245 találat a(z) ingatlan bérbeadása cimkére
Kata - áfa és az ingóság értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A katás egyéni vállalkozó magánszemélyként kiadja ingatlanát. A bérbeadás összevonandó jövedelem, de az áfamentes határba beszámít. A két bevétel nem haladja meg a mentes határt. Mi történik, ha magánszemélyként ingóságát (nem sorozat jelleggel) értékesíti, és az Szja tv. szerint adózna utána? Beszámít az ingóság bevétele az áfamentes alapba? (Ahogy a NAV állásfoglalása szerint a bérbeadás beszámít.) Mert a 3 egymástól teljesen független tevékenység már meghaladja a mentes határt. Üdvözlettel: Soltész Nóra
Ingatlanértékesítés áfaszabályai, kereskedelmi ingatlanok átminősítése lakóingatlanná
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, bérbeadásra, ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. Az ingatlanok nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, melyeket több mint 50 éve birtokolunk (illetve birtokolta a jogelőd szövetkezet), tehát a szerzéskori levonható áfa nem értelmezhető. Kereskedelmi célú ingatlanaink egy részét bérbeadás útján hasznosítjuk, a bérleti díjat 27 százalékos áfával számlázzuk. Ingatlanok fenntartásához szükséges anyagok és szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítására nincs kereslet, vevő sincs, aki vállalkozási tevékenységet végezne ezekben az ingatlanokban. Igény lenne rá, lakóingatlanként értékesíteni ezeket az épületeket. Azokat az ingatlanokat, melyeket magánszemélyek lakás céljára kívánnak megvásárolni, átminősíttetnénk lakóingatlanná. Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítése tekintetében maradna az adókötelessé tétel. A lakóingatlanná átminősített ingatlanok eladása esetében áfa nélkül számlázhatnánk-e a vevők felé? A tárgyi eszközökre vonatkozó 240 hónap figyelési időt, arányosítást a fentiekben leírtak alapján hogyan kell értelmezni, kell-e értelmezni? Van-e jelentősége annak, hogy mikor minősíttetjük át az ingatlant? Az átminősítés előtt az ingatlanok fenntartási költségeinek áfatartalmát levonásba helyeztük, ha bérbe volt adva, azt áfával számláztuk. Köszönöm a segítséget!
Külföldi magánszemély ehofizetése ingatlan-bérbeadás után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon kiadó ingatlanja van. A jövedelem egy tárgyévben meghaladja az 1 millió forintot. A jövedelem az ehotörvény 5. paragrafusának (3) bekezdése szerint mentes az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, mivel az adózó más tagállamban biztosított. A magánszemély kérte a magyarországi tartózkodási engedélyének kiállítását, lakcíme viszont még nincs. A tartózkodási engedély miatt ehofizetési kötelezettsége keletkezik abban az esetben, ha a tartózkodása nem éri el a 183 napot, miközben a biztosítása másik tagállamban továbbra is fennáll? Továbbá, ha magyarországi lakcíme lesz ugyanezen feltételek esetén akkor sem lesz fizetési kötelezettsége? Tehát a tartózkodási engedély önállóan megállapítja a ehofizetési kötelezettséget, vagy lakcímkártya szükséges hozzá? Munkáját és válaszát előre is köszönöm szépen!
Külföldi vállalkozás által vásárolt ingatlan áfa-visszaigénylési lehetősége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy szakmai kérdésben, mely külföldi vállalkozással kapcsolatos. A közösség más tagállamában (Szlovákiában) letelepedett vállalkozás Magyarországon ingatlant (építési területet) vásárolt belföldi adóalanytól, aki az általános forgalmi adót felszámolta, és feltüntette a számlában. A szlovák vállalkozásnak nincs letelepedési kötelezettsége, nem letelepedett adóalany Magyarországon, mivel az ingatlant bérbeadással kívánja hasznosítani, és jelenleg nincs magyar adószáma sem. Kérdésem az lenne, hogy vissza tudja-e igényelni az ingatlan beszerzésével kapcsolatos általános forgalmi adót a külföldi vállalkozás, ha visszamenőleges, önkéntes áfaregisztrációt kér a szerzés időpontját megelőző időpontra?
Szálláshely biztosítása alapítványnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában lévő ingatlanát milyen módon adhatja ki egy alapítványnak? Az alapítvány önkéntes segítőinek szervezne több héten át tábort ottalvással, étkeztetéssel, programokkal. Milyen adóvonzata van ennek a bérbeadó és az alapítvány részéről? A kft. részéről ez történhet térítés nélküli átadás keretében? Amennyiben igen, az áfáját meg kell fizetni? Köszönettel: Lívia
Ingatlan-bérbeadás – tulajdonos, haszonélvező
Kérdés
Ingatlan tulajdonosa a feleség, haszonélvezője a férj. Kizárólag a feleség nevén folyik a bérbeadás, tételes költségelszámolással. A közüzemi órák viszont a férj nevén vannak, technikai okokból ezen nem lehet változtatni. Szabályos-e, ha csak a feleség szja-bevallásában számolják el bevételként és kiadásként is a közüzemi számlákat, mivel azok a bérlethez kapcsolódnak, de a haszonélvező nevére szólnak? Vagy a bérleti szerződésben úgy rendelkeznek, hogy csak a feleség kapja a bérleti díjat, s adózza azt le, a férj pedig a közüzemi díjakat bevételként és kiadásként is elszámolva, nulla szja-alapot vall be? Ha berendezve adják ki a bérletet, hogyan lehet elszámolni költségként a 200 ezer forint feletti berendezések értéket? Például a 400 ezer forintos televíziót kizárólag a bérlethez hasznosítva?
Ingatlan-bérbeadás házastársak
Kérdés
Házastársakról van szó (nincs vagyonszerződési megosztás köztük), ahol az ingatlanokra tulajdonosként a feleség van bejegyezve, és a férj a haszonélvező. Az ingatlanokat magánszemélyként adják bérbe, méghozzá a feleség, mint tulajdonos nevében. A közüzemi számlák technikai okok miatt a férj, mint haszonélvező nevére szólnak. A bérlők a bérleti díjat plusz a rezsiköltséget fizetik. Tételes költségelszámolást alkalmaz a feleség. Kérdés: bevételként és természetesen költségként is elszámolhatja a férj a nevére szóló, bérlettel kapcsolatos közüzemi számlákat? Az órák átírása sem a bérlőkre, sem a tulajdonosra nem kivitelezhető. Kifogásolható, ha csak a feleség, aki a szerződés szerint is a bérbeadó, állítja be ezeket az szja-bevallásába? A haszonélvező férj bérbeadását nem szeretnénk alkalmazni, sem az amortizáció, mint költség kizárása miatt, másrészt a 450 ezer forint/év ehoplafon miatt sem. Ha a fenti eljárás nem helyes, akkor lehet-e olyan bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, ahol a feleség, mint kizárólagos tulajdonos kapja a havi bérleti díjakat, és a férj, mint haszonélvező csak a közüzemi költségeket kapja, mellyel szemben a számlákat elszámolja, így nulla forint jövedelemre tesz szert? Még egy kérdés merült fel a bérlethez vásárolt, nagyobb értékű tárgyi eszközök elszámolásáról. Ha 100 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az azonnal költség. Ha 200 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az két év alatt lehet költség. Mi van, ha például a bérlő kérésére 400 ezer forint értékű tévét állít be a bérleménybe, hogyan számolható el a költség?
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként szeretném a lakásomat kiadni, hosszabb távra. Jelenleg külföldön dolgozom, ahol bérelt ingatlanban élek. A külföldön bérelt ingatlanomért fizetett díjat figyelembe vehetem-e a Magyarországon ingatlanból származó jövedelem számításakor, vagy csak a belföldön keletkezett, ingatlanhoz kapcsolódó költségekkel csökkenthetem a bevételt?
Figyelem, nyakunkon az adóelőleg-fizetési határidő! Már csak egy hét
Cikk
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeknek, így egyebek között a bérbeadóknak, óraadóknak, tervezőknek, szálláshely-szolgáltatást nyújtóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak április 12-éig negyedéves adóelőleget kell fizetniük. Cikkünkben először a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket vesszük sorra, s részletezzük a különféle adókedvezményekre vonatkozó szabályokat is.
Katás egyéni vállalkozó – bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szépségszalont szeretne bérelni. A szalonban többen dolgoznák, szintén bérlőként. A szalon tulajdonosa katás egyéni vállalkozóval köt bérleti szerződést, aki – a tulajdonos kérésére – további albérletbe adná a helyiségeket. Kérdésem az, ha magánszemélyként köt szerződést a szalon tulajdonosával, és magánszemélyként adószámot vált ki bérbeadásra, akkor végezheti-e a bérbeadási tevékenységet, vagy az a katás tevékenységével összeegyeztethetetlen? Segítségét köszönöm!
Rehabilitációs és rokkantsági ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. 04. 01-ig rehabilitációs ellátásban részesült, és emellett 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját cégében. Mit kell ilyenkor utólag tenni, mivel a törvény szerint csak 4 órában dolgozhatott volna. Milyen szankciókra számíthat, ha ellenőrzést kap az illető? (Megjegyzem, nem tudta, hogy a rehabilitációs járadék mellett csak 4 órában dolgozhat.) A rehabilitációs járadék után jár a 100 százalékos szochokedvezmény? 2016. 04. 01-tő rokkantsági járadékban fog részesülni. A minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár neki a 100 százalékos szochokedvezmény? A jövedelemkorlátba beleszámít az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem is? Válaszát köszönöm.
Adószabályok, ha több tulajdonos hasznosítja az ingatlant
Cikk
Gyakran merül fel kérdésként, hogyan kell adózni abban az esetben, ha olyan ingatlan hasznosítására kerül sor, amelynek több tulajdonosa van, és a tulajdonosok a közös tulajdon arányában szerzik meg a jövedelmet, vagy a hasznosítással egy tulajdonostárs foglalkozik csak? Ha egy ingatlannak több magánszemély tulajdonosa van, megállapíthatják-e eltérő módon a jövedelmüket, illetve szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén hogyan alkalmazhatók a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések?
Bérbevett ingatlan szja-levonás
Kérdés
Kedves Szakértő! Kérdésem, ha bérbe veszünk magánszemélytől egy üzlethelyiséget, lehetséges-e hogy a bérbeadótól nem vonunk szja-t, mint kifizető, amennyiben lenyilatkozza, hogy az szja-t ő rendezi a NAV felé?
Továbbszámlázott bérleti díj áfatartalma
Kérdés
Egy kft. az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályokat alkalmazza. Viszont van továbbszámlázott bérbeadása, amit áfával számláznak neki. A továbbszámlázott szolgáltatást milyen áfatartalmú?
Használt ingatlan értékesítésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég a lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása és értékesítése tekintetében az általános szabályok szerinti adófizetést választotta kb. 6-7 évvel ezelőtt. Ha a cég most áfamentes ingatlant vásárol, és azt értékesítené, akkor azt az általános szabályok szerint áfával növelten kellene megtennie, vagy értékesíthetné áfa nélkül is, ahogy tulajdonképpen vette? Köszönettel, Varga József
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
