2009. 03. 31-én megszűnt a munkaviszonyom, a felmondási idő 07. 28-án telt le (a nyugdíjjárulékot vonták), 04. 01-én az új munkahelyemen munkába álltam. Kérdésem: mennyi időt számitanak ebből az időszakból a nyugdíjjogosultsághoz (40 év), tehát a körülbelül 4 hónap itt duplán számít? Köszönöm a választ!
Sokakkal megtörténik, hogy akkor szűnik meg a biztosítási jogviszonyuk, amikor már csak néhány hónap, esetleg év választja el őket a nyugdíjjogosultságtól. Hogy mit célszerű, illetve lehet tenni ebben a helyzetben, az attól is függ, hogy a jogosultsági feltételek melyike „hibádzik”.
A kormány jövőre indítja el a Nők 40+ programot, amellyel elősegíti az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem bíró nők foglalkoztatását, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként fizeti a cég utánam a járulékokat a garantált bérminimum után. Párhuzamosan Németországban is alkalmazásban vagyok, munkaviszonyban. 2016 szeptemberében – öregségi korhatárt elérőként – nyugdíjra vagyok jogosult. Tényleg meg kell szüntetnem a munkaviszonyomat arra az egy napra Németországban, hogy a magyar nyugdíj kiszámítása és a nyugdíj folyósítása megkezdődhessen? A következő napon pedig újra német munkaszerződést köthetek? Furcsa egy szabály, ha így van. 2013 óta dolgozom párhuzamosan Németországban is. A magyar nyugdíj kiszámításakor el fogom veszíteni a német nyugdíjjogosultsági időmet, mert azt a magyar nyugdíjidőmbe fogják beleszámítani? És a német keresetem – ami után nyugdíjjárulékot vontak – is a magyar nyugdíjnál számít? A tényleges német nyugdíjidőm csak a magyar nyugdíj indulása után kezd el gyűlni? Nem látom át a helyzetet, kérem, ha összefoglalná az én esetemre vonatkozó szabályokat, ha lehetne a törvényi hivatkozások feltüntetésével. Talán másoknak is hasznos lenne az információ, hiszen egyre többen dolgozunk az EU-ban. Köszönettel.
Nem elégséges betölteni a nyugdíjkorhatárt, megszerezni az előírt szolgálati, illetve jogosultsági időt – a nyugdíjba menetelnek egyéb feltételei is vannak. Összeszedtük.
Olvasónknak öt éve hiányzik a 40 év jogosultsági időből, amely alapján nyugdíjba mehetne. Vásárolhat-e szolgálati időt? Kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A nyugdíjtörvény módosítást szeretném elérni. Nem tudom, kinek írjak. 58 éves nő vagyok. Egyetem nappali tagozatán tanultam. Ismerem az ide vonatkozó nyugdíjtörvényt. Nem az egyetemi éveket szeretném elismertetni, hanem az egyetem alatti gyermeknevelést. Az egyetem alatt szültem két gyermeket, ellátás nélkül. A törvény alkotó célja az volt,hogy a nők dupla szerepvállalását elismerje. Mivel tett többet az a nő, aki munkaviszony alatt szült két gyereket, otthon volt hat évig és a munkahely visszavárta? Az én esetemre a törvényalkotó nem gondolt. Nem sokan lehetünk az országban.
A hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint özvegyi nyugdíjra az elhunyt jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, és az élettársa szerezhet jogosultságot.
Tisztelt Szakértő! A május 10-én megjelent cikk (Kft.-ügyvezető, egyéni vállalkozó és őstermelő egyben?) alapján kérdezem: mikor számít az őstermelői igazolvánnyal rendelkezés jogosultsági időnek? Pontosítva, 1977-től volt folyamatos munkaviszonyom 2015. 03. 17-éig. Jelenleg családi őstermelői igazolvánnyal rendelkezem, de ezen a jogcímen nem fizetek tb-t és egyéb járulékot.
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy a táppénzen töltött időszak beleszámít-e a nőknél a 40 év kedvezményes jogosultsági időbe? A táppénzes állomány alatt és előtte is folyamatos munkaviszonyban álltam.
Keresőtevékenység, munkanélküli ellátás, gyermeknevelés, betegápolás: mi, hogyan számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges jogosultsági időbe?
A 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjas nőkkel kapcsolatban sok kérdést kaptunk a tb- besorolásukra, továbbá a keresőtevékenység melletti járulékfizetésükre vonatkozóan. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Negyven év jogosultsági idővel a férfiak is, egészségkárosító munka, továbbá a munkaképesség jelentős csökkentése esetén mindenki mehessen nyugdíjba – indítványozzák az MSZP országgyűlési képviselői az Alaptörvényt módosító javaslatukban.
Az idei évben kizárólag az 1953. előtt születettek szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltés alapján, a születési évüknek megfelelően. Rajtuk kívül csak azok a nők mehetnek öregségi nyugdíjba, akik rendelkeznek a 40 év jogosultsági idővel.
Perre vitte nyugdíjazási ügyét egy nő, mert szerinte a társadalombiztosítási határozatban a szolgálati időnél nem vették figyelembe két ledolgozott évét. A munkaügyi bíróság neki adott igazat, de végül az ügy a Kúriánál kötött ki.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték