Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok, jelenleg cseden, és nem folytatom a vállalkozói tevékenységemet. Gyermekem 2016. 04. 13-án született. Úgy tűnik, hogy lenne egy megrendelésem, csak nem tudom, elvállalhatom-e? Mennyit dolgozhatok és mikortól úgy, hogy az ellátásom megmaradjon? Mikortól kell járulékot fizetnem? Köszönöm.
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó egy kft.-nél munkaviszonyban munkát vállalna. Hogyan alakulna a járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben, illetve átalányadózó egyéni vállakozóként? Maradhat-e átalányadózó egyéni vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném segítségét kérni. A társas vállalkozó munkaviszonya egy másik foglalkoztatónál megszűnt, és megbízási jogviszonyban foglalkoztatják tovább. A megbízási szerződés szerint a havi díjazása 500 ezer forint lesz. A kérdésem az, hogy társas vállalkozóként mentesül-e a járulékfizetési kötelezettség alól? Kérem, hogy arra is legyen szíves kitérni válaszában, hogy amennyiben csak tulajdonos, és személyes közreműködéssel nem vesz részt a vállalkozásában, (más személy az ügyvezető), akkor terheli-e járulékfizetési kötelezettség. (25 százalékban tulajdonosa a vállalkozásnak.) Válaszát előre is köszönöm. Kuzselláné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét: egy kft. két tulajdonosa megbízási szerződéssel ügyvezető, nincs mellette 36 órás jogviszonyuk. A megbízási szerződésben foglalt díj havi 220 ezer forint (10 % költséghányadot alkalmaznak), de ez az összeg csak 4 havonta kerül kifizetésre (tehát 4 havonta kapnak 880 ezer forintot). A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben azokra a hónapokra, amelyekben nincs kifizetés, meg kell-e fizetniük társas vállalkozóként a minimum járulékalap után a járulékaikat, vagy mivel a kifizetett összeg több hónapra vonatkozik és az egy hónapra eső összege meghaladja a havi minimum járulékalapot, csak 4 havonta, a kifizetett összeg után van járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Osztrák állampolgárságú és Ausztriában is részmunkaidős munkaviszonyban álló magánszemély egyik kft.-ben szintén részmunkaidős munkaviszonyban ügyvezetői tevékenységet lát el egyéves határozott idejű munkaszerződéssel. Az illetékessége Magyarországon van. Az életkora 63 év, tehát a magyar törvények szerint betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Az osztrák törvények szerint még nem, mert ott 65 év a korhatár. Kérdésem: minekután az illetékessége Magyarországon van, ezért itt kell az szja-t és a járulékokat megfizetnie. A munkaerőpiaci járulékot nem kell, mert betöltötte a magyarországi nyugdíjkorhatárt. Kérdéseim: Mi van a többi járulékával? Azt is fizetnie kell továbbra is? Az itteni 1 éves határozott munkaidejű munkaszerződése hogyan fog beszámítani a nyugdíjába, és hol? A magyar törvény szerint, aki a nyugdíjkorhatár után tovább dolgozik, annak 30 naponként 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíja. Ez őrá is alkalmazható? Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Nem tisztázott számomra, hogy evás "főállású" társas vállalkozónál a kötelezően fizetendő nyugdijjárulékot és egészségbiztosítási járulékot magának a vállalkozónak kell-e megfizetnie az összeg társaságba való befizetésével, vagy a társaság kötelezettsége fizetni a magánszemély társas vállalkozó helyett?
Tisztelt Szakértő! Falusi tekeegyesület versenyeire a megyei tekézők szövetsége küldi ki a versenybírót (játékvezetőt), akinek a díját, esetenként 5 ezer forintot a falusi egyesület fizeti ki. Az egyesület a kifizetett díjból a bíró nyilatkozata alapján levonja az szja-előleget. Kérdésem, hogy a kifizetett játékvezetői dijat terheli-e járulékfizetési kötelezettség, kell-e utána egészségügyi hozzájárulást fizetnie az egyesületnek? Kérném, hogy válaszában a 2015. és a 2016. évre is szíveskedjen kitérni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, egyszemélyes kft. képviselője és közreműködő tagja Ausztriában egyéni vállalkozást alapít. Tevékenységét (alkatrész-kereskedelem) mindkét országban végzi, egyelőre nem látható, hogy melyik országban, milyen nagyságrendben tevékenykedik. A társadalombiztosítás szempontjából válaszhatja-e, és milyen feltételekkel az osztrák vállalkozásban a járulékok megfizetését, itthon pedig, mint többes jogviszonyos társas vállalkozó, nyilatkozna, hogy a járulékfizetési kötelezettségének az egyéni vállalkozásában (Ausztriában) tesz eleget. Milyen dokumentumokat kell ehhez beszereznie? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Főállás melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságra megy? Érdekelne ugyanez 30 nap alatti fizetés nélküli szabadság és 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén is. A biztosítási jogviszonyát hogyan érinti a társas vállalkozónak? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Tisztelt Winkler Róbert Nyugdíjszakértő! Köszönöm válaszát. Megtenné kérem, hogy megjelölné a pontos jogszabályhelyet, mely szerint "nem lehet figyelembe venni a járulékfizetés terén igénybe vett kedvezményeket"? Tisztelettel: Czingerné K. Edit
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nappali tagozatos hallgató, főállású őstermelőként megfizeti negyedévente a járulékokat. Jógaórákat tart, és egyéni vállalkozóként szeretné csinálni. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben főállású katás vagy mellékállású katásnak kellene-e lennie? Őstermelőként továbbra is meg kell fizetnie a járulékot? Válaszát előre is köszönöm.
A személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó kozmetikus a gyed ideje alatt egyéni vállalkozásában dolgozni szeretne. Kérdésem, hogy hogyan alakul a járulékfizetése, meg kell-e fizetni a járulékokat a gyed, majd a gyes ideje alatt? Válaszukat előre is köszönöm.
Ugyan már huszonnégy éve él a betegszabadság intézménye, de még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, s milyen feltételek mellett, mikor, és milyen mértékben jogosult valaki táppénzre. Cikkünkben részletezzük a tudnivalókat.
Kft. egyik tagja, aki nem személyesen vesz részt a vállalkozásban, eddig heti 36 órás munkaviszony mellett volt a társas vállalkozás tagja. Ennek megfelelő jogviszonykóddal volt bejelentve. Májusban hirtelen megszűnt a munkaviszonya. A munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A kérdésem: mivel a kft.-ben a tagsága megmaradt, viszont továbbra sem vesz részt személyesen a kft. munkájában, milyen járulékkötelezettség keletkezik utána? Egyáltalán kell-e bármilyen járulékot bevallani és fizetni utána? Milyen jogviszonykóddal jelentsem be ebben az új helyzetben? Várom válaszukat.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték