Igazolás biztosítási időről, ha az nem szerepel a tb nyilvántartásában

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

A társadalombiztosítás egységes rendszerének több évtizeddel ezelőtti kialakításakor a munkáltatók részére kötelezővé vált, hogy a foglalkoztatottaik biztosítási jogviszonyáról rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szervek részére. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség 1992 márciusától kiegészült a jövedelmi adatok évenkénti kötelező igazolásával, azzal, hogy a biztosítottak 1988. január 1-jétől 1992. február 29-éig terjedő időre vonatkozó kereseti adatait a munkáltató köteles volt egy „egyszeri” adatszolgáltatás keretén belül megküldeni a társadalombiztosítási szerv részére. Az „egyszeri” adatszolgáltatást először a jogutód nélkül megszűnő munkáltatók esetében írta elő az 1994. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály, majd 1995. április 1-jétől valamennyi munkáltatóra kiterjedt az „egyszeri” adatszolgáltatási kötelezettség. Az „egyszeri” adatszolgáltatást legkésőbb 1997. június 30-áig kellett teljesíteni.

Ezt követően a munkáltatók a fenti adatszolgáltatásukat 2009. december 31-éig a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervek részére kellett teljesíteniük, majd a jogi szabályozás változását követően, 2010. január 1-jétől a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket az állami adóhatóság felé teljesítik, a biztosításra, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetekre vonatkozó adatokat pedig az állami adóhatóság átadja a nyugdíjbiztosítási szervek részére.

Ezek, a munkáltatók saját nyilvántartásai alapján teljesített adatszolgáltatások képezik a társadalombiztosítási nyilvántartást.

A nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idők elismerésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan bizonyítható a tb nyilvántartásából hiányzó szolgálati idő!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.