Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nappali tagozatos hallgató, főállású őstermelőként megfizeti negyedévente a járulékokat. Jógaórákat tart, és egyéni vállalkozóként szeretné csinálni. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben főállású katás vagy mellékállású katásnak kellene-e lennie? Őstermelőként továbbra is meg kell fizetnie a járulékot? Válaszát előre is köszönöm.
A személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó kozmetikus a gyed ideje alatt egyéni vállalkozásában dolgozni szeretne. Kérdésem, hogy hogyan alakul a járulékfizetése, meg kell-e fizetni a járulékokat a gyed, majd a gyes ideje alatt? Válaszukat előre is köszönöm.
Ugyan már huszonnégy éve él a betegszabadság intézménye, de még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, s milyen feltételek mellett, mikor, és milyen mértékben jogosult valaki táppénzre. Cikkünkben részletezzük a tudnivalókat.
Kft. egyik tagja, aki nem személyesen vesz részt a vállalkozásban, eddig heti 36 órás munkaviszony mellett volt a társas vállalkozás tagja. Ennek megfelelő jogviszonykóddal volt bejelentve. Májusban hirtelen megszűnt a munkaviszonya. A munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A kérdésem: mivel a kft.-ben a tagsága megmaradt, viszont továbbra sem vesz részt személyesen a kft. munkájában, milyen járulékkötelezettség keletkezik utána? Egyáltalán kell-e bármilyen járulékot bevallani és fizetni utána? Milyen jogviszonykóddal jelentsem be ebben az új helyzetben? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt bt. beltagja után, akinek nincs máshol biztosítási jogviszonya és ő a végelszámoló is? A vállalkozás rögzíti, hogy nem folytatja az üzleti tevékenységét a végelszámolás kezdő napjától. Ki lehet valamilyen formában kerülni a járulékfizetési kötelezettséget?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja – aki egyedüli ügyvezetője a társaságnak – gyermekgondozási segélyben (gyes) részesül. Gyermeke már betöltötte a hároméves kort, de sajnos beteg, és emiatt megigényelték, hogy tovább folyósítsák részükre az ellátást. A társaság tevékenységet folytat, alkalmazottai vannak. Az ügyvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, de más munkát nem végez a kft.-ben. Ebben az esetben a tagi és ügyvezetői jogviszonyában járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm a segítségét, és várom mielőbbi válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 150 ezer forint végösszegű számlát állított ki a kifizető részére faanyagvédelmi szakvélemény készítéséért. A magánszeméllyel szerződést nem kötött a kifizető (sem megbízásit, sem vállalkozásit, sem felhasználásit). A kifizető az adószámos magánszemély 10 százalékos költséghányadról való nyilatkozatát figyelembe vette, megállapította és levonta az szja-t (150 000*0,9*0,15=20 250 forint), elutalta részére a számla és az szja különbözetét (150 000-20 250=129 750 forintot), majd a 08-as bevallásban szerepeltette mindezt. Az adószámos magánszemély jelezte a kifizető felé, hogy járulékok nem kerültek levonásra, holott korábbi munkái alkalmával ezt más kifizetők mindig levonták tőle. Kérjük a véleményüket, az következő kérdésekben: Keletkezett-e biztosítási jogviszony? Figyelembe kellett volna vennie a kifizetőnek, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát meghaladta a kifizetett összeg? Helyesen alkalmazta-e a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Jól járt-e el a kifizető? Van-e teendője az adószámos magánszemélynek járulék, adófizetés szempontjából? (27 %-os eho?) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A kérdéses adózó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban, családi gazdaság vezetője őstermelői jogviszonyban, valamint egyéni vállalkozó kataalany. Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban áll a saját kft.-jében, itt fizeti meg a garantált bérminimum utáni járulékokat, és másodállású kataalanyként a havi 25 ezer forintot. Az MVH szerint viszont nem lehet munkaviszonyban sehol, mivel családi gazdálkodóként élethivatásszerűen kell az őstermelői tevékenységet folytatnia. Ha a három jogviszonyt vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az MVH álláspontját, akkor hogyan alakulna a helyes járulékfizetése? (Őstermelőként az éves árbevétele nem éri el a 8 millió forintot.)
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülő magánszemély egyéni vállalkozó szeretne lenni 2016. június 1-jétől. Jól gondolja-e, hogy a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugdíjnak, és a járulékokat havonta a 129 000 forint után, mint egyéni vállalkozónak meg kell fizetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár magánszemély magyarországi vállalatban személyesen közreműködik, társas vállalkozóként. Rendelkezik magyar lakcímmel, de életvitelszerűen Németországban él, munkaviszonya több éve Luxemburgban van, a munkavégzés helye is Luxemburg. Értelmezésünk szerint a 883/2004 EK rendelet 13. cikkének a két vagy több tagállamban végzett tevékenységre vonatkozó szabályai alapján a tag luxemburgi joghatósága állapítható meg, ezek alapján járulékfizetési kötelezettség a tag után Magyarországon nincs, a biztosítási jogiszony igazolásának nyomtatványa az OEP szerint az A1 nyomtatvány. Azonban Luxemburgban ezt a nyomtatványt a társadalombiztosítási szerv nem ismeri. Mi a teendőnk ilyen esetben? Az OEP-től kell A1 igazolást kérnünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Magyarországi kft. magyar állampolgár ügyvezetője 10 éve külföldön él, ottani férje (annak cége) révén van egészségbiztosítása (nincs kint sem munkaviszonya, sem vállalkozása). Kérdésünk az, hogy ha egy magyarországi kft. ügyvezetésére vonatkozó megbízási szerződése "ingyenes jellegű", azaz a feladatát díjmentesen látja el, akkor kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, illetve hogyan tudja igazolni a NAV-nak, hogy itthon miért nem fizet egyáltalán járulékot? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa van, az egyik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, a másik egy bt. főállású katás beltagja. A kft.-ben egyikük sem végez munkát, a társaság tevékenységében csak a vagyoni betétjükkel vesznek részt. A kft. jelen pillanatban tényleges üzleti tevékenységet nem folytat. Az ügyvezetési feladatokat díjazás nélküli megbízással nem kft.-tag magánszemély látja el. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelezettségek vannak a jogviszonyokra tekintettel (T1041), illetve van-e járulékfizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Magyar kétszemélyes kft. egyik tagja, aki az ügyvezető is, munkaviszony keretében személyesen közreműködött a kft. tevékenységében. Közben Ausztriában kapott munkát, ahol teljes munkaviszonyban biztosított. Havonta két hetet dolgozik külföldön, és két hetet van itthon. Az itthoni tartózkodása alatt üzemelteti a céget, és bevétele is származik belőle. Kérdésem, hogy Magyarországon ebben az esetben mi lesz a jogviszonya, kell-e utána járulékot fizetni, bevallást leadni? Illetve az itthon töltött havionta kettő hétben milyen formában végezhet munkát a saját vállalkozásában? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelttel: B. Emese
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását kérem a következő kérdésben. Magyarországon saját vállalkozással (kft.) rendelkező, abban főállású társas tagként bejelentett személy több hónapra, esetleg évekre is Kanadába utazik. Célja az, hogy ott egyéni vállalkozást indítson, valószínűleg biztosítottá válik. Emellett fenntartja az itthoni kft. működését, de járulékot nem szeretne Magyarországon fizetni. Ebben az esetben a hazai jogviszonyára tekintettel a külföldi tartózkodás idejére hogyan alakul a magyar társadalombiztosítása és járulékfizetési kötelezettsége a társas tagi jogviszonyában? Többes jogviszonyosnak minősül-e ez a személy Magyarországon a kanadai biztosítására való tekintettel? Vonatkozik-e a 36 órás számítási szabály erre az esetre? Magánszemélyként van-e bejelentési kötelezettsége az OEP felé, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? (Akár egészségbiztosítási szolgáltatási járulék.) Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték