Tisztelt Szakértő! A cég a lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása és értékesítése tekintetében az általános szabályok szerinti adófizetést választotta kb. 6-7 évvel ezelőtt. Ha a cég most áfamentes ingatlant vásárol, és azt értékesítené, akkor azt az általános szabályok szerint áfával növelten kellene megtennie, vagy értékesíthetné áfa nélkül is, ahogy tulajdonképpen vette? Köszönettel, Varga József
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik, amit a tevékenység megkezdésekor áfakötelessé tett. Akkor az új építésű lakásnak az áfáját levonta, és azóta áfásan adja bérbe azt. Amennyiben most értékesíteni akarja az ingatlant, és a vevő kérésére átalakításokat végez a lakásban, ami építésiengedély-köteles, akkor a használatba vételi engedély megszerzését követően egyenes adózásban 5 százalékos áfamértékkel állíthatja-e ki a számlát az ingatlanról?
Tisztelt Szakértő! 1. Magánszemély belföldi ingatlan bérbeadása kapcsán, ha a bérlő külföldi természetes személy, akkor szükség van-e közösségi adószám kiváltására? Elméletileg nem kellene bejelenteni az adóhatóságnak, és adószámot kérni hozzá, mivel adómentes körbe tartozó tevékenység, de olvastam azt is, hogy a következő is feltétele ennek: "nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)" 2. Bizonylatot milyen formában kell adni? Létezik ehhez valamilyen formanyomtatvány? 3. Hol, és hogyan kell jelezni, hogy tételes költségelszámolást szeretnék választani, nem a 90 százalékos módszert? 4. A bizonylatadáson és a költségszámlák gyűjtésén kívül annyi adminisztratív kötelezettségem van, hogy negyedévente befizetem az általam számolt adóelőleget, illetve hogy az éves bevallásban szerepeltetem önálló tevékenységből származó jövedelemként a bevétel és költség különbségét? Nagyon köszönöm: E.
(A) testvér (B) testvér részére a tulajdonában lévő lakóingatlant ingyenesen kölcsön adja, (B) testvér az ingatlant ezek után úgy hasznosítja, hogy bérleti díjért bérbe adja. Szabályos ez így? (B) testvér másik városba költözik, ahol lakást bérel saját részre. Szabályok szerint a bérleti díjjal csökkentheti a lakáskiadásból származó jövedelmét (90 napon túli mindkét szerződés). Amennyiben az első bekezdésben lévő eset szabályos, az abból származó jövedelmét is csökkentheti a bérelt ingatlan bérleti díjával? Amennyiben több lakóingatlant is bérbe ad az adott városban (ahonnan elköltözött), ezek a jövedelmek összeadhatók és szembe állíthatók a másik városban fizetett bérleti díjjal? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Surányi Imréné! Az lenne a kérdésem, hogy negyedévet követő hó 12-éig kell bevallani az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, de melyik nyomtatványon? Előtte nyilatkoznom kell egy másik nyomtatványon, hogy milyen költségelszámolási módot választok? A cikk sokat segített köszönöm, csak a gyakorlati megvalósítása okoz némi gondot. Válaszát előre is köszönöm! Takács Henrietta
Tisztelt Szakértő! Áfás társaság a bérbeadásra az áfa hatálya [88. § (1) b)] alá kerülést választotta, bérbeadás nyújtásakor áfásan állítja ki számláit. Vásárolt egyéb ingatlant (apartman) és lakóingatlant is bérbeadás céljára. Amennyiben a következő évtől kezdve visszalépne a 88. § (1) b) pont alól az áfamentes körbe, úgy 1.) az apartmanon, illetve 2.) a lakóingatlanon végzett felújítások levonásba helyezett áfájának korrekciójára szükség lesz-e az áfatörvény 135-136. paragrafusaiban előírt 240 hónapos figyelési időszaka miatt? Nagyon köszönöm: Bódis Virág
Egy kft. lakóházat épített, melyet bútorozottan bérbead. Az építés és a berendezési tárgyak bruttó értéke összesen 200 millió forint. Az Sztv. 26. § (2) bekezdése határozza meg az ingatlan fogalmát és a 47. § (7) bekezdése szerint a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok a tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezik. A fentiek alapján kell eldöntenünk, hogy mit kell az épület bekerülési értékeként számításba venni, ami aztán meghatározza, hogy a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, ezért fontos az ingatlanként vagy berendezési tárgyként történő aktiválás meghatározása. Kérem segítségét, hogy ingatlanként vagy berendezési tárgyként aktiválandók az alábbi eszközök: – jakuzzi, infraszauna 4 millió forint, – lámpák, világítótestek, csillárok 15 millió forint. (Kardos Péter-dr.Szakács Imre-Tóth Mihály: A számvitel nagy kézikönyve 2014. 60. oldalán: Irodai, igazgatási berendezések, felszerelések között számolandók el az irodában használatos tartós, 1 évnél hosszabb idejű használati eszközök, például csillárok.) – méretre gyártott konyhabútor 3 millió forint értékben, és méretre gyártott „beépített” bútor 5 millió forint értékben, ezen bútorok kibontás után is rendeltetésszerűen használhatók, – fürdőszobai mosdó alatti bútorok, tükör 2 millió forint, – szabadon álló kád 1 millió forint, – függöny, karnis, roló 1 millió forint.
Tisztelt Szakértő! Bérbeadtam a házamat május 1-jétől. A bérleti szerződés megkötésekor megállapodtunk a bérlőkkel, hogy a szerződéskötéskor a házban nem található egyes berendezési, felszerelési tárgyakat biztosítom részükre. Elszámolható-e a szerződéskötést követően beszerzett bútorok, függőny, stb, illetve az udvarrendbetétel költsége a bérleti díjjal szemben? Másik kérdésem az, hogy mikor kell először adóelőleget fizetnem, és annak összegét hogyan kell megállapítanom? Mekkora költséghányadot vehetek maximálisan figyelembe az adóelőleg megállapításánál? Az éves bevallásban milyen mértékig vehető figyelembe költség a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolhat-e lakás céljára szolgáló helyiséget bérbeadás céljából, ami történhet akár magánszemély, akár társaság részére? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.
Ha a bérbeadott ingatlan egy benzinkút, amely a bérlő telephelye, és ő fizet az ott folytatott tevékenység után iparűzési adót, a bérbeadó mi alapján köteles erre, mivel neki ott sem irodája, sem alkalmazottja, sem tevékenysége nincs? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk ingatlanokat ad bérbe (lakás, üzlethelyiség). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy az ingatlan után fizetett építményadót, biztosítási díjat a bérbeadó áthárítja a bérbevevőnek. Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján számlázza tovább az építményadót, biztosítási díjat a bérbevevőnek, mely osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését. Köszönettel: Schmidtkáné Hartai Angela
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét ennek a helyzetnek az adóügyi vonatkozásainak megfejtésében. Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant térítésmentesen rendelkezésére bocsátja egy kft.-nek. A kft. az ingatlant bérbeadja, bevétele keletkezik, ezzel szemben pedig fizeti a rezsi költségeit (a rezsiszámlák az ő nevére érkeznének). Van ennek bármilyen adóvonzata bármelyik fél részéről? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő 1.) Több éve 1 millió forint a határ az ingatlan-bérbeadásnál magánszemélyeknél eho megfizetése nélkül, 16 százalék szja megfizetése mellett. KÉRDÉSEM: 2015-ben is 1 millió forint a határ? 2./ Egy házaspár közös vagyonként birtokol 1 lakást + 2 garázst. Magánemberként, lakáskiadásra kiváltott adószámmal 1 ingatlant ki lehet-e adni személyenként (férj, feleség), külön 1-1 millió forintos összegért 50-50 százalékos arányú számlázással? Példa: 1 lakás bérbeadása egy kft. részére: 50 000 forint/hó, amit a feleség számlázna (a férj ugyanígy 50 000 forint/hó összeget számlázna le. Fontos: a tulajdoni lapon a lakás külön néven szerepel. A férj nevén lévő 2 garázst csak a férj adhatja ki? Vagy a garázsokból egyet a feleség és egy garázst a férj adhat bérbe? (A házastársak 16 éve élnek együtt.) A házaspárnak jelenlegi KÖZÖS VAGYONUK a nevezett ingatlanok! Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kft. fő tevékenysége jelenleg bérbeadás áfa hatálya alá bejelentkezve. Új tevékenységekkel is szeretne a jövőben foglalkozni: 8690 ’08 Egyéb humán egészségügyi ellátás, valamint 9604 ’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás. Kérdésem, hogy e két tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik-e, ha igen, végezhető áfamentesen az egyébként 2-es adószámmal rendelkező kft.-ben? Nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve 2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek. A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan-bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez. Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy, azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá). Ha magánszemély ad ki magánszemélynek ingatlant, ebben az esetben, aki az ingatlant kiveszi, kifizetőnek minősül? Az ingatlan kiadásából származó bérleti díj után lehet-e, havonta lehet-e, és ha igen, milyen módon érvényesíteni a családi adókedvezményt? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték