás keretében a tag által végzett tevékenység főbb jellemzőit mutatja be az RSM-DTM legfrissebb blogbejegyzésében
December 31-én lejár a társadalombiztosítási jogviszony rendezésével kapcsolatos moratórium, addig minden érintettnek célszerű rendeznie azt. Ellenkező esetben jövőre fizetnie kell az ellátásért, ráadásul az adóhivatal figyelmét is magára vonhatja. Többen vannak azonban, akiknek biztosítási jogviszonya az OEP nyilvántartási rendszere szerint rendezetlen, noha munkáltatójuk állítólag fizeti utánuk a járulékot. Ők átmeneti biztosítottként megúszhatják a következményeket. Mit kell ehhez tenniük?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték