A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására továbbra is kizárólag azon személyeknél nyílik lehetőség, akik betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a nők nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül jogosultak a nők kedvezményes nyugdíjára, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel.
Tizenötödik éve, hogy a nők részére lehetőség nyílik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is öregségi nyugdíj megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett öregségi nyugdíjjal kapcsolatban a lakosság túlnyomó többsége úgy gondolja, abban a hitben él, hogy 40 év szolgálati idő megszerzése esetén lehet megállapítani a kedvezményes nyugdíjat – ez azonban nem mindig elegendő a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz, ugyanis a vonatkozó szabályozás speciális jogosultsági feltételeket is támaszt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségével azok tudnak élni, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Tudni kell, hogy ez nem feltétlenül egyenlő a meglévő szolgálati idővel, mert nem minden szolgálati idő minősül jogosultsági időnek. Például a gyermekneveléssel töltött idő ugyan beszámít a szolgálati időbe, de utóbbin belül fontos, hogy mennyit tesz ki a munkával szerzett jogosultsági idő.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer évtizedes hagyományai közé tartozik, hogy a biztosítottak a társadalombiztosítási nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül vagy közvetve számos kedvezményben részesülhetnek. A kedvezmények, jogosultságok érvényesítése az alábbi területekre oszthatók: szolgálati idő elismerése, nyugellátásra való jogosultság, nyugellátás összegének megállapítása, járulékfizetés/ellátás folyósítása.
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésével egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az milyen módon befolyásolja a nyugdíjjogszerzést, illetve hátrányos lehet-e a majdani nyugdíjazás során.
Egy pedagógus nők 40 kedvezményes nyugdíjazását kérte, amelyhez július 21-étől fog rendelkezni az előírt jogosultsági idővel. Olvasónk ehhez kapcsolódóan tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, melyeket dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt meg.
Öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani, és e szabálytól eltérően kizárólag a nők részére nyílik lehetőség az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően saját jogú nyugellátás megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként ismert saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltétel csupán a 40 évi jogosultsági idő megszerzése.
Tekintve, hogy Magyarországon kötelező társadalombiztosítási rendszer működik, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akaratától függetlenül biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatott a kötelezettségének bizonyosan eleget tegyen, az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket a jogszabály a foglalkoztató feladatává teszi. De mi történik abban az esetben, ha a szabályos levonás és tájékoztatás, sőt, a bevallás ellenére a foglalkoztató elmulasztja befizetni a járulékot?
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. De mi is az a jogosultsági idő? Mi ismerhető el jogosultsági időként, mennyit kell ebből keresőtevékenységgel lefedni, és melyek azok az időszakok, amelyek nem felelnek meg a jogosultsági idő feltételrendszerének?
Amikor a nyugdíjjogosultsághoz (tehát a nyugdíjkorhatár betöltéséhez vagy a nők kedvezményes nyugellátásához szükséges 40 év jogosultsági idő eléréséhez) viszonylag rövid idő hiányzik, akkor a munkanélkülivé váló személy vagy csődhelyzetbe kerülő vállalkozó számos megoldást sorra vesz: a nyugdíj előtti munkanélküli segélytől, az ápolási díjon át, egészen a nagyszülői gyesig; cikkünkben utóbbi lehetőséget vizsgáljuk meg tüzetesebben.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt saját jogú nyugellátás megállapítására csak a nőknek van lehetőségük. A hétköznapi nevén csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátás jogosultságának azonban szigorú jogszabályi feltételei vannak. Cikkünkben összefoglaltuk a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Mennyivel számíthatnak kevesebb nyugdíjra azok a nők, akik élnek a lehetőséggel, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonuljanak, ahhoz képest, mint ha várnának az öregségi nyugdíjkorhatárig? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sokak előtt ismert, hogy a nők részére lehetőség nyílik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően saját jogú nyugellátás megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként ismert saját jogú öregségi nyugellátásra való általános jogosultsági feltétel csupán a 40 évi jogosultsági idő megszerzése.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték